Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-183

183. országos ülés 191Í }. bejelentését, a nélkül, hogy azt a bejelentést elolvasták volna. (Mozgás.) Ez a módszer igen alkalmas arra, hogy a nép hitét a törvények erejében és a hatóságok pártatlanságában teljesen megingassa, és a tisztviselő tekintélyét lerombolja. Igen nagy bajnak tartom azt is, hogy kivételes időkben jogtalanul létrejött és téves magyarázatu rendeletekre hivatkoznak még most is odakünn a vidéken a közigazgatási hatóságok, igy a Perczel-féle rendeletre, a melyet annak idején a szocziáldemokraták előhoztak és törvénytelennek, jogtalannak és a szabadság eszméjével meg nem egyezőnek tartottak és azon Kristóffyféle rendeletre, a melylyel a darabont-korszakban a nemzetnek gyűléseit próbálták megakadályozni, ma is ezekre hivatkoznak azok a közigazgatási hatóságok, ha egyik vagy másik gyűlés kellemetlen. Egy hang (jobbfelöl): Nem lettek megmásítva ! Huszár Károly (sárvári) : Épen azt akarom, hogy másítsuk meg. De eltekintve a népgyülésektől, azt kérném, hogy az egyesületek alapszabályainál is az a huzavona, az a mesterséges hátráltatás, a mely különböző ministeriumokban észlelhető, szüntettessék meg és gyorsabb tempóban vegyék tudomásul és láttamozzák az alapszabályokat, mert ma megtörténik az — és ez uzus és borzasztó nagy szégyene az országnak •— hogy két és fél esztendeig hevernek a belügyministeriumban ilyen alapszabályok és nincs mód és alkalom arra, hogy ez ellen védekezni tudjanak az egyesületek. Megtörténik az is, hogy teljesen egyforma, csak a község nevében eltérő alapszabályoknak egyikét tudomásul veszik, a másikát nem veszik tudomásul. Megtörténik, hogy 10—15 lényegtelen hibát találnak egy egyesületi alapszabályban, azokat kijavítják s a végett az alapszabályokat visszaküldik és ha ismét felérkeznek, újból két-három kifogást találnak, az ilyen több retortán keresztüment egyesületi alapszabályban s ha tizedszer küldik be, újból akkor is, találnak két-három kifogásolni valót. Ez egyáltalában nem méltó a magyar államhoz és azért nagyon, kérném, hogy ugy az egyesületekre vonatkozólag, mint a gyülekezésre vonatkozólag törvényhozási utón intézkedjék a kormány, hogy ezek a dolgok egyszer már valahára rendeztessenek. Maguknak az illető közigazgatási tisztviselőknek fog ez leginkább kedvére lenni, mert ők is nagyon sokszor igen kellemetlen helyzetben vannak épen ezen hiányos, törvényesen nem rendezett állapotok következtében. Egy-két szót akarok csak röviden szólani arról a vitáról, a mely itt a curiai biróskodásról lefolyt. Azt hiszem, az egész közvéleményben érezhető már annak a szükségessége, hogy ezt a törvényt alapos revízió alá vegyük. Nem vagyok szakember s nem tartom magam illeténius 22-én, csütörtökön. ÍÓ3 késnek arra, hogy itt erről a kérdésről részletesen beszéljek. De ha mint laikus ember is csak azt az egyet látom, hogyha egy képviselő, a kinek mandátuma meg van peticzionálva és a bizonyítási eljárás már majdnem az utolsó pontig lefolytathatott ellene, abban a kényelmetlen helyzetben van, hogy tudja, hogy kéthárom nap múlva az ítéletet kimondják felette s az utolsó pillanatban az ítélet kihirdetése előtt lemond a mandátumáról, akkor azok az összes költségek annak az illetőnek a nyakába zúdulnak, a ki egy teljesen igazságos peticziót adott be; ha semmi más hibája nem volna is a curiai bíráskodásról szóló törvénynek, ennek az egy abszurdumnak lehetősége teljesen elegendő volna, hogy ez gyökeresen megváltoztattassák, mert mégis képzelhetetlen állapot az, hogy a bűnös megmeneküljön a büntetés elől s az, a ki az igazságban van, esetleg 10—20— 30.000 korona bírságot fizessen azért, hogy az igazságában megmaradhasson. Nagyon kémem továbbá az igazságügyminister urat, szíveskedjék nyilatkozatot tenni arra nézve, hogy azok a vizsgálatok, a melyeket a Felvidéken folytatott azokban az ügyekben, a melyeket többszörösen az igazságszolgáltatást és a telekkönyvet illetőleg itt a házban felhoztam, hogy mennyiben állanak, hogy körülbelül mi az eredményük. Székely Ferencz igazságügyminister: Majd válaszolok az interjjelláczióra. Huszár Károly (sárvári): Nagyon megköszönöm, ha akkor kapok is választ. Székely Ferencz igazságügyminister: Most nem lehet! Huszár Károly (sárvári): Kérném azt is, hogy tekintettel a drágasági és a nehéz megélhetési viszonyokra, különös, főgondját képezze az igazságügyminister urnak az is, hogy az igen súlyos anyagi helyzetben levő bírósági napidijasoknak és szolgáknak anyagi helyzetét emelje olyan színvonalra, hogy azok a legégetőbb kenyérgondok nélkül megélhessenek. Ezek voltak azok, a miket meg akartam említeni. Nagyon kérném az igazságügyminister urat, szíveskedjék ebben az irányban intézkedni. A költségvetést nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik? Lovászy Márton jegyző: Molnár János! (Felkiáltások : Nincs itt!) Jármay Béla! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur kíván szólani? Nem kíván. Szavazás előtt fölemlítem, hogy két határozati javaslat adatott be, még pedig beadott Eáth Endre és Lengyel Zoltán képviselő ur. Ráth Endre képviselő urat, minthogy határozati javaslatát kívüle kilencznél több képviselő irta alá, zárszó illeti meg.