Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-142

április 27~én, csütörtökön. bO 242. országos ülés 1911 szives figyelmét a kisérletügyi intézményekre vagyok bátor felhívni, (Halljuk! Halljuk !) mint azon faktorokra, a. melyek legalkalmasabbak arra, hogy fejlesztésük által a termelés fokozható legyen. A kísérleti intézmények működése két irányú. Tudományos búvárkodásaikkal megszerzik azt az anyagot, mely a gazdasági akadémiákon az előadások bővítésére, és az előadásoknak állandóan modern, magas színvonalon való tartására felhasználható; másik irányú tevékenységük pedig gyakorlati, a mennyiben a kisérletügyi intézmények vezetői gyakorlati irányú kísérleteket eszközölnek, e kísérletekre gyakorlati gazdákat nyernek meg, megismertetnek velük uj növényeket, uj művelési eljárásokat, és ha a gazdák látják azt, hogy ezek a kísérletek beváltak, hogy ezek a kísérletek eredménynyel és haszonnal végződtek, az uj iránynak meg vannak nyerve, s ez legjobban bizonyítja azt, hogy a kísérleti intézmények igen alkalmasak a termelés fokozására. A legrégibb kísérleti állomás hazánkban a növénytermelési kísérleti állomás, mely 1895 óta áll fenn. Felállításakor a gazdák rendkívül kevés figyelmet fordítottak a műtrágyázásra, mely akkor a külföldön nagyon elterjedt, hazánkban azonban teljesen ismeretlen volt. Ez az állomás nagy mennyiségben osztotta ki ingyen a műtárgyát a gazdák közt, ezerszámra végeztetett kísérleteket, és tisztán ezen állomás működésének köszönhető az, hogy a műtrágyázás, daczára annak, hogy nálunk szárazak a ldimatikus viszonyok, és így a műtrágya olyan jól, mint a külföldön, nem érvényesült, mégis elterjedt. Ma már e téren örvendetes a fogyasztás, a mennyiben Magyarországon évente felhasználnak 18.000 waggon szuperfoszfátot, 1400 waggon Thomas-salakot, 200 waggon kálitrágyát és 100 waggon chili-salétromot és kénsavammoniákot. A mi pedig a legörvendetesebb, ezen műtrágyafélék legnagyobb részét, nevezetesen a szuperfoszfátot, kivéve 2000 waggont, idehaza állítják elő. Tehát a növénytermelési kísérleti állomás működése nyomán nemcsak a termelés emelkedett, hanem meg lett vetve alapja egy igen virágzó iparnak, a hazai műtrágyaiparnak. A többi műtrágyát idehaza nem állítják elő, de nem is állithatják elő, mert hisz a t. ház gazdatagjai tudni fogják, hogy a mi vasérczeink nem alkalmasak arra, hogy a mi vasműveinkben a Thomas-eljárás bevezettessék, tehát Thomas-salak nálunk nem nyerhető. Tudni fogják azt is, hogy a chili salétromot Chiliből kell hozatni, mert ott bányászszák. Ezenkívül kálibányáink nincsenek, tehát kálisókat nem állíthatunk elő. Hogy ezen állomás működésének fontosságát bővebben illusztráljam, legyen szabad rámutatnom arra, hogy ezen állomás ismertette meg a magyarországi gazdákkal a Hanner-árpát és abba a helyzetbe hozta a magyarországi gazdákat, hogy még olyan vidéken is, a hol azelőtt sörárpatermelésre gondolni sem. mertek az emberek, most igen jó sörárpát termelnek és ebből meglehetős nagy, körülbelül négy millió korona értékű az export. Ez az állomás ismertette meg a magyar gazdákkal a dus és nagy terméseket adó dupaui és abundánsz zabokat, megismertette a szöszösz bükkönyt, tanulmányozta a hazai szikes talajokat és a német és amerikai ilyen irányú tanulmányozástól teljesen függetlenül megállapította azt, hogy hazánkban a szikestalajok hogyan hasznosíthatók, hogyan értékesíthetők; megállapította azt, hogy mely szikek azok, melyek öntözéssel, mely szikek azok. melyek művelési eljárással, mely szikek azok, a melyek semmiféle eljárással sem javíthatók és egyszerűen csak halastógazdasági berendezésre valók. Az állomás megoldotta a rét- és legelőöntözés kérdését, megoldotta gazdasági irányban is, a menynyiben e tekintetben kész tervvel szolgál a gazdáknak, ha hozzá akarnak fordulni, hogy a rét- és legelő-öntözéseknél hogyan kell eljárni. Csak arra utalok, hogy Békéscsaba városának rét- és legelőöntözését teljesen helyreállította és e városnak ebből ma igen jövedelmező üzlete van. Ugyancsak a kísérleti államás felvette ügykörébe még azt is, hogy tőzeges talajon nálunk hogyan kell gazdálkodni és e tekintetben szintén útmutatásokat ad és felvette programmjába és gyakorolja is, hogy homokos talajon a gazdáknak minő eljárást kell követniök. Tanácsokat ad a tekintetben, hogy minő növényeket kell termelniük, a műtrágyázást hogyan kell alkalmazniuk és ezáltal a homoki gazdákat abba a helyzetbe hozta, hogy ma lényegesen nagyobb jövedelmeket tudnak elérni, mint elértek ennek előtte. És, sajnos, t. ház, de ugy van, ez a kísérleti állomás mégis kénytelen az anyagiakkal küzdeni. A mikor még rövid három évvel ezelőtt gazdasági akadémiai tanár voltam, megismertem ennek az állomásnak ügyvitelét; láttam, hogy az ügyviteli költségekre összesen 5000 koronája van, felszerelésekre pedig évente csak 4000 koronát kap. Tudomásom szerint ez az összeg máig sem változott. Már pedig ez az összeg szerfölött kevés ahhoz, hogy ezen növénytermelési kísérleti állomás mindazt elvégezhesse, a mit különben elvégezhetne. Es csodálatraméltó, hogy ez az állomás ebből a szerény dotáczióból, melyből a meglévő kísérletezést, meglevő munkásságát alig tudja fedezni, még uj működési irányra is kiterjeszti figyelmét, nevezetesen foglalkozik a búza minőségére irányuló vizsgálati eljárásokkal. Legyen szabad a t. ház szives figyelmét erre a működésre külön is felhívnom. Ugyanis régen bebizonyosodott már, hogy ha a búza minőségét meg akarjuk Ítélni, akkor teljességgel nem elegendő annak a hektoliter súlyát vagy abszolút súlyát ismerni, mert van egy igen fontos tényező, és ez a magyar buz'ban levő siker, a melynek jelenlététől, nevezetesen mennyiségétől és minőségétől, függ a magyar búza értéke. Minél több és minél jobb siker van a búzában, annál jobb a búzából készült liszt