Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.
Ülésnapok - 1910-178
390 178. országos ülés 1911 június 16-án, pénteken. mint a klinika feladatai teljesítésének minden eszköze bőven meglegyen, de nem luxusos építkezéseket és berendezéseket. Nem tudom megérteni pl., hogy miért szükséges egyik-másik klinikán 3—400 koronába kerülő márványkádaknak, s ily baszeinoknak beállítása, hiszen azokat túlnyomókig a szegényebb néposztály veszi igénybe, a mely ha benne ott megfürdik, az életben soha többé olyan kádba nem kerül. A gyógyczólokra és a tudomány előbbvitolére sem szükségesek ezek a luxuriozus kiállítások. Helyeslem a minister urnak azt az intézkedését, hogy szakértőket küld ki az építkezések tanulmányozására, mert a párisi, a berlini egyetemen és a nagyon gazdag Németország legelső egyetemi építkezéseiben sem fog ilyen luxust találni, de a tudomány szempontjából szükséges eszközöket annál bővebben. Ha azonban ily szakértőket küld ki a minister ur, akkor ne feledkezzék meg a svédországi upsalai egyetemről sem. Ennek oly központi épülete és díszterme van, mely nagyon egyszerű, nem drága és mégis imponáló az ö stilszerűségével. Én sok egyetemi épületet ismerek, de azt mondhatom, hogy alig vetekedhetik valamelyik ennek a központi épületével és dísztermével, melynek imponáló egyszerűsége a komoly tudományos czéllal is inkább van összhangban. Az is a gazdasági hivatal mai sajátszerű helyzetéből folyik, hogy pl. a régi műegyetemi épület átvétele és az átalakítás intézése tulajdonkép nem az egyetemi • tanárok és a rektor részéről történt, hanem megbízatott az átalakítások vitelével a gazdasági hivatal és a bölcsécsészeti fakultás egyes tagjai, amazok mellőzésével, s azután csináltak itt-ott luxoriózus berendezést, hogy 60.000 korona a túllépés, a klinikáknál pedig körülbelül 600.000 korona volt a múlt évben a túllépés. Ez utóbbiaknál azonban kevésbbé lehet kifogást emelni, mert a kórházaknál a szükséget előrelátni teljesen nem lehet. Azonban ezekkel szemben a jogi szemináriumokra csak 11.000 korona lett kiutalványozva, a mi a fenforgó szükségletnek egy negyedrészét is alig képes fedezni. Az igen t. minister ur, midőn megtekintette a jogi fakultás helyiségeit, meggyőződhetett arról, hogy a jogi fakultás épületében a tantermek ugy néznek ki és felszerelésük olyan, hogy az legfeljebb csak egy falusi népiskola igényeit volna képes kielégíteni, nem egy magasabb tudományos intézet igényeit, mint ezt ő akkor maga is megjegyezte. En tudom, hogy a t. minister urnak meleg érzéke van e bajok orvoslása iránt, s ezért újból felhívom szíves ügyeimét arra, hogy a szükséges eszközök megadásáról legyen szíves gondoskodni, mert máskép a jogi fakultás az elhanyagolás állaj^otába jut. Eel akarom hívni a t. minister ur figyelmét arra is, legyen szíves az egyetemi könyvtár bajainak orvoslásáról is sürgősen gondoskodni. Nemrég egybehívott egy ankettet, annak tagjai egyértelműleg nyilatkoztak azon hely tekintetében, mely az egyetemi könyvtár építésére a legalkalmasabb volna. Ha a t. minister ur nem siet a döntéssel, könnyen megtörténhetik, hogy azon a helyen, melyet pedig egyértelműleg jelöltek ki mindannyian legalkalmasabbnak, a szükséges területet nem fogja beszerezhetni, mert egy része már is uj építkezés alatt áll, vagy pedig oly óriási áldozatokat lesz kénytelen hozni, hogy e miatt nem lesz képes a könyvtárt ott létesíteni, hanem az egyetemtől esetleg távol eső részében a székesfővárosnak, a míg pedig a könyvtár czéljaira nem lenne kívánatos. Ezért nagyon kérem, legyen szíves ezt a kérdést mielőbb megoldani. Még az egyetemi nyomdára óhajtom felhívni a t. minister ur figyelmét. Ezzel sajátszerű helyzetben van a budapesti egyetem. Az egyetemnek van állítólag egy saját nyomdája, az az egyetem tulajdonát lrépezi, azonban ott az egyetemi hatóságoknak egyáltalában semmi beavatkozási joga, semmi hatásköre nincs. Hogyha sürgősen nyomtatványra van szüksége, miután intézkedési joga azzal szemben az egyetemnek nincs, kénytelen azt másutt készíttetni, mert kellő időben onnan meg se tudná kapni, s ez e mellett költségszaporitással is jár. Ez is, egyik sérelme az egyetemi autonómiának és az egyetem vagyonának. Nagyon kérem a t. minister urat, legyen szíves ezt az évtizedek óta fennálló sérelmet mielőbb orvosolni és gondoskodni arról, hogy az egyetemi nyomda az egyetemi hatóság hatáskörébe utaltassák, miután úgyis az egyetem tulajdonát kúpezi. Ezzel kapcsolatban még csak azt akarom felemlíteni, — mert ez is az egyetemi adminisztraczió jobb viteléhez, emeléséhez, javításához tartozik — hogy sajnos, még mindig abban a helyzetben vagyunk, hogy egyetemi szabályrendeleteink, amelyek évtizedeken keresztül igen nagy számmal halmozódtak össze, rendszeresen összefoglalva és így közzétéve nincsenek. Az egyetemi tanács ismételten tett eziránt is felterjesztést, megbízást is adott ennek összeállítására; azonban ez mindig abbamaradt, mert ismételt felterjesztéseink a fedezet miatt mindeddig eredménytelenek voltak. Nagyon kérem, méltóztassék intézkedni, hogy ez az egyetemi adminisztráczió részére, de mások részére is rendszeresen összefoglalt alakban hozzáférhetővé tétessék, és kérem a t. miniszter urat, hogy ha. ebben a költségvetésben már nem képes, de a jövő évi költségvetésben méltóztassék az egyetemi tanács felterjesztését honorálva, a szükséges fedezetről ezirányban is gondoskodni. (Helyeslés joblfelől.) Ezeket akartam a t. minister ur figyelmébe ajánlani. Elnök: Kíván még valaki szólani ? A minister ur kivan nyilatkozni. Gr. Zichy János vallás- és közoktatásügyi minister: T. képviselőház! (Halljuk I Halljuk!)
