Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-120

•120. országos ülés 1911 márczius 11-én, szombaton. 59 Elnök: Szólni senki sem kivan, határozatként kimondom, hogy a ház ily értelemben határoz. Következik Kiskunfélegyháza rendezett tanácsú város, Pancsova tjfváros, Barsvármegye és Liptó vármegyék kérvénye a fogyasztási adóknak a város részére leendő átengedése tárgyában. Rakovszky Iván előadó: T. képviselőház! E törvényhatóságok a fogyasztási adóknak a város részére leendő átengedése tárgyában fordulnak az országgyűlés képviselőházához, Hivatkoznak arra. hogy a rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városok nemcsak tisztán közigazgatási és autonóm jellegű teendőket látnak el, de végzik az állami természetű teendőknek egész sorozatát, a nélkül, hogy ezzel szemben az államtól valamely rekompenzácziót nyernének. Hivatkoznak továbbá arra, hogy a törvényhatósági közigazgatás és a vármegyei közigazgatás, a melyek szintén az autonóm jellegű teendőkön kivül állami jellegű teendők ellátásával is foglalkoznak, nemcsak hogy segélyt nyernek az államtól ezen intézkedések teljesítésének költségeire, de a közigazgatás összes költségei az államkincstárt terhelik. Ezek alapján a kérvényező városok azt kérik az országgyűléstől, intézkedjék aziránt, hogy a rendezett tanácsú városok területén behajtott fogyasztási adó e városok részére engedtessék át. A. kérvény! bizottságnak az a véleménye, hogy ezt a kérdést igy egyszerű intézkedéssel, hirtelen és nem rendszeres eljárással megoldani nem lehet. Minthogy azonban a rendezett tanácsú városok viszonyainak javítása amugyis folyamatban van, a belügyministeriumban reá került erre a sor, sőt tovább folytatják a rendezett tanácsú városok anyagi helyzetének javitására vonatkozó akcziót, ennélfogva a kérvényi bizottság javasolja, hogy e kérvények a segélyezésnél leendő figyelembevétel végett adassanak ki a belügyministernek. Elnök : Kivan valaki szólni ? Hammersberg László jegyző: Gróf Batthyány Tivadar ! Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház! Csak néhány szót kívánok e kérdéshez hozzászólni a nélkül, hogy a kérvényi bizottság javaslatával szemben bármilyen tekintetben elleninditványt tennék. Igaza van a kérvényi bizottságnak abban, hogy ez olyan kérdés, a melyet itt egy kérvény tárgyalása során, inczidentaliter elintézni nem lehet. Egészen bizonyos az is, hogy az állam az osztó igazsággal szemben igazságtalan és helytelen eljárást követ a tekintetben, és minden esetre aem méltányos, hogy akkor, a midőn a törvényhatósági és rendezett tanácsú városokat, az állami funkcziók teljesítésével terhek meg, ezek fejében őket semmíképen sem kárpótolja. Ugyanez áll a községekre nézve is és igy én azt hiszem, hogy legalább itt hangot kellett adnom annak, hogy igenis méltányos és elvárhatjuk a kormányzattól azt, hogy a városok, a rendezett tanácsú városok ép ugy, mint a törvényhatóságiak, segélyezése minél előbb a megoldás stádiumába jusson. (Helyeslések.) A költségvetés tárgyalása során lesz alkalmunk e kérdéssel konkrété foglalkozni, itt csak erre kívántam a t. minister ur becses figyelmét felhívni. (Helyeslés.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, elfogadja-e a t. pénzügyi bizottság javaslatát, igen vagy nem ? (Igen I) Kimondom, hogy a ház ily értelemben határoz. Következik Bars vármegye kérvénye az egygyermekrendszer meggátlása tárgyában. Rakovszky Iván előadó: T. képviselőház! Azt hiszem, az egygyermekrendszer hátrányait bővebben fejtegetnem felesleges. Tudjuk mind annyian, hogy az egygyermekrendszer az által, hogy az ország lakosságának számát, illetőleg e számnak növekedését apasztja, az ország és a nemzet fenmaradásának és fejlődésének egyik legerősebb alapját és lehetőségét vonja el. Bars vármegye ezen kérvénye ezekre a bajokra utal, a melyet az egygyermekrendszer az országban okoz és arra kéri a képviselőházat, hogy a legszigorúbb rendszabályokat léptesse életbe az egygyermekrendszer meggátlására. A kérvényi bizottság javasolja, adja ki a képviselőház e kérvényt a belügyminister urnak ezen kérdésnek amúgy is rendezés alatt álló elintézésénél való figyelembevétel végett. (Helyeslés.) Elnök : A t. ház ehhez hozzájárul. Következik Szolnok-Doboka, Bács-Bodrog, Bereg, Trencsén, Győr, Sopron és Háromszékvármegyék kérvényei a lépfene és sertésorbáncz elleni védőoltás kötelezővé tétele tárgyában. Rakovszky Iván előadó: A sertésorbáncz, e fertőző betegség évről-évre jelentékeny károkat okoz az ország gazdaközönségének. Az ellene való védekezés, a mely a gyakorlatban teljesen bevált, a védőoltás. Ha egy oly községben, a melyben a lépfene fellépett, az egész sertésállományt beoltják, ez által lehetetlenné van téve a betegség tovább terjedése. Ám jelenleg nincs olyan törvényes intézkedés, a mely e betegség fellépése esetén a község egész sertésállományára nézve a védőoltást kötelező tenné, sőt az 1888 : VII. törvényczikk 103. §-a ugy intézkedik, hogy a sertésorbáncz ellen sertést beoltani csakis engedélylyel lehet, tehát engedélytől teszi az oltást függővé ; ellenben a közigazgatási hatóságnak jogot és hatáskört arra, hogy a védőoltást kötelezőleg elrendelje, nem ad. E kérvények intézkedést kérnek a háztól arra nézve, hogy hozassék olyan törvényhozási intézkedés, a mely szerint sertésorbáncz fellépte esetén a közigazgatási hatóságok elrendelhessék azt, hogy a veszélyeztetett, illetőleg fertőzött környék egész sertésállománya beoltassák. Minthogy a kérvények által javasolt intézkedés közérdekű volta kétségtelen, a bizottság javasolja, hogy méltóztassék ezt a földmivelésügyi minister nek kiadni. B*