Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-172

172. országos ülés 1911 június 7-én, szerdán. 20? kevés szó eshetik — hanem azok elfoglalnak, a kik — e házon kivüli erők — engem a már emiitettem és itt többször megtámadott felszó­lalásomra reábirtak. Ennél a pontnál legelsősorban legyen sza­bad, minthogy bizonyos mértékben ma is hatása alatt állok annak a nagystilusu és a szabad­elvüség eszméit oly pregnánsan megvilágító szó­noklatnak, melyet e teremben a szabadelvüség­ről és erről a kérdésről gróf Andrássy Gyula ur tartott — (Ugy van! Ugy van! jobbról.) neki és iránta hálás köszönetemet kifejeznem. A következtetések levonásában azonban nem tudok vele teljesen egyetérteni. Mert attól tartok, hogy ha tisztán a fogadalmak eltiltásá­val és azzal érnénk be, hogy a kongregácziók ellenőrzésére utasitanók a kormányt és közegeit, akkor ez az ellenőrzés vagy csak egyszerűen üres szó maradna és nem érnénk el azt a czélt, a megnyugvást, mely felé mindnyájunknak, előttem szólott t. képviselőtársamnak is töre­kednie kell. Ha pedig az ellenőrzés olyan hatá­lyos, annyira a részletekbe menő lenne, hogy a czélt elérhetnők, akkor részemről attól tartok, hogy ez az ellenőrzés zaklatásokkal járna a mondott egyesületekkel szemben, én jaedig szabad­elvű álláspontról mindenféle egyesületnek zakla­tását perhorreszkálni volnék kénytelen. (He­lyeslés.) A kongregácziók kérdésében, t. ház, már több izben hallottuk, és előttem szólott t. kép­viselőtársam is felállitotta a tételt oly módon, hogy ehhez a kérdéshez tulajdonképen hozzászó­lani sem volna szabad. (Helyeslés.) Én a magam részéről azt gondolom,, hogy ez az álláspont nem felel meg a valóságnak. Én nem akarom pl. kétségbevonni t. képviselő­társaimnak azt a jogát, hogy követve számos más képviselőtársunk példáját, divatba hozták itt a szabadkőmivesség dolgairól, különben igen érdekes, előadásokat tartani. Szmrecsänyi György: Kezdték a kongregá­cziőkkal! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Várady Zsigmond: Méltóztassék igazságos­nak lenni. A kongregációkról ebben a házban mindössze talán tiz napja szólnak, a szabadkő­mivességröl pedig már a perrendtartás tárgya­lása óta beszélnek. Méltóztassanak azonban meg­nyugodni t. képviselő urak, én ezt a jogukat a legtávolabbról sem vonom kétségbe. Ennél a pontnál legfeljebb két kérést ter­jeszthetek elő. Az egyik az, hogy mivel kétség­telen, hogy a szabadkőmivesség egy vegyes nézetű és összetételű egyesülés, a melyben csak­nem minden kérdés körül nagyon sokféle véle­mény merül fel, —• én ugyan az utóbbi időben ezen egyesülés dolgaival törvényhozói elfoglalt­ságom miatt igen keveset foglalkozhatom, de régibb időkből igen jól tudom, hogy minden kérdésnél ez igy volt — ennélfogva a szabad­kőmivesség, ha benne valamely helytelen nézet hangzik fel, a r kérdésnek az orvoslását önmaga találja meg. És ne méltóztassék, ha vannak is olyan vélemények, a melyek az önök tetszését nem nyerik meg, — mert ilyet nagyon sokat fognak találni — ne méltóztassék csak ezeket idézni és, a inibez nagy éleselméjüség nem is kell, kiszinezve, rossz hangulat keltésére anyagul felhasználni; ne méltóztassék magát az ilyen felszólalást vagy czikket . . . Szmrecsänyi György: Határozatokat! (Zaj.) Várady Zsigmond: .. . ismertetésük és bírá­latuk alapjául venni, vagy ha határozatokról méltóztatnak szólni, ne méltóztassanak épen csak azt az egy határozatot felhozni, mert lehetséges, hogy tiz más szabadkőmives egyesü­lés ezzel ellenkező határozatot hozott . . . Szmrecsänyi György: Gallimatiász ! Várady Zsigmond: ... mert akkor ki fog derülni, hogy az ilyen hangulatot, keltő határozat tulaj donképen talán csak egy eseti dolog, a mely két-három héten belül, vagy még hamarább, másutt vagy egy harmadik helyen és alkalommal teljesen rombadőlt és feledve lett. Tehát méltóz­tassék a támadott dologra vonatkozó minden nézetet ismertetni. Ez az egyik kérésem azon t. képviselő urak­hoz, a kik ily kérdés tárgyalásával foglalkozni kivannak. Másik kérésem pedig az, hogy ha már ilyen módon méltóztatnak a dolgot kezelni és a mi a szabadkőmives páholyházakban — zárt társaság­ban s nem titkosan — történik, ha mondom, ezt publikálni méltóztatnak, és méltóztatnak ily mó­don a tisztelt ház nagy nyilvánosságának óriási erejét, ezt a nagy zöngőszekrényt odaadni támasz­tékul, segítségül, hogy ezerszeresen visszhangozza ez a nagy zöngőszekrény az egyes szabadkőmives páholyházakban történő dolgokat és elhangzó fejte­getéseket ; ha ezt méltóztatnak akarni, — és a mint látom, ezen következetesen méltóztatnak munkál­kodni — akkor ne méltóztassanak neheztelni érette, ha azt fogják látni, hogy ez a szövetség, a mely jellegénél, rendeltetésénél és súlyánál fogva tulaj donképen távolról sem oly jelentékeny, önök által lesz jeleutékenynyé (Zaj oalfelől.) és külö­nösen ne csodálkozzanak, ha azok a tanok, a me­lyek az önök szempontjai szerint olyan ellenszen­vesek, ily módon megkapják a nyilvánosság leg­nagyobb szerveit, és igy nagyobb mértékben ter­jednek el, mint talán bárki kívánná. Halier István : Ezért a reklámért vállaljuk a felelősséget! Várady Zsigmond: De ha önök ily módon nemcsak ezzel, de más egyesületekkel is foglal­koznak a leghevesebb támadó hangon a t. házban, lehetetlen tőlünk elvonni a jogot, hogy mi is ezek­kel a kérdésekkel, s a kongregácziókkal mint egye­sületekkel ne foglalkozzunk. Az ellenkező felfo­gás oda vezetne, a mit egyszer szintén egy vallá­sos egyesület tagja mondott, hogy: ha mi ural­kodunk, akkor mi elnyomunk titeket, mert mienk a hatalom, de ha ti uralkodtok, akkor mi meg-

Next

/
Thumbnails
Contents