Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-184

18í. országos ülés 1911 jufiius 23-án, pénteken. 111 a dohányfogyasztás növekedik, másrészt azáltal, hogy a dohányárak némi emelését viszi keresztül, a mint az a hivatalos lapban már meg is jelent. A többi nagy tétel az államnak úgynevezett magánüz sínéivel van kapcsolatban. Mindenesetre szükséges volna, hogy egyszer az állami üzemek jövedelmezősége részletesen bonczoltatnék,': azonban a jelenlegi költségvetés erre egyáltalában nem alkalmas, nem alkalmas pedig azért, mert mindazok a tételek, a melyek benne vannak, régebben elhatározott, rendesen külön törvényeken alapuló állami üzemeken és vásárlásokon vagy azok kibővítésén alapszanak. így nevezetessn két tétel van, a mely különösen fel fog tűnni a t. háznak. Az egyik az, hogy állami épületekre 3,418.000 K-val kellett többet előirányozni, mint a mennyi a két év előtti költségvetésben előirányozva volt. Ez voltaképen két nagy kiadásra vezethető vissza. Két millió korona van felvéve arra, hogy a kormány a Budapesten székelő összes ministeriumokat fokozatosan megfelelő épületben akarja elhelyezni, először a kultuszministeriumot, azután a kereskedelemügyi ministeriumot, és igy végre sorra kerül valamennyi. Ebből a két millióból fedeztetni fognak ezek a régóta kivánt szükségletek. A három és fél milliónak többi része pedig a kispesti állami munkástelepre vétetik igénybe, amelynek történetét és nagy tulkiadásait a költségvetés indokolása igen bőven előadja. Nagy szocziális alkotás ez, a melynél azonban a pénzügyi keretek jóval tulmentek azon, mint a mi előre számitva volt. A második tétel az állami vasgyárakra fordított ujabb befektetések, négy millió korona. És végül az utolsó az, a mely az 1909 : XVII. t.-czikknek külön felhatalmazásán alapszik : az állami szénbányák beruházása. Ezen a czimen egyrészt maguk a rendes kiadások között van már 1,195.000 koronás tulkiadás, másrészről pedig a beruházások között, a melyekről, ismétlem, külön törvény intézkedik, van egy 9,265.724 koronás tétel. Ez, ismétlem, törvényeken alapuló régebbi kormány akczió, a melynek számbeli következményei most mutatkoznak. Ez által világosan látszanak előttünk azok a kiadási többletek, a melyek a pénzügyi tárezát terhelik. Ezeknél jóval érdekesebb azonban a tárczának másik oldala, nevezetesen a tárczának bevételei. A pénzügyi tárczának bevételei, az adó- és illeték-politika foglalja magában tulajdonképen egész költségvetésünknek lényegét. Mindezt azonban az általános vitánál tartott előadói beszédemben bővebben előadtam, kiterjeszkedtem minden egyes adónemre, és a t. ház minden egyes pártja hozzászólott mindezen adókérdésekhez. Megnyugvással kell kijelentenem, hogy igen csekély eltéréstől eltekintve, az adópolitika főbb elveiben az összes pártok körülbelül ugyanazokat a nézeteket domboritották ki és ugyanazon vonalban akarják a további adóforrásokat fejleszteni. E tekintetben a pénzügyminister ur csupán egy változtatást javasol az eredeti előterjesztéséhez képest. Nevezetesen abban a külön előterjesztésben, a mely e tárczával együtt tárgyaltatik, a fogyasztási adók tétele felemeltetik. Mig a régi, az eredeti előterjesztés fogyasztási és italadókban 108 milliót akar bevenni, az uj előterjesztés szerint ez felemeltetik 6,790.000 koronával, vagyis 114,790.000 koronára. Ez a felemelés azonban nem újdonság. Hogy ez be fog következni, a pénzügyminister ur megmondta már az indokolásban. Készakarva leszorította a fogyasztási és vámadók bevételét azért, hogy a később beállítandó és a delegácziók által megszavazott kiadásokra fedezet legyen. Nem lett volna politikailag czélszerű, ha már előre is igen nagy pénzösszeget állit be a pénzügyminister ur, miután valószínűleg az is elköltetett volna. De nem újdonság azért sem, mert a múlt országgyűlés által megszavazott 1909. évi költségvetés sokkal nagyobb összeget állított be a szeszadóra nézve annál is, a mit a pénzügyminister ur régebben, de annál is, a mit most javasol. Nevezetesen az 1909-iki költségvetésben, a melyet 1908-ban méltóztatott megszavazni, szeszadó czimen 124,277.000 korona volt felvéve ; ezt még nem közelíti meg az a 114,790.000 koronányi összeg, a mely most fog szerepelni. Ez az egyetlen változás, a melyet a bizottság javasol és a mely az államháztartás egyensúlya miatt is szükséges, de egyúttal megfelel a zárszámadásnak és a várható bevételeknek is. Ha most ezt összefoglalom, a helyzet képe a következő : A pénzügyi tárcza fedezi összes rendes kiadásait, átmeneti kiadásait és összes beruházásait. Ha ezeket összeadom, felemésztenek öszszesen 275,630.739 K-t. Ha veszem az összes bevételeket, — nem számítom ide azokat a bevételeket, a melyek állami czimletek kibocsátásából fedeztetnek, hanem csak azokat, a melyek, hogy ugy mondjam, ősi forrását kéjaezik államháztartásunknak — ezek összevéve majdnem egy milliárdot érnek el, vagyis 999,600.000 K-t. Ebből levonva a pénzügyi tárcza kiadásait, a pénzügyi tárcza a többi tárcza táplálására 723,969.000 K-t bocsát rendelkezésre. Nézetem szerint e bevételek az év folyamán még nőni fognak, és kétségtelen, hogy az egy milliárdot el fogja érni az a bevétel, a melyet adókból és illetékekből kapunk. Minden párttekintettől eltekintve oly ősi, eredeti forrás, oly megbízható alapja ez államháztartásunknak, a melyet lekicsinyelni nem lehet, és a melyre pénzügyeinket biztosan fektethetjük. Azt, hogy a pénzügyi tárcza 723 milliót képes átbocsátani a többi tárczának, biztosíték arra, hogy pénzügyi politikánk az egész vonalon egészséges és állandóan fentartható. De követel ez mást is. A t. ház megszavazta a különféle tárczákat, megszavazta ezeknek pénzbekerülő instituczióit, fizetésszaporitásait és egyéb reformjait. Szükséges tehát, hogy levonja ennek következményeit és bocsássa e tárczák rendelkezésére azokat az összegeket, a melyek táplálásukra szükségesek. Ez máskép nem érhető el, mint