Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.
Ülésnapok - 1910-158
158. országos ülés 1911 május 17-én, szerdán. 419 nyomába nagynevű elődömnek, a kinek nagy szellemi tehetségein kivül egy egész hosszú életnek beható tanulmányai és óriási tapasztalatai állottak rendelkezésre. (Ugy van ! ügy van !) Ezen körülményen kivül azonban, a mi talán megokolja óvatosságomat teendő nyilatkozatomban, van egy másik körülmény, a mely egyenesen parancsoló szükségességgé teszi reám nézve, hogy a legóvatosabb legyek mind a t, házzal, mind pedig a nagyközönséggel szemben teendő nyilatkozataimban, elvállalandó obiigóimban, és ez az a körülmény, hogy én csak ideiglenes vezetője vagyok ennek a tárezának, és ezen minőségemben sem nem illik, sem politikailag nem volna megengedett dolog, hogy megkössem a szabad kezét annak a férfiúnak, a ki utánam hivatva lesz ennek a tárezának a vezetését véglegesen elvállalni; a mely szabad kézre neki mindenesetre szüksége lesz, hogyha a parlamenti felelősséget tetteiért teljesen viselni akarja, mint a hogy viselnie kötelessége is lesz. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezen két körülmény által szűkre szabott korlátok között vagyok tehát kénytelen mozogni, t. képviselőház, a midőn megteszem észrevételeimet, és a midőn válaszolok azokra, a mik a vita folyamán itt elhangzottak. Igyekezni fogok azonban e korlátokon belül lehetőleg kiterjeszkedni mindazon fontos mozzanatokra, a melyek a vita folyamán felmerültek. (Halljuk ! Halljuk !) Mielőtt a tegnapi szónokok beszédeire áttérnék, legyen szabad mindenekelőtt röviden a ma elhangzott nyilatkozatokra válaszolni és először is Lengyel Zoltán t. képviselőtársamnak a felszólalására, illetőleg gróf Batthyány Tivadar t. képviselő urnak tegnapi felszólalásával szemben kijelentenem, hogy én a magam részéről a vasutasok országos szövetségének jóakarója vagyok és mindaddig, a míg ez a szövetség hivatásszerű keretén belül marad, részemről, — és meg vagyok győződve, a ministerium részéről is —csak jóakarattal és támogatással fog találkozni. (Helyeslés.) Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam mai felszólalására, a ki a kereskedelmi alkalmazottak jogviszonyainak szabályozását, azután a záróra kérdésének a rendezését és a magánalkalmazottak nyugdijviszonyainak a szabályozását hozta szóba, annyit válaszolhatok, hogy e kérdések közül egyesekre már bizonyos előmunkálatok készülnek, azonban a dolog még kétségtelenül meglehetős embrionális stádiumban van. En magam tényleg abban a véleményben vagyok, a melynek ő is szives volt kifejezést adni, és a melyben tudomásom szerint, a ministerium is osztozik, hogy mindezeket a kérdéseket csakugyan nem helyes és szükséges elodázni addig, a mig az egész ipartörvény reformjával foglalkozni lehet, (Helyeslések a jobb- és a baloldalon.) hanem részletekben, — a mennyiben e kérdések elkészülnek és megérnek — külön törvény alakjában oldandók meg. (Helyeslés a jobboldalon.) Nagyon sajnálom t. képviselőház, hogy Söpkéz Sándor t,. képviselőtársunk, egy téves feltevésből indulva ki, szükségesnek látta, védelmébe venni itt, mai beszédében a magyar kii. államvasutak igazgatóságát, mely ellen itt senki, semmiféle támadást nem intézett. Legyen meggyőződve a képviselőtársam, hogyha valaki a ministeriumnak alárendelt közegei ellen támadást intézett volna, kötelességemnek tartottam volna, hogy védelmükre keljek és épen azért igen sajnálom, hogy ő maga esett abba a hibába, hogv beszédének további folyamán a ministerium egyes tisztviselői ellen nyilatkozatokat tett, holott a parlamenti felfogás és szabályok szerint a felelősség a ministert terheli (Helyeslés a jobboldalon.) és nem lehet a ministeriumnak egyes tisztviselőit felelősségre vonni; (Igaz ! Ugy van ! jobb)elől.) a felelősséget a minister kell, hogy vállalja, és épen azért azon nyilatkozatokat, a melyekben ő a ministeriumban alkalmazott egyes tisztviselőkről bizonyos mértékben dehonesztálólag nyilatkozott, kénytelen vagyok visszautasítani. (Helyeslés jobbjelöl.) Sümegi Vilmos t. képviselőtársam mai felszólalásában panaszt emelt a miatt, hogy igen sok olyan áruezikk jön be a külföldről, a melyet itthon is elő lehetne állitani. E tekintetben sok igaza van t. képviselőtársamnak ; de ezen a dolgon ma nem tudunk segíteni, mert azok a törvények, a melyek ezt a kérdést szabályozzák, már egy pár évvel ezelőtt meg lettek alkotva és mindaddig, mig ezek a törvények uj revízió alá nem kerülnek, ezen az állapoton változtatni nem lehet. Sümegi Vilmos : Rosszul csinálták ! Lukács László, a kereskedelemügyi tárcza ideiglenes vezetésével megbízott pénzügyminister: En ez alkalminál ennek a kérdésnek bírálásába nem kívánok belebocsátkozni. Ami az iparfejlesztést illeti, az ipariskoláknak általa kívánt szaporítását illetőleg, felfogásom az, hogy a felső ipariskolák száma hosszabb időre kielégítő. Szaporításuk nem szükséges azért, mert máris bizonyos túlprodukezió van azokban az egyénekben, a kik ezeket az iskolákat végezték és nem találnak mindig megfelelő alkalmazást. Ott azonban, a hol a fejlesztésre tényleg szükség van, ezt a szükségletet parallel osztályok felállításával teljesen ki tudjuk elégíteni és én azt hiszem, hogy ez az az ut, a melyet egyelőre követni kell és nem uj felső ipariskolák felállítása. A statisztikai adatok ugyanis bizonyítják, hogy nagyszámú fiatalember tódul ezekbe az iskolákba. Tagadhatatlan, hogy nem igen örvendetes a lendület és a fejlődés. Kétséget sem szenved, hogy sokan óhajtanak erre a pályára lépni, azonban nem kívánatos, hogy az illetők nem találván mindig megfelelő alkalmaztatást, a proletariátust ez irányban szükség nélkül fejleszszük. (Helyeslés.) Evek múlva szükség lehet uj felső ipariskolák felállítására, ez alkalommal azonban a parallel osztályok felállításával segíthetünk a bajon. A mi a vasúti kérdéseket illeti, a melyeket t. képviselőtársam elpanaszolt, hogy különösen az erdélyi részekben bizonyos vasutak létrejövetele késedelmet szenved, az általa emiitett vasutakra 53*