Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-185

152 185. országos ülés 1911 június M-én, szombaton. 12. czim. Rendes bevételek : VI. fejezet, 8. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok : 557.458 K. Hammersberg László jegyző": Molnár János! Molnár lános : T. ház ! A fogyasztási és ital­adóknak nem ugyan behajtása, de ellenőrzése a pénzügyőrökre van bízva. Legyen szabad tehát a pénzügyőrök ügyéről a t. ház szives türelmét négy-öt perczig igénybe vennem. Magam, nem lévén pénzügyőr, természetesen csak informácziók alapján beszélhetek, de ugy vélem, hogy a t. mi­nister ur nem fogja adataimat megczáfolhatni, sőt bizonyára el fogja ismerni, hogy mindenben iga­zam van. A pénzügyőri státus 6000 emberből áll. Ezek három kategóriába vannak osztva, u. m. első­osztály : vigyázók, második osztály : fővigyázók, a harmadik osztályba pedig tartoznak a szemlészek. Elsősorban a szemlészekről szólok. A szolgá­lati szabályzat szerint ugyanis csak a szemlészeknek van megengedve a nősülés. Ezek száma pedig a (1000-ből mindössze 300. Ezeknek sem szabad valamennyijüknek megnősülniök, csak a lakás­viszonyok szerint, ugy hogy tulaj donképen az egész státusnak csak körülbelül öt százaléka él házasságban. A fővigyázók száma 3000, vagyis felét ké­pezik az összes státusnak. Ezek közül csak egyet­lenegy perczent él nős állapotban, mert a többi­nek, noha életük délén állanak és noha tiz-husz­harmincz évi szolgálat van a hátuk mögött, még sem engedik meg a nősülést, de azt megengedik, megtűrik, hogy a 3000-ből körülbelül 2000 vad­házasságban, ágyasságban él, két-három-öt tör­vénytelen gyermekkel. T. képviselőház ! Miért nem engedik meg ezeknek a nősülést ? Azért, mert laktanyában lak­nak, közösen étkeznek, és csak két korona 20 fillért, két korona 40 fillért kapnak naponkint zsold gya­nánt, a miből természetesen nem leket családot eltartani. Azt hiszem, hogyha annak, a ki tiz évet töltött szolgálatban, a fővigyázók közül megengednék a nősülést, és ha ez alkalommal két-háromszáz korona lakbért adnának neki, meg aztán a zsoldot is valamivel fölemelnék, azon­nal meg volna oldva a gordiusi csomó, és nem volna ez az erkölcsi, szolgálati és szocziális szem­pontból egyaránt förtelmes állapot. Ha azt mondja a t. minister ur, hogy nincs fedezet, nincs pénz, én, ha szabad, ajánlanék neki valamit, és ez : a jövedéki birságalap, mely tud­tommal már milliókra szaporodott. Ennek magá­nak a kamataiból bőségesen lehetne ellátni ezen igényeket, mert azt hiszem, ha valaki, ugy bizo­nyára elsősorban a pénzügyőrség volna hivatva, hogy ezen birságalap jótéteményeit élvezhesse. Ezt óhajtottam előadni, mert igen fontos­nak, életbevágónak és igen számos családnak, illetve egyénnek — mert hiszen a vadházasságo­kat nem tekintem családnak — tehát nagyon sok egyénnek anyagi és erkölcsi javát mozditanók elő. ha e tekintetben orvoslást eszközölnénk. Ajánlom ezt a t. minister ur figyelmébe. Elnök: Kiván-e még valaki a tételhez hozzá­szólni ? Ha senki sem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan szólni! Lukács László pénzügyminister: T. képviselő­ház ! Csak néhány szóval kívánok reflektálni azokra, a miket Molnár János képviselő ur elmon­dani szives volt. Tagadhatlan, hogy a pénzügyőri testületben a nős egyének aránylag csekély szám­ban vannak, a mi természetes következménye részben annak, hogy ez a testület katonailag van szervezve, legnagyobbrészt laktanyákban lakik és igy a dolog természete hozza magával, hogy arra kell törekednünk, hogy az iUető azon gondok­tól és terhektől, melyek a családos élettel kapcso­latosak, lehetőleg mentesittessék. Hogy ennek oly immorális következményei lennének, mint a minőre t. képviselőtársam utalt, arról tudomás­sal nem birok, de szívesen vagyok hajlandó a kér­dést megfontolás tárgyává tenni. (Helyeslés.) A jövedéki bírságalapnak az a tulaj dónképeni rendeltetése, hogy a pénzügyőrségi tisztviselők családjának és gyermekeinek tanulmányaik foly­tatását előmozdítsa, a mennyiben azokból ösztön­dijak adatnak. Megvallom, hogy már e szempont­ból is figyelmet érdemel, hogy a családalapítás esetében okvetlenül nagyobb fizetéseket kellene az iUetőknek adni és nem tagadom, hogy bizonyos mértékig ez a szempont is mérvadó abban a tekin­tetben, hogy igyekezzünk lehetőleg nőtlen egyéne­ket a pénzügyőrségnél alkalmazni. * Egyébiránt a figyelmeztetést szívesen fogadom és hajlandó vagyok a kérdéssel bővebben foglal­kozni. (Helyeslés jobbfelöl.) Molnár János : Méltóztassék segíteni is rajtuk ! Elnök ." A tétel megtámadva nem lévén, ki­jelentem, hogy a ház elfogadja. Mihályi Péter jegyző' (olvassa) : 2. rovat. Do­logi kiadások 1,531.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Mihályi Péter jegyző' (olvassa): 3. rovat. A mezőgazdasági szeszfőzdék részére járó jutalmak az 1908. évi XXVIII. t.-cz. 5. §-a alapján 3,150.000 K. Gróf Pejacsevich Tivadar ! Gr. Pejacsevich Tivadar: T. képviselőház! Ennél a tételnél bátorkodom a horvát képviselők nevében arra kérni a t. minister urat, hogy nálunk Horvátországban a szeszkontingentálás méltányo­sabban rendeztessék. Bátorkodom következő adatokkal szolgálni. Horvát-Szlavonország kevesebb szeszt termel, mint a mennyit gazdasági viszonyaihoz képest termel­hetne. Ez gazdasági tekintetben mindenesetre je­lentékeny kár. Néhány számadattal is bátorkodom majd ezen kérésemet illusztrálni. Szent István koronája országainak egész terü­letén a szeszkontingens az 1908/9. termelési idő­szakban összesen 808.701 hektoliter volt. Ebből esett mezőgazdasági szeszfőzdékre 567.731 hekto­liter és ipari szeszfőzdékre 240.970 hektoliter. Horvátországban az 1908. évben csak 14.821 hl. termeltetett, jelenleg pedig, az 1910—11. idő­szakban a mezőgazdasági szeszfőződékben tényleg

Next

/
Thumbnails
Contents