Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-139

139. országos ülés 1911 április 8-án, szombaton. 547 Sümegi Vilmos : Bn igen nagy súlyt helyezek rá, hogy a t. ház meghallja szavamat, nem azért, mert én mondom, hanem, mert közszükségnek adok kifejezést akkor, a mikor Magyarország fürdő­ügyének mielőbbi törvénybe iktatását óhajtom. Más országokban, különösen a Svájczban, de a-szomszédos Csehországban igenis, nagy jö­vedelmi forrása az ország lakosainak, hogy oda százezrivel vándorolnak a világ minden részéről az emberek, hogy a gyógyitó forrásokat, üdülő­helyeket, fürdőhelyeket igénybe vegyék. (Zaj a baloldalon. Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Nagyon jól tudjuk, hogy bár lehetnek másutt is kiváló források, üdülőhelyek, fürdőzőhelyek, de oly sok és mindenféle, mint Magyarországon, nincs kerek e világon sehol. (JJgy van!) Mégis azt ta­pasztaljuk, hogy magából Magyarországból épen a vagyonos polgárság igen tekintélyes kontin­gense, (Zaj. Elnök csenget.) különösen a fővárosnak vagyonos polgársága, nagy számban külföldi fürdő­helyeket keres fel. Minden esetre azokban maguk­ban is rejlik a hiba, mert nincs elég hazafias érzé­sük, hogy a pénzt, melyet Magyarországon keres­nek, magyar f ürdőzőhelyen költsék el; de ha őszin­ték akarunk lenni, be kell vallanunk, hogy ennek részben a fürdők kezelése is az oka. (ügy van!) mert igaz, hogy minden törvényhatóság a maga körzetében \aló fürdőhelyre kiküldi a maga fürdő­biztosát, de valljuk be, azt is egészen őszintén, hogy az nem mindig a légárravalóbb ember, hanem legtöbb esetben olyan, a ki legjobban tud bosztont tánczolni, mert eddig e czélból ez volt a legjobb kvalifikáczió ! Nem akarom ezt általánosságban mondani, de hogy sok fürdőbiztosnak kizárólag ez a kvali­fikácziója, annyi bizonyos. További oka e körül­ménynek az is, hogy e fürdőhelyeken levő vendég­lők és üzletek igen nagy haszonnal dolgoznak a nyerészkedésre, mindjárt meg akarnak gazda­godni és e mellett sok helyütt nemcsak igen rossz az élelmezés, hanem még nagyon drága is. (Ugy van !) Minden körülmények közt szükséges tehát, hogy a fürdőügyi törvény, a melyet minden ille­tékes tényező évtizedek óta sürget, mielőbb a ház elé kerüljön. Csak erre az egyetlenegy dologra kivánom a belügyi kormány figyelmét felhívni. Ezzel szorosan összefügg a magyar ásványvizek dolga is, mert az a lehetetlen állapot áll ma fenn, hogy igen sok vidéki város szabályrendeletileg ásvány vizadót szed és igy megdrágítja épen a magyar ásványvizeket. Mig a magyar ásvány­vizeknek alig van valami kedvezményük a szál­lításoknál és egyéb tekintetben, méltóztassék tu­domásul venni, hogy minden államban, a hol ásványvizet kapnak, annak külföldre való szállí­tását ugy az álladalom, mint minden hatóság a legnagyobb előzékenységgel és előnyök nyújtásá­val előmozdítja. Kérem a belügyi kormányt, hogy ha már engedélyez is oly rendeleteket, hogy az ásvány­vizeket egyes városok szabályrendeletileg meg­adóztassák, méltóztassék arról is gondoskodni, hogy ha a magyar ásványvizet — teszem, két krajczárral — adóztatják, adóztassák meg a kül­földi ásványvizeket legalább ötszörös, tízszeres adóval, hogy rászorítsák a magyar közönséget, a mely, sajnos, még mindig nem tudja, hogy Magyarországon minden bajra megvan a meg­felelő ásványvíz, gyógyitóviz, ép ugy, mint fürdő­helyek dolgában egyetlen ország sincs, a mely vetélkedhetnék gyógyitóhelyek és fürdők dolgá­ban velünk. Ezeket kívántam elmondani és kérem a t. bel­ügyi kormányt, hogy a fürdőügyi törvényjavaslatot mielőbb szíveskedjék beterjeszteni. (Helyeslések.) Elnök: Szólásra nincsen feljegyezve senki, (Felkiáltások a baloldalon : Házszabályokhoz !) Ha tehát senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A ministerelnök ur óhajt nyilatkozni. Gr. Khuen-Héderváry károly ministerelnök: A t. képviselő ur felszólalására van szerencsém bejelenteni, hogy a fürdőügyi törvényjavaslat a belügyministeriumban elkészült és most már csak a társministeriumoknak van véleményezés végett kiadva. Reméljük, hogy már a legközelebbi időben az országgyűlésnek az bemutatható lesz. (Helyeslés.) A mi az ásványvizeket illeti, t. képviselőtár­sam az országban lévő ásványvizek értékét igen helyesen emelte ki, azoknak kedvezését én is szük­ségesnek vallom, mégis azt hiszem, hogy az a mód, a melyet t. képviselőtársam említett, nem valósit­ható meg, mert vámszerződéseink ez elé gátat vetnek. Talán lesz más mód, a melyet én szívesen magamévá teszek. (Élénk helyeslés.) Elnök: A tétel meg nem támadtatván, hatá­rozatképen kimondom, hogy a ház azt elfogadta. Szmrecsányi György: A házszabályokhoz ké­rek szót. Elnök : A házszabályok melyik szakaszához ? (Felkiáltások baljelől: 250. §.) Szmrecsányi György: Azt hiszem, a 250. §-hoz. (Derültség a jobboldalon.) Nem vagyok köteles megmondani. A házszabályok rendelkezését isme­rem. (Zaj.) Elnök : Tessék röviden megmondani, hogy a házszabályok melyik szakaszához méltóztatik hozzászólni. Szmrecsányi György: A 250-ik §-hoz. Elnök: Tessék ! Szmrecsányi György: T. ház ! Baross János t. barátom beszéde után a ministerelnök ur szó­lalt fel, majd a ministerelnök ur szavai után sze­mélyes kérdésben ismét Baross János t. képviselő­társam szólott. A két utóbbi felszólalás között a gyorsírói jegyzetekben az foglaltatik, hogy a t. elnök ur a vitát bezárta és a tételt elfogadottnak jelentette ki. Én ezzel szemben konstatálni óhajtom azt, hogy a tétel meg lett támadva, tehát a t. elnök urnak szavazásra kellett volna á kérdést feltennie. (Ugy van! Ugy van! baljelől.) Azt, hogy a vita bezáratott és hogy a tétel elfogadtatott, én nem hallottam és körülöttem levő t. képviselőtársaim 69*

Next

/
Thumbnails
Contents