Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.
Ülésnapok - 1910-178
380 178. országos ülés 1911 június 16-án, pénteken. kot teljes összegben beszámítjuk a nyugdíjazásnál, ellenben a kántortanítókat illetőleg ez azért nem lehetséges, mert a nyugdíjtörvény szerint a nyugdíj világosan csak a tanítói funkcziók teljesítése után igényelhető. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Különben is, t. képviselőház, az állami és nem állami tanítókat illetőleg a nyugdíj szempontjából nincs is különbség. Mert hiszen méltóztatnak tudni, hogy az alapfizetésük egyformán 1000—1100—1200 koronában van megállapítva, a szerint, hogy milyen lakbérosztályba tartoznak az illetők. Később van ugyan egy kis különbség, mivel azonban a korpótlék beszámittatik a felekezeti tanítóknál, ebből folyólag az ötödik szolgálati év után 200 korona, 15—25 évi szolgálat után 100—100 korona, összesen tehát 40 év alatt 400 korona a különbözet. Így tehát, mert a felekezeti tanítóknál viszont csak a minimális fizetés van 1000 koronában megállapítva ós a természetben élvezett szolgálólányok aránylag magasan vannak értékelve, tulajdonképen azt lehet mondani, hogy a nyugdíj szempontjából felekezeti és állami tanítók között különbség nincsen. T. képviselőház! Többen kifogásolták itt az 1908.-XLVI. t.-czikknek, az ingyenes népoktatásról szóló törvénynek, lassú végrehajtását, és gondolom, egy alkalommal Mádi-Kovács dános t. képviselőtársam is kérdést intézett erre vonatkozólag hozzám. A népoktatás ingyenességéről szóló törvény végrehajtása az én felfogásom és legjobb tudomásom szerint normálisan folyt le. A kérvényezés határideje — mint méltóztatnak tudni — a múlt év őszével telt csak le, és e törvény végrehajtása állandó és megváltozhatatlan természetű terhek vállalásával járván, nagy körültekintést és állandó tárgyalásokat igényel. Mert itt nem csupán sablonos utalványozásokról, hanem beható tárgyalásokról is van szó, a melyeket az iskola-fentartókkal a ministeriumnak folytatnia kell. Az adatok nagyobbrészt hiányosan terjesztetnek be, sőt sokszor tudatosan teszik ezt csak azért, hogy meghosszabbíttassanak a tárgyalások, és igy csak természetes, hogy az idő múlik, de nem a kormány hibájából. A személyi természetű tandijmegváltásokról mondhatom, hogy a tárgyalások már be vannak fejezve, s csak a dologi szükségletek m G ^ váltás ánál van még némi hátralék, azonban azon leszek, hogy, ez is a lehető leggyorsabban befejeztessék. (Elénk helyeslés a jobboldalon.). Gróf Eszterházy Mihály képviselő ur a jogi oktatás reformjáról is megemlékezvén, azt javasolta, hogy a jogi oktatás reformjánál a harmadik jogi vizsga helyett a kötelező kollokvium mondassák ki. A jogi tárgyakból előiratni óhajtott kötelező kollokviumok, nézetem szerint, nem pótolhatják az alapvizsgát. Méltóztatnak tudni, hogy a kollokviumok, a dolog természeténél fogva, nem a tantárgy egész anyagából, hanem csak az előadott részből történnek, csak ebből nyujtatik mód a hallgatóknak az előkészületre és igy nem érnénk el azt a czélt, a mit el akarunk érni a harmadik vizsgának beállításával, a mi oda tendál, hogy a hallgatók jelenleg hanyagabb többségének leczkelátogatása provokáltassék, másrészt pedig,, hogy a közigazgatási tisztviselőknek és a birói karnak jogi előképzettsége intenzivebbé és alaposabbá tétessék. T. képviselőház! Eakovszky István t. képviselőtársam bizonyos tekintetben persziflálta azt a kijelentésemet, hogy én a jövőben is állandóan eliminálni óhajtom tárczám keretéből a politikai momentumokat. (Halljuk ! Halljuk! balfelöl.) Sümegi Vilmos és Kun Béla t. képviselőtársaim is erre alludáltak. Rakovszky képviselőtársam ugy nyilatkozott, mintha én tulajdonképen vizet prédikálnék és bort innám. T. képviselőház! Én több izben kijelentettem és ma azt ismétlem is, hogy a tárczám ügyköréhez tartozó közhivatalnokok politikai szabadságát befolyásolni vagy korlátozni nem szándékozom, (Altalános helyeslés) s legjobb tudomásom szerint azért, mert valaki politikai jogával szabadon élt, senki fegyelmileg nem sújtatott. (Helyeslés.) Egészen más eljárás alá esik, t. képviselő ur a tisztviselőnek olyan magatartása, mikor a köztisztviselő a kúriai bíráskodásról szóló törvény 167. §-ában felsorolt befolyásoló cselekményeket követ el, bármily pártállásu jelölt érdekében. Justh Gyula: Mutasson egyet, a ki a kormánypárt mellett korteskedett és át lett helyezve ! Egy sincs! Ertsey Péter: Mutatok ötöt is! Sümegi Vilmos: A tanfelügyelő elcsapással fenyegeti a tanítókat. Az ilyen tanfelügyelőt el kell csapni. (Zaj.) Gr. Zichy János vallás- és közoktatásügyi minister: Mert ezeket a cselekményeket az emiitett törvény 168. §-a fegyelmi vétségnek minősiti. Ha ilyen esetek előfordultak, csak ebbe a kategóriába sorozhatok bele. Mert eltekintve attól, hogy ezek a tanítók tulajdonképen törvénybe ütköző cselekményt követtek el, méltóztassék meggondolni, hogyha ilyenek politikai küzdelmekbe és szenvedélyekbe belemélyednek, bármily párthoz tartozzanak is, maguk ellen izgatják a község legnagyobb részét, felébbvalóikat és pozicziójuk a községben, mint tanítóé, teljesen tarthatatlanná lesz. S ha áthelyezések történtek, ez ily esetekben elsősorban a tanügy érdekében történt. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Justh Gyula: Ugy van! Egyforma mértéket! Gr. Zichy János vallás- és közoktatásügyi minister: A t. képviselőtársam egy tanfelügyelő áthelyezéséről is szólott. Kijelentem, hogy a legtávolabbról sem történt politikai indokok alapján annak áthelyezése, a minek tulajdonképen
