Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-172

ti június 7-én, szerdán. 209 172. országos ülés 191 Szmrecsányi György: 30 esztendeje van! Elnök : Csendet kérek ! Figyelmeztetem Szmrecsányi képviselő urat, hogy közbeszólásaival ne méltóztassék a szónokot zavarni! Várady Zsigmond: A mi pedig azt a kérdést illeti, hogy más felekezetnek vannak-e kongregácziói : hát én a középiskolai szabályrendelet alapján állok és mindenféle felekezetnek, de nemcsak felekezetnek, hanem mindenféle más közületnek határozottan tagadom azt a jogát, hogy a középiskolákba bármilyen olyan egyesületet bevinni szabad volna, a melynek nem mindenik növendék lehet tagja. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a szélsőbaloldalon. Zaj a középen.) Hova jutunk, t. ház, az ellenkező elvekkel ? Hova jutunk? Hogy ha ez lehetséges, hogyha ez helyes, akkor méltóztassanak megengedni, hogy a nagyváradi középiskolában magyar egyesület, a belényesi főgimnáziumban román egyesület alakuljon és a magyar egyesület Váradon kitiltsa a román ifjút, tegyen megkülönböztetést, hogy ő és az ő tagja elsőrangú és a román egyesület Belényesben kitiltsa a magyar ifj ut, hogy itt meg ezek érezzék, hogy ők másodrangú teremtmények ebben az országban. * Polónyi Géza ." Abszurdum ! Szmrecsányi György : Mi köze ennek a kongregáezióhoz 1 (Zaj.) Várady Zsigmond: Feleltem ezzel arra, hogy más felekezeteknek is vannak a középiskolákban ilyen egyesületeik. Ne legyenek. De ha vannak is, állami támogatást nem kapnak. S ezzel eljutok a fővitaponthoz, t. i. hogy tisztán pietisztikus intézetek-e a kongregácziók ? T. ház ! Soha egy perczig sem vontam kétségbe, hogy pietisztikus intézetek is. Hozzáteszem azonban, — mert a tárgyilagosságra törekedni, gondolom, itt, ebben a teremben nem egyéni erény, hanem elsőrangú egyem kötelesség — mondom, hozzáteszem, hogy mint pietisztikus egyesületeknek az általam intézendőkön kivül igen szépen körvonalozott szabályai vannak, harmadik czéljuk is van, egy rendkívül nemes és szép működési terük és ozéljuk. Nevezetesen megállapítom irataik gondos tanulmányazásából, hogy erény- és erkölcsgyakorlatokat is végeznek ós ezek között nem egy, igen nemes és tiszteletreméltó tanitás és irány van, a melyeknél én részemről csak azt sajnálom, hogy ezek a nemes erény- és erkölcsgyakorlatok egy felekezet körére szoríttatnak az iskolákban, és nem emeltetnek ki ennek a felekezetnek kongregácziói szabályaiból egj^ olyan egyesületnek szabályaiba, gerinczéiü, vezéreszméjéül, a mely egyesületben minden felekezet ifjai részt vehessenek és ezekben az erényekben, a minők pl. a betegek látogatása, vagy pl. a harag visszafojtása, avagy a bűnök megbocsátása, (Derültség jóbbfelől.) vagy az önmegtartóztatás nemes erénye, melyekben minden ifjú neveltetnék; hisz ezek gyakorlása néha itt sem ártana. (Folytonos derültség jóbbfelől.) KÉPYH. KAPLÓ. 1&10 —1915. VIII. KÖTET. Szmrecsányi György: Elsősorban tessék ezt gyakorolni! Várady Zsigmond : Molnár János főtisztelendő ur ez állításommal szemben így méltóztatott szólni (olvassa) : »Á kongregáczió czélja a boldogságos Szűz tevékeny szeretete. Tevékeny szeretet alatt • pedig azt a szeretetet értjük, mely nemcsak érzelem, hanem érzelmet, akaratot, képzeletet, kedélyt irányító, alakító, nemesítő életelv«. És itt következik az alapszabályokhoz ő általa hozzátett, — mint ezt magánúton volt szíves velem közölni, hogy ez már nem az alapszabályokból van véve, hanem az ő magyarázata — hogy »ezen tevékeny szeretet alatt azt értjük, hogy (olvassa) : »Ezen kongregácziós ifjú, vagy nem ifjú az élet minden körülményei között az ő katholikus vallásának elvei és törvényei szerint gondolkozzék ...« Szmrecsányi György: Természetes! Várady Zsigmond : . . . beszéljen, cselekedjék, éljen*. Szmrecsányi György: Természetes dolog! (Elénk helyeslés a baloldalon. Zaj jóbbfelől.) Várady Zsigmond: Én elfogadom Molnár János t. képviselőtársamat a kongregáczió alapszabályainak egyik leghivatottabb magyarázójául és azt hiszem, hogy ez a tétele egymagában is jogosult volt azokat az aggályokat kiváltani, a mely aggályok nevében én szót emelek. Mert mit jelent ez ? Szmrecsányi György: Hát hogy éljen ? (Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Zboray Miklós: Galilei módon! (Derültség balfélől.) Várady Zsigmond: Az egyháznak a hitélet mélyítésére való törekvését senki sem vonhatja kétségbe. De hogyha azt követelem valakitől, hogy mindig az egyház törvényei és elvei szerint cselekedjék, akkor felvetem a kérdést, szabad-e annak, a ki ezeken a kongregácziókon keresztüljött, és talán most is, mint felnőtt férfi, bennük van, szabad-e annak pl. törvényhatósági tisztviselőválasztásnál az értelmileg tehetségesebb, de nem katholikus jelöltre szavazni ? (Élénk derültség a baloldalon. Felkiáltások : Persze hogy szabad!) Szmrecsányi György: Hát hogyne! Nevetséges beszéd ! (Nagy zaj és felkiáltások jóbbfelől : Rendre I Elnök csenget.) Hát a szabadkőmives bíró, a mikor a testvér felett ítél ? (Nagy zaj és élénk felkiáltások jobbfelöl: Rendre I Rendre! Elnök csenget.) Hát a szabadkőmives bíró ? (Folytonos nagy zaj a jobboldalon.) Várady Zsigmond: A mely szabadkőmives bíró nem az igazság és a törvény szerint ítél, akárki felett is, attól vegyék el a birói pálezát! (Halljuk ! Halljuk!) Elnök: Szmrecsányi György képviselő urat újólag kérem, szíveskedjék a szónokot csendben végighallgatni, mert különben kénytelen leszek vele szemben a házszabályok 255. §-át alkalmazásba venni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) 27