Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.
Ülésnapok - 1910-137
137. országos ülés 1911 kifogástalan, jól működő egyesület, a mely ellen abban az időben szót emelni nem lehetett. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) De ne méltóztassék azt az időt a maival összehasonlítani. A ki ma jótékonyságot akar gyakorolni, annak nem szükséges titkolóznia; a ki ma a szabadságot akarja megvédelmezni, annak nem kell azt titkolnia ; a ki az emberi jogokat akarja propagálni, annak nem kell a titkolózás. (Élénk helyeslés és taps halról.) Bakonyi Samu : A »Korszak«-nak szól ez taps ? (Mozgás és zaj. Elnök csenget.) Haller István : A kinek egyszóval a mai korban olyan törekvései, eszméi vannak, a melyek a nyilvánosság helyes kritikáját kibírják, annak azokat teljesen felesleges titkolnia ; (Élénk helyeslés balról.) annak felesleges mesterkélt és nevetséges szertartások mögé bújnia és a titkot büntető paragrafusokkal védenie (ügy van! ügy van! a báloldalon.) és egészen felesleges dolog ezeket a szervezeteket fenntartani és azokban ezen érvényesülésükben annyira előhaladott eszméknek propagandát csinálni. (Helyeslés a baloldalon.) T. ház ! Hogy a felszólalásom elején felvetett tételt bebizonyitottam-e vagy sem, azt hiszem, nyugodtan, a t. ház megítélésére bizhatom és röviden reasszumálhatom azt, a miért ma felszólaltam. Egyik czélja volt az a pártom részéről és a magam részéről is kifejezett kívánság és kérés, hogy a gyülekezési és az egyesülési jogot méltóztassék minél előbb törvényben szabályozni és pedig kétféle szempontból : először ugy, hogy maga a jog biztosittassék, másodszor ugy, hogy biztosítva legyen a jog gyakorlásának szabadsága. (Helyeslés balról.) Felszólalásom második czélja azon kívánságunk kifejezése, hogy a szabadkőmivességet mint egyesületet a belügyminister mint legfőbb rendészeti hatóság vonja kérdőre alapszabályainak túllépése miatt. (Élénk helyeslés balról.) Akkor, midőn a belügyminister ur ezen alapszabály-túllépéseket nem szokta megtűrni egy münkásegyesületnél; midőn a szakszervezetek százait oszlatták fel csekély adminisztraczionális hibák miatt (Ugy van! balról.) avagy egyik, vagy másik tisztviselőnek visszaélései miatt, szóval, a mikor velük szemben a rendészeti hatalom teljes súlyát mérlegbe vetette adandó alkalmakkor : akkor nem lehet és nem szabad kivételt tenni a szabadkőmivesekkel sem, (Ugy van! Ugy van! balról.) mert ha azok az eszmék, a melyek a szabadkőmivességnek létet adnak és azt fentartják, kibírják a kritikát, akkor mindenféle belügyministeri megrendszabályozás daczára is élni fognak, ha pedig olyan dolgokat követnek el, a melyek nem állják ki a kritikát, akkor nem érdemesek és méltók arra, hogy ebben az országban azt a pozicziót foglalják el, a melyet tényleg elfoglalnak, (ügy van! Ugy van! balról.) Minthogy semmi nyomát sem látom annak, hogy az egyesülési vagy gyülekezési jog biztosítása tekintetében valami kezdeményező lépés KÉPVH. NAPLÓ 1910—1911. YI. KÖTET. április 6-án, csütörtökön. 497 történnék és minthogy még abban sem vagyok biztos, hogy ezen most kifejezett kívánságunk teljesedésbe fog-e menni, a költségvetést nem fogadom el. (Elénk helyeslés balról.) Elnök: Ki következik szólásra? Beszkid Antal Jegyző: övári Ferencz! Övári Ferencz : T. ház ! (Halljuk ; Halljuk !) Csak a napokban múlt egy éve az ököritói nagy tűzkatasztrófának (Mozgás. Elnök csenget.) és ez kötelességemmé teszi, mint a közigazgatás rendészeti ágával foglalkozónak, hogy a költségvetés tárgyalása alkalmával . . . (Mozgás. Halljuk ! Ilall. Juli!) Elnök : Csendet kérek ! Övári Ferencz : ... a tűzrendészetről is megemlékezzem. A mint nagyon jól méltóztatnak tudni, hazánkban a tűzrendészetről törvény nem intézkedik. 1870-től fogva 18 éven át nagy munkát végzett az országos tűzoltószövetség, mig elérte azt, hogy napvilágot látott az 1888. évi kormányrendelet . . . (Mozgás jobbfelöl. Halljuk ! Halljuk !) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Övári Ferencz : . . . a melyben Tisza Kálmán akkori belügyminister azt mondja, hogy »a tűzvészstatisztikának megdöbbentő adatai, a tűzvész által okozott jelentékeny károk, ugy a humanizmus, mint a nemzet közgazdasági érdekeinek szempontjából elodázhatatlan kötelességévé tették, egy rendelet kibocsátását. E rendelet égető szükségesnek felel meg« — ezt mondja a minister — »és hivatva van több régóta és különféle oldalról hangoztatott eszméket az elmélet teréről a köz- és magánjó valódi érdekében a gyakorlatba átvinni«. Azt mondja a minister, hogy »a legszigorúbb felügyeletet fogja gyakorolni a tekintetben, hogy e rendelet intézkedései kifogástalanul foganatosíttassanak. Mondja, hogy minden községnek egy éven belül tűzoltósággal kell birnia, hogy a kormány rendelete 1888 végéig végrehajtassék«. Ezelőtt 22 esztendővel adta ki az akkori belügyminister ezt a rendeletet. Lássuk mi történt azóta ? ! (Halljuk ; Halljuk !) 1895-ben itt e házban az 1888-iki kormányrendelet végrehajtása és egy megfelelő tüzrendészeti törvény alkotása tárgyában határozati javaslatot nyújtottam be. (Zaj a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget) .; Csendet kérek. Övári Ferencz.' Az akkori belügyminister, Hieronymi Károly határozati javaslatomat (olvassa) : »Utasitsa a ház a belügyministert a tűzrendőri törvény mielőbbi megalkotására, s ezzel kapcsolatban a belügyministerium kebelében egy tüzrendészeti osztály felállítására és tüzrendészeti felügyelői intézmény meghonositására«, — csak azon okból nem fogadta el, mert azt mondotta, hogy ezt a községi közigazgatás keretében kell megoldani. Kilátásba helyezte azonban, hogy gondoskodni fog e törvény mielőbbi megalkotásáról. Az 1900. évi költségvetés tárgyalásakor bátor voltam a képviselőházban t. képviselőtársaimat és 63
