Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-157

ií május ÍG-án, kedden. 384 Ibi. országos ülés 19 gyón helytelen a kereskedelmi kormány részéről, hogy ettől az irányzattól eltérőleg, a fizetéseket redukálja és csökkenti. Még igen kérem a kereskedelemügyi minister urat, hogy a postamesteri állások betöltése tárgyában tegyen intézkedéseket az iránt, hogy ezeket az állásokat ne egészen politikai érdemek jutalmazásául adományozzák. Csak egy esetet mondok el. A baranyamegyei Kiskőszeg községben körülbelül hét éven keresztül alkalmazva volt ideiglenes minőségben egy postamester. Mikor az állás betöltésére került volna a sor, beadta a pályázati kérvényét a megfelelő okiratokkal felszerelve, azután felkeresett engem és kért, hivjam fel a minister ur figyelmét arra, hogy az ő érdemeinek méltánylásául ott a községben véglegesittessék. Én elutasítottam azzal, hogy itt nem szükséges semmi protekczió. Kérvényéhez egyebek közt mellékelte a község bizonyítványát, a melyben a község minden tekintélyes polgára igazolta, hogy a helyi viszonyokat és a személyeket ismeri és ezért a postai forgalom lebonyolítása érdekében kívánatos, hogy ő neveztessék ki. Bn tehát, mondom, elküldtem. Egy hétre rá megint eljött hozzám és azt mondta, hogy ő ugy értesült, hogy ott egy nő van, a kinek igen nagy a protekcziója, nagyon fél, hogy az lesz kinevezve. Annak a nőnek, a ki erre az állásra pályázott, még postamesteri vizsgája sem volt, különben a község, a j>ostai forgalom fejlett voltára való tekintettel férfierőt kivánt, mégis az a szegény, a ki hét esztendeig volt ott, vesztes maradt szemben azzal a nővel, a ki sohasem járt azon a vidéken, mert egy szép napon az a nő neveztetett oda ki. Utána jártam a dolognok, hogy mi lehet ennek az oka ; (Halljuk ! Halljuk !) az intimitásokba nem bocsátkozom bele. (Halljuk ! Halljuk !) A komoly szinezetet meg akarom tartani, csak azt akarom megállapítani, hogy ezen állás betöltésénél az ajánlatok egy nagy borítékban voltak összegyűjtve, mert legalább 150 érkezett be a kereskedelemügyi ministeriumhoz, a főigazgatóhoz, mindenki mást és mást ajánlott és az eredmény azt bizonyítja, hogy az lett kinevezve, a ki a leghatásosabb befolyással biró ajánlatot kapta. Ha egy államtitkár vagy ministeri tanácsos vagy közjegyzői állás betöltésénél a protekczió érvényesül és ha érvényesül az, hogy vájjon kinek vannak politikai érdemei, azt még értem, — illetőleg nem érteni — (Derültség jobb/elől.) de meg Vagyunk szokva hozzá .. . Fráter Lóránt: Nagyon jó ! Hegyi Árpád : . . . azonban az, hogy egy ilyen nyomorult postamesteri állás betöltésénél, a mikor a tényállás az, hogy a hét esztendeig ideiglenes alkalmazásban ott volt férfit — bár a község férfit kivánt (Derültség jobbfelől.) — mellőztek egy teljesen idegen nő kedvéért, a kinek postamesteri vizsgája sem volt, a ki tisztán protekcziójánál fogva neveztetett ki, ez olyan jellemző vonása kormányzati rendszerünknek és közigazgatásunknak, a mely felett igazán csak mély sajnálkozásunkat fejezhetjük ki. (Ugy van ! balfelöl.) Most az az ember, a ki hét esztendeig várakozott ott, hogy exisztencziáj át biztosítsa és azt már biztosítva is látta, kidobatott onnan, elvitték máshová, megint csak ideiglenes minőségben való alkalmazással, és várhatja, hogy vájjon akad-e egy olyan hatalmas protektorra, a ki őt majd besegíti abba az egyszerű szerény állásba, hozzájuttatja ahhoz az egyszerű kenyérhez, a melyre ideiglenes minőségében annyi éveken át érdemeket szerzett és rászolgált, de a miből most egyszerűen kidobták, mert neki nem volt protekcziója. Ha ilyen eseteket látunk, akkor ne méltóztassék csodálkozni azon, ha a kormány igazságosságába, méltányosságába és tárgyilagosságába vetett bizalmunk megrendül, mert szomorú szívvel és megilletődéssel kell konstatálnunk, hogy a legigénytelenebb, legszerényebb állás is politikai érdemek és összeköttetések jutalmazására lesz felhasználva. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) A kereskedelmi költségvetés a legutóbbi költségvetéssel szemben nyolcz millióval többre tervezi a rendes bevételeket. Őszintén kívánom, hogy ez a tervezet valóra váljék, azonban túlmerésznek tartom azt, mivel az indokolásban erre a bevételi többletre vonatkozólag semmit sem találok, s nagyon érdekelne is, hogy vájjon a kereskedelmi minister ur mire alapítja ezt a nyolcz millió rendes bevétek többletet ? (Derültség jobbfelöl,) A költségvetés azután beszámol a külfölddel folytatott csekk-forgalomról is és igen szép eredményre hivatkozik. Az igazságnak tartozom azzal a kijelentéssel, hogy az érdem itt is a volt kormányt illeti, mert a külfölddel folytatott csekk-forgalom megvalósítása az előző kormány terve volt. A vasút ágazatában a bevételi egységtételek nagyobbak, mint a milyenek 1910-ben tényleg elérettek, ellenben a kiadási tételek kisebbek, mint 1909-ben voltak. Mi lehet ennek oka ? Szeretném, ha az igen t. kereskedelemügyi minister ur ebben a tekintetben is megnyugtató választ szíveskednék adni. A költségvetés a vasutakra vonatkozólag az 1909-ik évvel szemben 44,158.000 koronával nagyobb bevételi többletre számit. Igaz ugyan, hogy a mint látom, ebben már a tarifaemelés folytán előállott 16 millió többlet is benfoglaltatik, mégis túlmerésznek kell tartanom ezt a számítást is, mert az indokolásban nem látok semmi magyarázatot arra, hogy e 16 millió, a tarifaemelés következtében beállott többletet meghaladó 28 millió korona bevételi többlet honnan származik, miképen tervezi azt a kereskedelemügyi minister ur. A tarifaemelésre vonatkozólag tartozom azzal a kijelentéssel, hogy az eredmény igazolta annak helyes voltát. Ezt azért hangsúlyozom, mert e tekintetben a volt kormányt súlyos és komoly gáncsokkal illették. Azt hiszem, nem szükség bővebben kiterjeszkednem arra, hogy a tarifaemelést mi tette szükségessé. Csak megemlítem,