Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.
Ülésnapok - 1910-121
121. országos ülés 1911 márczius 13-án, hétfőn. Minthogy azonban ebből a czélból a saját kebeléből nem küldött ki tagot, a házszabályok 68. §-a értelmében a jegyzőkönyvek áttétele mellett megkereste az állandó igazoló-választmányt, hogy ugyanazon hivatkozott szakasz értelmében tegye meg a kellő intézkedéseket. Van szerencsém az V. biráló-bizottságnak ezt az eljárását a t. háznak tudomására hozni. (Helyeslés.) Elnök: A biráló-bizottság bejelentését a t. ház a házszabályok 78. §-a értelmében tudomásul veszi. Jelentem a t. háznak, hogy Kovács Gyula képviselő ur sürgős interpelláczió megtételére kért tőlem engedélyt a Matolcson ujabban f. hó 5-én elkövetett csendőri brutalitások és a szatmármegyei közigazgatási visszaélések tárgyában. A sürgős interpelláczióra, tekintve azt, hogy szerdán a ház valószínűleg ülést nem tart, az engedélyt megadtam és kérem a házat, hogy annak meghallgatására fél két órakor térjünk át. (Helyeslés.) Ha ehhez hozzájárulni méltóztatnak, ezt határozatkép kimondom. Következik a napirend és pedig az 1911. évi állami költségvetés (írom. 205—213) általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Hegedüs Lóránt előadó: T. képviselőház! Majdnem harmadfél éve múlt annak, hogy a pénzügyi bizottság utoljára adott számot a t. háznak a magyar államháztartás rendjéről. E hosszú idő elmulta folytán az idén a pénzügyi bizottság tagjai pártkülönbsóg nélkül kettős buzgalommal igyekeztek azon, hogy a legbehatóbb vizsgálat és bírálat alá vegyék államháztartásunk egész összeállítását ós különösen az 1911. évi állami költségvetést. E heteken, sőt hónapokon át tartó vizsgálat alatt. . . (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek! Hegedüs Lóránt előadó: ... melyben a ház minden pártjának tagjai egyenlő buzgalommal vettek részt, három szempontból jutottunk fontos eredményre, és azokat jelentőségükben a t, ház tudomására hoztuk. E három szempontot legyen szabad nekem röviden a következőkben kidomborítanom. (Halljuk! Halljuk !) Az első szempont államháztartásunknak, az állami költségvetésnek alaki rendje. Mint méltóztatnak tudni, az idei költségvetés kiadásai és bevételei 1672 millió koronára rúgnak akként, hogy egy kis, majdnem 52.000 K-ra rugó felesleg marad előirányozva. Ez jelenti nemcsak azt, hogy államháztartásunk teljes egyensúlyban van, hanem azt is, hogy összefoglaló kép van előttünk, melyből messzemenő következtetéseket vonhatunk le. Mindenekelőtt levonjuk azt a következtetést, hogy annál helyesebben tudjuk budgetjogunkat érvényesíteni, minél világosabb és egységesebb ez az összeállítás, melyet a kormány elénk ad. Ennélfogva helyeseltük Lukács László pénzügyminister urnak kétrendbeli újítását, Az egyik az, hogy szakítani akar azzal, hogy a beruházások külön törvényben legyenek, hanem keresztül akarja vinni, hogy minden beruházás ebbe az egységes költségvetési törvénybe foglaltassák, (Helyeslés jobb felől.) hogy ezáltal a kép egészen világos és könnyebben megbírálható legyen. A második indítványa az, hogy nem tűri tovább, hogy u. n. tárczakölcsönök engedélyeztessenek, hanem ezeket is el akarja számolni és ki akarja mutatni magában a költségvetésben. A pénzügyi bizottság nagy súlyt helyez erre, mert azt tapasztaljuk, hogy az egyes tárczák igen t. viselői tárczakölcsönöket kértek akkor is, mikor azok az alapok, melyekre a tárczakölcsönöket utalták, már régen ki voltak merítve, vagy más kölcsönökkel felül voltak terhelve annyira, hogy midőn évközben e kölcsönöket folyósítani kellett, a legnagyobb zavarba jutott a minister, de még nagyobb zavarba a kincstár, mert megint a pénzügyministerhez kellett folyamodni. A budget realitása és költségvetésünk egységesítése szempontjából helyeseltük tehát, hogy a tárczakölcsönök rendszerével a kormány szakítani fog. (Helyeslés.) Ezen egységes összeállításnak azért van rendkívül nagy fontossága, mert a háznak mindazon tagjai, kik a delegáczió tárgyalásain részt vettek, észrevehették, hogy milyen nagy küzdelmet kellett ott különösen a hadügyi albizottságnak folytatnia, hogy a közös kormány arra szorittassék, hogy ő is egységes budgettel álljon elő, ne pedig a különböző füzeteknek öszszebonyolódott rendszerével, melyek egyrészt a rendes és rendkívüli hiteleket összegabalyítják, másrészt régi hiteleket uj esztendőkre tolnákat. Ott is követeltük ezt, és e két ujitás elfogadásával a magyar költségvetés teljesen egységes és világos alapra lesz helyezhető. Ez volt az első szempont, melyet kidomborítani kötelességem volt. Súlyosabb feladat hárul reám, midőn a másik két szemponthoz érek el, melyek közül az első állami kiadásainknak, a második áUami bevételeinknek növekedése. A mi állami kiadásainknak növekedését illeti, minden pártszemponttól mellékesen igyekezni fogok elnyomni bennem nemcsak a pártembernek tulajdonságát, hanem személyes hajlandóságaimat is azért, hogy a t. ház minden mellékzöngétől mentesen hallja tőlem a pénzügyi bizottság komoly üzenetét. . Ez az üzenet azt mondja, hogy állami kiadásaink az utolsó esztendőkben nemcsak rohamosan, de ugrásszerűen növekedtek és ez az ugrásszerű növekedés veszedelmet rejt magában. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy mig ezelőtt tíz esztendőben, 1895-től 1904-ig az állami kiadások összemelkedése 239 millió volt, tehát 24°/o, addig az ezt követő négy esztendő alatt, 1906-tól 1909-ig az állami kiadások 505 millióval, tehát 41%-kal növekedtek. Vagyis négy esztendő alatt abszolúte véye több mint
