Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-141

Hl. országos ülés 1911 Frey János: ... mert lehető kevés van a gazdák kezén; másodszor azért szökik fel az ára, mert az érdekük kívánja, hogy felszöktessék és miután felszöktették, ők vágják tisztára zsebre a hasznot, mig a szegény nép csak koldusmorzsákon nyöszörög. En személyeket nem emiitettem, én a személyi politikát nem kultiválom ; tisztelettel vagyok az üzlettel, kereskedelemmel foglalkozó honpolgárok iránt is és ezt teljesen szükségesnek találom, meri; csakis akkor, hogyha a mezőgazdaság az iparral és kereskedelemmel összefog, csak akkor fogjuk ezt a hazát felvirágoztathatni. Különösen, a mint hallottuk a t. túloldalról is és az előadó ur szájából is, hogyha mi a mezőgazdaságot az ipari munkával és ipari czélokra szolgáló növények termelésével fogjuk összekapcsolni, akkor fogunk helyesebb gazdasági politikát is űzhetni. Ezt teljesen méltánylom, de mégis, hogy egyoldalulag a kereskedelem ezt a termelést lenyűgözze, ezt teljesen helytelennek és a justitia commutativával össze nem egyeztethetőnek tartom. Az a baja a mi gazdaközönségünknek, hogy nincs érdekképviselete. Van érdekképviselet a kereskedők és az ipar részére, és pedig államilag, törvényileg szentesitett érdekképviselet. Nem értem ezalatt a különféle egyesületeket, kereskedelmi vagy más ipari egyesületeket, nem értem a gazdasági egyesületeket sem, hiszen ezek csakis privát, társadalmi egyesülések. Hanem nincsenek mezőgazdasági kamaráink, (Helyeslés balról.) pedig ez kell a mi polgárainknak, ez kell a kisembereknek, hogy legyenek olyan szervek, a melyek az ő ügyeiket védik és oltalmazzák, s azért az igen t. f öldmivelésügyi minister urat kérem, hogy a mezőgazdasági kamarák létesítése iránt kegyeskedjék a lépéseket már legközelebb megtenni. Mert addig a kisgazdák nem boldogulhatnak, mig a kamarákat meg nem kapják. Ezek a kamarák épen a tejtermelésnél nagyon előnyösen lesznek felhasználhatók, előnyösen lesznek felhasználhatók az épen kontemplált konzumvásárok tekintetében is, szóval, ezeket a földmivelésügyi minister ur nagyon könnyen belekapcsolhatja abba a széleskeretű politikába, a melyet ministeri székének elfoglalásakor inaugurált. • «* Ezzel befejezem beszédemet. Csak a lehető legszükségesebb dolgokra tértem ki. A bortörvényről nem az előttem közvetlenül, hanem azelőtt szólott t. képviselőtársam volt szives megemlékezni. Ennek a törvénynek csak még egy, a kisgazdákra nézve hátrányos részét akarnám kiemelni, a mely abban áll, hogy bizony ott, a hol különös szükség nincs reá, azokat a gazdákat is kényszeríti bornapló vezetésére és a pinczében az u. n. törkölybornak és a termésbornak elkülönítésére kötelezi; és a mikor annak a kisgazdának eszeágában sincs semmit eladni, s a bortermését csak saját fogyasztására használja, akkor is ilyen terheket ró reá, a melyek sokszor az ő szűkös gazdasági építkezéseiben keresztül sem vihetők, hiszen nincsen olyan nagy pinczéje, olyan nagy helyisége, hogy ezeket keresztülvihesse. Nagy szemüvegen KÍPYH. NAPLÓ. 1910 1915. VII. KÖTET. április 26-án, szerdán. 41 keresztül nézték a mi országunkat, csak a nagytermelőt látták szemeik előtt, a mikor ezt a törvényt készítették. Épen azért szükséges, hogy ebben az irányban megváltoztassuk ezt a törvényt. Az rendjén van, hogy erősen üldöztessék a borhamisítás, de ott, a hol a borhamisításnak még az árnyéka sincs meg, ott hiábavaló ezt a szegény népet lenyűgözni; én ilyen statútumokkal, ilyen törvényes rendelkezésekkel terhelni teljesen feleslegesnek találom. (Helyeslés balfelöl.) Ezek lettek volna azok a momentumok, a melyeket én pártom nevében voltam bátor a t. földmivelésügyi minister urnak és a t. háznak figyelmébe ajánlani. A végén ki kell jelentenem, — bár a mondottakból is látható — hogy igenis mi talán egy szebb földmivelési politikának nézünk eléje, talán az a tárcza, a mely a leglényegesebb úgyszólván az egész költségvetés keretében, hogy ez a tárcza gazdára talált, hiszszük és reméljük a legjobbat de eredményekkel nem állunk szemben. Sümegi Vilmos : Több pénzt a földmivelésügyi ministernek! Frey János : Ezek folytán pártom megbízásából kénytelen vagyok kijelenteni, hogy abból a szempontból is, a mennyiben a költségvetés megszavazása mindenkor bizalom kérdését is képezi, pártom nevében nem szavazhatom meg az előirányzatot. (Helyeslések.) Elnök: T. képviselőház! A képviselőház tegnapi ülésében hozott határozata értelmében annak az eljárásnak időpontja, a mely az összeférhetlenségi itélőbizottság kisorsolásával kapcsolatos, egy órára állapíttatott meg. Minthogy ez az időpont elérkezett, a tanácskozást most félbeszakítjuk és javaslatot teszek a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. Javaslom a. t. háznak, hogy a legközelebbi ülést holnap, csütörtökön, délelőtt 10 órakor tartsa. Ennek napirendjére tűzessék ki : 1. Elnöki : előterjesztések és irományok bemutatása. 2. Az , 1911-iki költségvetés részletes tárgyalásának folytatása. Tájékoztatás czéljából megjegyzem, (Halljuk ! Halljuk !) hogy a földmivelésügyi tárcza után az igazságügyi tárcza, azután pedig a vallás- és | közoktatásügyi tárcza fog következni. Méltóztatnak ezt elfogadni í (Igen!) Akkor ezt határozatképen kimondom és most az ülést fél órára felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Berzeviczy Albert foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik az összeférhetetlenségi ítélő bizottság 12 rendes és három póttagjának kisorsolása báró Lévay Lajos képviselő ur összeférhetetlenségi ügyében. A névjegyzékben foglalt 80 képviselő közül nem sorsolható ki Thuróczy Vilmos, a ki a jegyzék összeáílitása után lemondott, gróf Bethlen Sándor, a ki elhunyt, Issekutz Győző, a ki a háztól a még az ítélő bizottság kisorsolásának kitűzése előtt 8