Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-160

472 160. országos ülés 1911 május 19-én, pénteken. előterjeszteni a vallás- és közoktatásügyi minister urnak 1911. évi költségvetését, kifejezést adok azon benyomásomnak, (Halljuk ! Halljuk !) hogy az állami adminisztráczió összes ágazatai között, a melyeknek költségei az előttünk levő füzetekben foglaltatnak, egy sincs, a mely nehezebb, felelősségteljesebb és következményeiben beláthatatlanabb volna, mint a vallás- és közoktatásügyi tárczának a közigazgatása, (Ugy van ! jobb felől.) mert mig minden más adminisztráczió közvetlenül a fizikai életre vonatkozik és hatásaiban is közvetlenül Ítélhető meg, addig a vallás- és közoktatásügyi adminisztráczió tárgya a szellemi élet, hatásai pedig sokszor csak a messze jövőben mutatkoznak. (Ugy van! jóbbfelől.) Vegyük az állami adminisztráczió bármelyik részét, legyen az belügyi, igazságügyi, vagy honvédelmi, vagy vonatkozzék ez a gazdasági életre, a minő a földmivelésügyi, kereskedelmi vagy pénzügyi, ezek mind a legszorosabban a gyakorlati élet igényeihez és viszonylataihoz simulnak, ezeket szabályozzák, ezeket álla jutják meg. (Halljuk! Halljuk!) - j Elveiket a tudomány rég leszűrte, rég megállapította, rendszerbe foglalta, hatásuk közvetlenül és azonnal észlelhető és ellenőrizhető. De mennyire máskép van ez a vallás- és közoktatásügyi tárczánál. Hiszen ennek birodalma szinte beláthatatlan, szinte végtelen, mert két tárgya van : a hit és a tudás. Mindkettő az előző generáczió szellemi munkájának az eredménye, mindkettőnek hivatása és rendeltetése az, hogy a fizikai életre hasson, hogy azt vigye előre, tegye tartalmassá, tegye nemessé. (Helyeslés jobbfelöl.) De mily közvetett, mennyire kiszámíthatatlan ennek hatása ! Legtöbbször csak a messze jövőben mutatkozik és mig épit és fejleszt, addig destruál és dekomponál is, örökösen ütköző, szinte kiegyenlíthetetlen, fanatikus ellentétek örökös szellemi harcza, a melynek végeredményét előre biztosan vájjon ki vonhatja le ? (Halljuk ! Halljuk !) Aránylag egyszerűbb a vallásügyi közigazgatás, hiszen mind kétségtelenebbé válik az, hogy hivatása és czélja semmi más, mint biztosítani a lelkek békéjét, a lelkek szabadságát. (Helyeslés jóbbfelől.) De mily forrongás tárgya a közoktatás minden egyes intézménye és minden alakulata. Mily eltérések ütköznek össze akár a felsőbb oktatás, akár a Szakképzés terén vagy a középiskola, vagy a népnevelés minden egyes intézménye körül. Mily nehézzé teszi az elhatározást, hogy számolni kell a gyakorlati élet viszonyaival, igényeivel, hogy nem hagyható figyelmen kivül a történeti fejlődés, a tradieziók. Hiszen az oktatás rendjének, az élethez való helyes alkalmazásától, az oktatás rendjének jóságától függ a nemzet tudása, a nemzet szellemi értéke, anyagi jóléte, pozicziója a jelenben és érvényesülése a jövőben. Egy szóval kifejezve, ettől függ létünk és fenmaradásunk. (ügy van ! a jobboldalon.) Lássuk, hogy mindeme nagy czélok szolgálatára mily eszközöket bocsát rendelkezésre az előttünk levő törvényjavaslat ? (Halljuk! Halljuk !) Harminczezer korona hiján épen százmillió az, a mivel ezen költségvetésben rendelkezünk. Miután a magyar államnak • összes kiadásai ezidőszerint 1706 milliót tesznek ki, egy tizenhatodrésze tehát az összes költségnek az, a mely rendelkezésünkre áll, százalékban kifejezve pedig hat százalék. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Nagyon nehéz ugyan az összehasonlítás más államok költségvetéseivel, mert a berendezkedések, az institucziók és az életnek fejlődései mindenütt mások és mások, (Ugy van! jóbbfelől.) de én megkíséreltem ezt az összehasonlítást (Halljuk! Halljuk!) és mondhatom, elég megnyugtató az eredmény. Vizsgálni akarom azonban saját költségvetésünk körén belül is, hogy mit jelent ez a száz millió ? Ha a nagy állami üzemeket folytató két tárczát, a kereskedelemügyit és a pénzügyit az összehasonlításból kihagyjuk, — mert ezek az összehasonlításra nem alkalmasak — akkor a vallás- és közoktatásügyi tárcza ma homloktérben áll, (Mozgás balfelöl.) mert három és fél millióval nagyobb, mint a belügyi, 12 millióval nagyobb mint a földmivelésügyi tárcza, 34 miihóval több költség felett rendelkezik, mint a honvédelmi és 37 millióval több felett, mint az igazságügyi tárcza. Tűri az összehasonlítást a közös költségekkel is, specziálisan pedig a közös hadügyi költségekkel, mert a mostam nagy igények mellett ezen tárcza költségei 113 millióra rúgnak, tehát 13 millióval többre, mint a vallás- és közoktatásügyi tárczáé. Itt is utalhatok Európa többi államaira, nem kell félnünk az összehasonlítástól a kulturális és hadügyi kiadások arányát illetőleg. Holló Lajos: A hadügyi kiadások azonban ennél nagyobbak ! Kammerer Ernő előadó: Én azonban csak a reánk eső részről beszélek. Sümegi Vilmos: Nincs iskolánk ezer és ezer helyen. (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! jóbbfelől.) Az sem igaz, hogy nincs iskola ? (Zaj.) Kammerer Ernő előadó: Azt a megnyugtató tudatot meríthetjük ezen összehasonlításból, hogy a költségek óvatos, arányos, czéltudatos felhasználása mellett igenis megvalósíthatjuk mindazokat a nagy czélokat, a melyek előttünk állanak. (Ugy van! jóbbfelől. Ellenmondások a baloldalon.) Érdekes, hogy milyen beosztás mellett használjuk fel ezt a száz milliót. A rendes kiadásokra esik 91,235.000 K, az átmenetiekre 3,550.000 K, a beruházásokra 5,183.000 K. Az utolsó, 1909. évi költségvetéssel szemben az emelkedés a rendes kiadásokban 12,909.000 K, az átmeneti kiadásokban 614.000 K, a beruházásokban ellenben kevesebb 5,108.000 K-val. A tárcza nettó többlete tehát 1909-czel szemben 8,415.000 K. (Felkiáltások balfelól. Ez nem sok!) Érdekes és feltétlenül megállapítandó, hogy ezen száz millió a vallás- és közoktatásügyi adminisztráczió egyes ágait miképen alimentálja, miképen látja el költségekkel. A vallásügyi adminisztráczióra jut az egyházak segélyezése és kongruakiegészités révén 10,118.000 K, az oktatás-