Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-179

1/9. országos ülés 1911 idő multán mindenki eléri e rangfokozatot. Ezzel szemben a társulatok által fentartott polgári iskolákban a legmagasabb rangfokozat, hogyha az illető a IX. fizetési osztály legalsó fokához eljuthat, mert megköveteli egy ujabb ministeri rendelet, hogy ezeknek az embereknek 16 évi szolgálat után 2600 korona mint maximum adassék fizetésképen. Ugyancsak a társulati iskolák, a kereskedelmi iskolák, a melyeket némely helyen társulatok is tartanak fenn, kötelezve vannak arra, hogy az ő tanáraiknak 4400 koronáig terjedő fizetést adjanak. Nlártonffy Márton: Kiegészitésképen. Hock János: Kiegészitésképen. A különbség kézzelfogható. Ugyanazon állami polgári iskolánál alkalmazott tanerők, az egyik azért, mivel állami intézetben van alkalmazva, a másik azért, mivel nem állami intézetben foglal el állást, a fizetés tekintetében teljesen más ranglétrára vannak helyezve, pedig épen olyan képesítéssel, buzgósággal szolgálják a magyar kultúra ügyét, csak az a különbség, hogy nehezebb, mostohább viszonyok között, mivel anyagi körülményeik nem olyan rendezettek. T. ház ! A tanszemélyzet javadalmazását minden államban törvényes intézkedések szabályozzák, csak nálunk hagyták ezt az alkalmazást egyezkedés tárgyává és itt áll fenn ezekre nézve az 1868. évi XXXVIII. t.-oz., mert ők még ma sem egy államilag meghatározott, az állam által előirt és szabályozott javadalomba lépnek bele, hanem ez szabad egyezkedés tárgya, csak a minimumot mondja meg ujabban a ministeriumi rendelet, hogy ezen alul edig nem alkalmazható. A fizetésben, a mint méltóztatnak látni, óriási különbség van köztük. Ehhez járul még a korpótlék is. A mai gyakorlat szerint t. i. a nem állami polgári iskolák fentartói nem kötelesek öt éves korpótlékot adni, mert az 1868: XXXVIII. t.-cz. erre őket nem kötelezi. Pedig az 1880-ik évi 32944. szám alatt kiadott vallás- és közoktatásügyi ministeri rendelet első szakasza már elrendeli, hogy az állami és az államilag segélyezett községi felső nép- és polgári iskolák tanitói is öt évi pótlékokban részesüljenek. Ezt a kórpótlékot azonban sem a tisztán felekezeti, sem a tisztán községi, sem pedig a társulati iskolákra nézve nem tartotta fenn. T. ház ! Igazolja ezt egy ministeri rendelet az 1893-ik évi május hó 9-iki rendelet 15.523. sz. a., a mely egy jogi kázusból kifolyólag azután kimondotta, hogy a városok ötödéves pótlékot adni önelhatározásuk nélkül nem kötelesek, mert ezidőszerint sem törvény, sem általános érvényű szabályrendelet nincs, a melynek alapján a város, mint iskolafentartó kötelezhető lenne korpótlék adására. A helyett tehát, hogy az állam vagy a kultuszkormány bizonyos intézkedésekkel megkönnyítette volna ezeknek a tanítóknak helyzetét, útját vágta még annak is, hogy ott, a hol — esetleg önként — egyes iskolafentartó pótlékot akart adni, az megtörténhessek, mert az állam kimondotta, hogy ez nem kötelező. KBPVH. NAPLÓ. 1910 1915. VIII. KÖTET. június 17-én, szombaton. 425 Egy esetet emlitek csak. A nagyváradi községi polgári iskolában 1909-ben 100 forintos korpótlékot állapítottak meg a tanárok részére, 50 forint helyett, a mennyit adni szoktak volt. A belügyminister pedig nem hagyta jóvá ezt a költségvetést, hanem a kultuszkormány véleménye alapján azzal a megokolással, hogy az államiaknak megfelelő korpótlék őket nem illeti meg, megtagadta a jóváhagyást és megfenyegette a közgyűlést, hogy ha a korpótlékot mégis kiegészíti, akkor azt az összeget levonja a segélyből. Méltóztatnak tehát látni, hogy maga a kormány nemhogy elősegítette volna, de megakadályozta azt, hogy ezek az emberek törvényes igényeinek megfelelőleg részesüljenek korpótlékban. E mellett teljesen a törvény rendelkezésébe ütközik az ő lakásbérük állapota is. 1868-ban, tehát több mint 40 évvel ezelőtt állapították meg a lakbéreket. Mindenütt, minden iskolában tiszta helyzet teremtődött a lakbérek dolgában az 1893. évi XIV. t.-cz. 33. §-a alapján, a melyet sem kijátszani, sem félremagyarázni nem lehet. Ellenben a társulati polgári iskolák tanítóira nézve érvényben hagyták az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. rendelkezését. Egy törvény ez, a mely elavult, a melyet nem alkalmaznak semmiféle más tanítótestületre, egyedül csak a társulati utón fentartott polgári iskolák tanítóira, a kiket tulaj donképen a kultuszkormány kifelejtett a múltkori rendezésből. Méltóztassék elhinni, ugy jártak ezek a szegény társulati tanítók, mint egy porosz garnizónban az őr, a ki sétálgatott a kaszárnya hátsó része körül hosszú időn át, s a kit naponkint felváltottak, mig végre kiderült róla, hogy 25 évvel előbb, mikor a kaszárnya keritését festették, odaállították az őrséget, de megfeledkeztek róla és az egész 25 év alatt ott hagyták azt. (Derültség.) Megfeledkeztek a társulati tanítókról is, rendelkeztek mindenről, kiterjedt a kultuszkormány figyelme mindenre, csak épen ő reájuk nem. Ezért a társulati tanítók felkeresték a minister urat, a ki a legnagyobb jóindulattal helyezte kilátásba, hogy megfontolja kérésüket és majd a pénzügyministerrel egyértelműkig fognak határozni. A pénzügyminister ur pedig azt mondotta, hogy az 1911-iki költségvetésbe ezt a kérést már nem veheti be, de 1912-ben hiszi, hogy méltányosan rendezheti a társulati tanítók ügyét is. Ezért kérem és provokálom mind a két minister urat, méltóztassék az iskolafentartók belevonásával ezeknek a nem állami tanítóknak lakbérét rendezni és pótlékra kötelezni azokat az iskolafentartókat is, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) mert még sem járja, hogy pl. lakásbérüket ma is az 1868-ban megállapított törvény értelmében kapják, 400 K-t kapjanak, sőt vannak községek, a hol sem természetbeni lakást, sem lakáspénzt eg3'általában nem kapnak. így Rozsnyón és Sajógömörben. Nagyváradon pedig három tanárnak 200—200 korona lakpénze van. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Hát hol lakjanak ezek ? 54