Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-161

Í6Í. országos ülés 1911 május %0-án, szombaioú. 49? tanévre ezek a községek iskolák nélkül maradnak (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ily esetben nincs helye a takarékoskodásnak, mert daczára, hogy ez előre nem látott tétel, ép oly elbírálás alá esik, mint hogyha a kereskedelemügyi minisztériumhoz egy oly értesítés érkeznék, hogy leszakadt egy vasúti híd, azt rögtön helyre keU állítani, ha a költségvetésben arra nem is vettek fel fedezetet. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Azután foglalkoznunk kell az iskolák túlzsúfoltságának kérdésén kivül az oktatási idő rövidségével és egyéb kisebb bajokkal. (Halljuk ! Halljuk !) A vidéken lévő elemi iskolákban a tanítás az oktatási idő rövidsége miatt is sok nehézségbe ütközik. Tudvalévő dolog, hogy sok helyütt a tanítás októberben kezdődik és márcziusban ér véget, ugy hogy a gyermekeket a májusban tartatni szokott vizsgákra dobszóval kell összegyűjtetni. Különösen áll ez azokon a vidékeken, a hol czukorgyárak vannak, s a hol korán tavaszszal munkába állnak az emberek, a szülők maguk is jó szemmel nézik azt, ha gyermekeik mielőbb pénzt keresnek; a közigazgatási közegek és a községi elöljáróság pedig nem intézkedik erélyesen, nehogy kiessék az illető gyáros kegyeiből. A tankötelesek gyakori elmaradásának azután, az az eredménye, hogy az iskolakötelesek épen csak hogy elvégzik a köteles négy osztályt és mikor kijönnek az iskolából, gyakran nem tudnak többet, mint hogy nevüket alá tudják irni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Felkérem a minister urat arra is, hogy szigorúbban ellenőrizze a tanfelügyelők működését, különösen nemzetiségi vidéken. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A tanfelügyelők először is ellenőrizzék a tényleg használt tankönyveket, mert tudvalévő dolog, hogy az előirt tankönyveken kivül másokat is használnak, azonkívül hasson oda a minister ur, hogy gyakrabban látogassák meg a tanfelügyelők az alattuk lévő iskolákat és pedig nem mindig ugy, hogy előre bejelentik magukat, hanem bejelentés nélkül is. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ugyanitt felhívom a minister ur figyelmét a tanítók kérvényére, a melyben a nyugdíjtörvény revízióját kérik. A minister ur expozéjában kijelentette, hogy az 1907 : XXVI. és XXVII, t.-czikkeknek esetleg beálló hiányain segíteni fog, de a tanítói nyugdíjtörvény revíziójára vonatkozólag nem hallottam tőle kijelentést. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Minthogy az 1907 : XXVI. t.-czikk kimondja, hogy az állami tanítók állami tisztviselők, az 1907 : XXVII. t.-czikk pedig 1. §-ában kimondja, hogy a községi és hitfelekezeti tanítók is köztisztviselők, ennélfogva arra kérem a t. minister urat, hogy terjeszszen be törvényjavaslatot, a mely a tanítók nyugdíjtörvényét a kor igényeihez mérten reformálja, (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) különösen pedig hasson oda, hogy a nyugdíj és végellátás szempontjából az ország területén hazafiasán működő minden tanitó az állami tisztviselővel egyenlő elbánásban részesitKÉPVH. SAPLÓ. 1910 1915. VII. KÖTET. tessék. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Másodszor, hogy az országos tanítói nyugdíjintézet alapjához a tanitók és óvónők hozzájárulása ne legyen nagyobb, mint a megfelelő javadalmazásu tisztviselőé, t. i. ezidőszerint a 600 koronán felüli fizetés 33%-a mint egyszersmindenkorra kiszabott szolgálati dij. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Harmadszor, minthogy az 1907 : XXVI. t.-czikk 11. §-a megengedi, hogy a nem állami tanitó fizetését a fenntartó annyira emelje, mintha szolgálata kezdetétől fogva állami tanitó volna, vétessék be a nyugdíjtörvénybe a következő szakasz (olvassa) r A községi és hitfelekezeti, valamint a szolgálata elején nem az állami iskolánál működő állami iskolai tanitó magának és családjának megfelelő szolgálati dija levonásával olyan nyugdijat biztosíthat, mintha a szolgálata az állami iskoláknál kezdődött volna. Ez a jog azonban bebizonyított magyarellenes törekvése esetén megvonható tőle. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Továbbá azt kérem, hogy a lakásbér a nyugdíjba beszámittassék és a szolgálati idő ép ugy, mint a tisztviselőknél és tanároknál tervezik, legföljebb harminczöt évben állapittassék meg. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) A népiskolai oktatás ügyéről most áttérek a középiskolai oktatás kérdésére. (Halljuk!) A milyen mértékben szükséges a népiskolai oktatás általánosítása és annak intenzívvé tétele, csaknem olyan mértékben szükséges középiskoláinkban az oktatásnak megreformálása. A jelenlegi egész középiskolai tanítási rendszer nem felel meg az igényeknek, mert jelenleg háromféle középiskolánk van. Vannak gimnáziumaink, reáliskoláink és polgáriskoláink. Ez a háromféle iskola egymástól inkább csak a titulusban különbözik, mint a lényegben. Mind a háromnak az a célja, hogy a népiskolainál magasabb általános műveltségre oktassa a tanulót és egyszersmind előkészítsen az egyetemi magasabb tanulmányok folytatására. -Mellékesen megjegyzem, hogy ha középiskoláinknak komoly czélja volna az, hogy az egyetemre előkészítsenek, akkor nem tanítanák pl. oly lehetetlen módon a nyelveket, mint a hogy azt most teszik. A főczél, az általános műveltség megadása, t. i. csak egyféle lehet és csak azon módon történhetik, hogy minden tudományból egy bizonyos mértéket elsajátíttatnak a tanulóval, a gimnáziumok azonban u. n. klasszikus műveltségre tanitanak, a reáliskola az u. n. reálműveltségre oktat és a. polgári iskola — ez a legkülönösebb — általános polgári műveltséget ad hallgatóinak. Ennek a sokféle általános műveltségnek nincs semmi czélja. Tudós szakemberek ugy idehaza, mint a külföldön már régóta hirdetik, hogy ebben a korban, a mikor még nem konstatálható a tanulónak hajlandósága, nagyon nehéz a tanulót is, a szülőket is a gyermek életpályájának megválasztása elé állitani. De nem felel meg a háromféle középiskola rendszere a haladás követelményeinek sem. A természettudományok 63