Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-160

160. országos ülés 1911 év multán a X. fizetési osztályba fognak átszerveztetni. Külön intézkedés felvételével gondoskodom arról, hogy a polgári iskolai és felsőbb népiskolai igazgatóknak és a gyógypedagógiai intézetek vezetőinek 600 koronás igazgatói működési pótléka a jövőben a fizetés természetével birjon és igy a nyugdíjba beszámittassék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Természetes azonban, t. képviselőház, hogy a mennyiben ez a pótlék fegyelmi eljárás folytán megszűnnék, ugy ez annak idején a nyugdíjba beszámítható nem lesz. A mi a néptanítóknak fizetésük rendezésére vonatkozó panaszait és kérését illeti, (Halljuk! Halljuk!) ugy azt én minden tekintetben igen méltányosnak tartom, mert hiszen a viszonyok változnak és a drágaság napról-napra nő, azonban tekintettel arra, hogy a tanítók fizetésének javítása terén már 1907-ben igen nagy lépéssel mentünk előre, nem tartom méltányosnak, hogy e törvény revíziója ebből a szempontból már ma történjék meg. De igenis méltányossági okokból kifolyólag szükségesnek tartom azt, hogy mivel a tanítók lakpénzének megállapítása óta a lakásviszonyok rendkívüli módon változtak és megdrágultak ebben az országban, (ügy van ! Ugy van !) úgyhogy ma igen sok tanító abszolúte képtelen társadalmi állásához és vagyoni viszonyaihoz mért lakást béreim, ennélfogva a tanítók megfelelő segélyt kapjanak. (Ugy van ! Ugy van !) Erre vonatkozólag készíttettem egy számítást, a mely ugy fest, hogy a folyó évben 7393 állami tanitó közül 2693-nak volt természetbeni lakása, 4704 tanitó pedig lakbért kapott és ez 1,387.950 K-t tett ki. Ezt alapul véve és megtárgyalván a dolgot a pénzügyministerrel, vele együtt megállapodtam abban, hogy a jövő évi budgetbe 500.000 K fog felvétetni a tanítók állandó lakbérsegélyezése czimén, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) ugy hogy abban a helyzetben leszek, hogy azokat a tanítókat, a kik nehéz viszonyok között vannak és a kiket egyoldaiulag és rendkívüli mértékben nyom a lakbér, a szükséghez képest segíthetem. Erre nézve tehát ilyenformán határozott kijelentést tehetek azzal, hogy a tanítók lakpénze a lakbérsegélylyel egyetemben összesen 1,887.957 K-t fog kitenni. Ami az óvónők fizetését illeti, megjegyzem, hogy mig más státusokban meglehetősen rövid időközökben különböző fizetésrendezések történtek, (Halljuk ! Halljuk!) addig itt tulaj donképen semmisem történt. (Ugy van !) így tehát a jövőben ezzel a kérdéssel komolyan akarok foglalkozni, de addig is okvetlenül szükséges az ő helyzetükön segíteni. (Élénk helyeslés.) Ma 66 óvónő 300—300 K dajkatartási átalányt kap, 780 óvónő pedig 240 K-t kap ugyanezen a czimen. Tervein 500 óvónő dajkatartási átalányát 240 K-ról 300 K-ra emelni, 100 óvónőnek 240 K-nyi átalányát jjedig 340 K-ra kiegészíteni, a mi 42.000 K különbséget fog maga után vonni. Ezeknek előrebocsátása után méltóztassanak május ly-én, pénteken. 475 megengedni, (Halljuk! Halljuk/) hogy rátérjek tárczám különböző kérdéseire és mindenekelőtt, a tanügy kérdésével foglalkozván, egy nagyon aktuális kérdésre, az uj egyetem felállításának kérdésére. (Halljuk! Halljuk! Mozgás jobbfélol. Felkiáltások : Éljen Debreczen ! Éljen Pozsony ! Halljuk ! Halljuk !) T. képviselőház ! Sürgősnek tartom a harmadik egyetem felállítását és azt hiszem, hogy azt megindokolni a t. képviselőház előtt talán felesleges. Én határozottan óhajtom azt, hogy a létesítendő uj egyetem és az aztán, később létesítendő egyetemek is feltétlenül állami egyetemek legyenek, (Élénk helyeslés a jobboldalon és balfélM.) a melyeknek tanárait a vallás- és közoktatásügyi minister előterjesztésére a Felség nevezi ki. A harmadik egyetem szervezésére nézve már különböző tárgyalásokat indítottam meg részben a pénzügyministeriummal, részben néhány igen nagy érdeklődést mutató vidéki város képviselőivel, azután gondoskodtam arról, hogy a ministerium kebeléből egy bizottság tanulmányokat tegyen az ujabban külföldön épített egyetemeket illetőleg. Ez a bizottság járt Franeziaországban, Svájczban és Németországban az újonnan épített kisebb keretű egyetemek építkezésének tanulmányozása czéljából. Remélem, hogy nemsokára abban a helyzetben leszek, hogy a helyet illetőleg is dönthessék. Itt csak azt az egyet akarom megjegyezni, hogy tulaj donképen a döntésnél nem fogja az első és főszereJ3et játszani az a körülmény, hogy melyik város minő anyagi eszközökkel fog hozzájárulni, (Altalános helyeslés.) úgyszintén az ott létező kulturintézetek számától és mennyiségétől — habár ez fontos — sem teszem függővé, hanem mindenekelőtt attól, hogy olyan miliőbe kerüljön az egyetem, a mely elsősorban annak fejlődését biztosítja, továbbá — a mit elsősorban kellett volna mondanom — mindenekelőtt oda fogom építeni, a hova azt a magyar nemzeti érdek kívánja. (Általános élénk helyeslés.) Már ezúttal jelezni óhajtom azt, hogy a teljes egyetemnek vagyok a híve és nem tudok megbarátkozni a csonka egyetem ideájával, (Általános helyeslés.) már csak az »Univerzitás<< gondolatából kiindulva sem. Mindenesetre óhajtom azt, hogy ezeken az újonnan felállítandó egyetemeken jog- és államtudományi, orvosi és bölcsészettudományi károk legyenek, a bölcsészeti kart esetleg két részre osztva. (Helyeslés.) A mi a theológiai fakultás szervezetét illeti, az minden körülmények között és mindenesetre a hely megválasztásától és az ületékes tényezők óhajtásától fog függni. T. ház ! Méltóztassék most megengedni, hogy egy kérdést tárgyaljak itt, a mely rendkívüli módon foglalkoztatott, s a melyet rendkívül fontosnak tartok, t. i. a jogi oktatás reformjának kérdését. (Halljuk ! Halljuk !) Jogi oktatásunk legsúlyosabb fogyatkozását abban a körülményben látom, hogy az ifjúság a második alapvizsga letétele és a végbizonyítvány megszerzése közötti 60*