Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-186

186. országos ülés 1911 június 26-án, hétfőn 187 ezt a bejelentést, és kizárólag csakis azért van jelen a közigazgatási hatóság kiküldöttje, hogy a rend és a csend fentartása felett őrködjék. Ha tehát én bejelentek egy ilyen programmbeszédet, miként az előadó ur által hivatkozott számú belügyministeri rendelet meghatározza, azt én csak abban a tudatban teszem meg, hogy engem annak megtartásában senki sem akadályozhat meg, tehát a gyűléstől engem senki nem üthet el. Beöthy László (közbeszól). Szmrecsányi György: Hogy ha az az eset áll be, melyet Beöthy t. képviselőtársam emlit, hogy több jelölt egy időben jelenti be a programmbeszéd megtartását, — magamnak is volt ilyen esetem, nagyon jól emlékszem — akkor a közigazgatási hatóság különböző helyeket jelöl meg a gyűlés megtartására. Nyegre László : De ha nincs bejelentve ! Szmrecsányi György: Most arról beszélek, hogyha be van jelentve. Abban Nyegre László t. képviselőtársam igazat fog adni nekem, és mindenki, hogy mikor korteskedés folyik és egy napra több községben van kitűzve a jsrogrammbeszéd tartása, az egyikben nyolcz órára, a másikban tizre, a harmadikban tizenkettőre, teljes lehetetlenség ezeket az órákat pontosan megtartani, (Igaz! ügy van! balfelől.) és nagyképüsködés, ha valaki azt mondja, igenis betartottam. Ezt én egyszerűen nem hiszem el, mert számtalan választásban vettem aktive és passzive részt és tudom, hogyan mennek ezek a dolgok. Azt, hogy egy képviselőtársunkat a közigazgatási hatóság 3—4 nap leforgása alatt ily szokatlan módon büntessen csak azért, hogy őt a választók előtt kompromittálja : azt nekünk semmiféle párttekintetből honorálnunk nem szabad, hanem példát kell statuálnunk, hogy szűnjék meg a közigazgatási hatóságoknak ez a lehetetlen basáskodása, különösen az ellenzéki jelöltekkel szemben. Hogy mire vezet az, ha ezen hatalmi tultengésben szenvedő emberek elragadtatják magukat, azt bizonyítja a menteimi bizottság előtt lévő ügy, (Felkiáltások balfelől: Beszkid!) hol a megválasztott képviselővel szemben oly módon merészeltek eljárni, hogy az egész háznak megbotránkozását vonta maga után a szolgabiró eljárása. Ne méltóztassék ezt párttekintetből felfogni, hanem mérlegelni a körülményeket. Itt nem törvénysértésről van szó, mert sajnos, a gyülekezési és egyesülési jog törvényhozásilag szabályozva nincs, (Igaz! ügy van! balfelől.) hanem egy belügyministeri rendeletről van szó, melyet különféleképen magyaráztak és fognak magyarázni. Egy csekély mulasztásról van szó, mely a választási harcz hevében történt, s melylyel a büntetés nagysága egyáltalában nincs arányban. Hámos Antal (közbeszól). Szmrecsányi György : Nem lehet megappellámi; ez jogerős határozat. Nem erről van szó. Elfogulatlan szemmel méltóztassék ezt birálat tárgyává tenni és lehetetlenség, hogy ezt zaklatásnak ne minősitsék. Az, hogy Huszár Károly azon a gyűlésen engedély nélkül beszélt-e vagy nem, meg nem állapitható, mert a beszédtartás és a választókkal való érintkezés között a határvonalat megvonni, majdnem lehetetlenség. Ha én egy községben a választók csoportjaival beszélgetést folytatok, az semmiesetre sem minősithető programmbeszéd tartásának vagy gyűlés tartásának. Beszkid Antal esetében nem programmbeszédről volt szó, hanem privát házban, zárt helyiségben jöttek össze és mégis megtörtént a visszaélés és pedig megválasztott képviselővel szemben történt. Tehát nagyon közel fekszik a feltevés, hogy ott, a hol az ellenzéki képviselő nagy küzdelmet folytat, hol a szenvedélyek teljesen fel vannak izgatva, minden oldalról, ott a közigazgatási hatóság, a főszolgabíró a pártatlanságot talán nem tartotta szem előtt, mikor rögtön rácsapott és nem is a törvényt, hanem a rendelet teljes szigorát alkalmazta. Méltóztassék tekintetbe venni azt, hogy az ilyen eljárás a képviselő állásának tekintélyével sem fér össze. Azt hiszem, hogy a képviselői állás tekintélye nem a szerint bírálandó el, hogy a ház melyik pártjához tartozik az illető, hanem az egyenlő és mindenkit egyformán megiUet. Nagyon kérem a t. házat, méltóztassék az igen t. előadó ur által előadott mentelmi bizottsági véleménynyel szemben a Zboray Miklós által benyújtott különvéleményt elfogadni, és Huszár Károly mentelmi jogát ebben az esetben fel nem függeszteni. (Helyeslés balfelől.) Rakovszky István: T. képviselőház! Valóban nem értem, hogy a t. előadó ur és a t. mentelmi bizottság erre az álláspontra helyezkedik. A mint Szmrecsányi György és Haller István t. barátaim itt elmondották az esetet, egy csekélységről van szó, oly dologról, a mely a választási küzdelmek hevében történt. Pár perez előtt a képviselőház elfogadott egy mentelmi bizottsági jelentést, a hol sokkal súlyosabb dologról volt szó és a hol a t. előadó ur és a t. mentelmi bizottság az illető képviselő ur kiadatását azzal az indokolással tagadták meg, hogy ezen súlyosan megrovandó durva kifejezések még a választási harcz hevében sem illők és nem alkalmazandók, de tekintettel arra, hogy ez a választási harcz hevében történt, javasolja a t. mentelmi bizottság, hogy Frey János orsz. képviselő mentelmi joga ez esetben ne függesztessék fel. Ez az eset, a mely sokkal súlyosabb, mint Huszárnak az esete, a következő volt. Nem a közigazgatási hatóság rótta ki a büntetést, hanem, a rendes bíróság elé tartozott volna az ügy. Ez egy rágalmazási eset volt, a mely mindenesetre sokkal súlyosabb beszámítás alá esik, mint Huszár Károly t. képviselőtársam esete. Frey János t. i. a következőket mondotta : »Egry, az a hunezut rágalmazó, a ki azt állítja, hogy én munkapárti lettem. Nohát én néppárti vagyok, Egry pedig hazug rágalmazó.* A t, előadó ur és a t. mentelmi bizott24*