Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.
Ülésnapok - 1910-137
1$7. országos ülés 1911 Összeg mindössze csak 32%-át fedte a szükségletnek és ha a másik két milliót is megadják, akkor is mindössze 64-%-át fogja fedezni. Veszem pl. a legalsóbb kategória, az Írnokok helyzetét. A megyei irnok kap évi 2440 korona fizetést, napi 6 órai munkáért; a városi irnok pedig 1500 koronát 8 órai munkáért. Tehát 940 korona a különbség, ;: városi irnok hátrányára. Es miután a differencziálódás 1904. óta áll fenn, az a szegény tisztviselő számítja azt, hogy hét éven keresztül ó voltaképen ír:ennyit vesztett, milyen összegtől esett el, a mihez n. ki az erkölcsi jogozime már megvolt. Hét év alatt ez maga 6000 koronánál többet tesz ki. Innen van az, hogy a városi tisztviselők lelkét bizonyos elkeseredés érzete fogta el, hogy ők ebben a helyzetben igen nagy méltatlanságot, hogy ne mondjam, jogtalanságot látnak. Innen van az én szerény választókerületem tisztviselőinek is igen tapintatosnak vagy szerencsésnek nem mondható hangon tartott körirata. Én magamat azzal a hanggal azonosítani nem tudom, és azt gondolom, hogy itt egy bizonyos megtorlás szükséges, (Igaz I Ugy van I) a mely megtorlással e háznak több felszólalt tagja már élt is. Végre is Magyarországon, azt gondolom, az utasítások korszaka lejárt. (Igaz ! Ugy van ! jobbfdöl.) A ki a parlamenti életnek és a parlamenti véleményeknek szabadságát érinti, az én szerintem az alkotmányos élet ellen vét. (Igaz ! Ugy van !) Ezt a hangot tehát mi visszautasítjuk. (Helyeslés.) De viszont ezért voltam bátor kissé részletesebben kiterjeszkedni és rámutatni arra, hogy a városi tisztviselők köriratának pszihologiai része nem önző kapzsiság, hanem van történelmi előzménye, a mely annak bizonyos jogosultságot ad. (Igaz ! Ugy van !) Ezek után csak azt említem fel, hogy ilyen hazafiatlanságot ne is méltóztassék a magyar városok tisztikaráról feltenni, hiszen ezek hazafiság tekintetében soha kifogás alá nem estek, kötelességeiket mindig teljesítették, én pedig fel is vagyok jogosítva arra, hogy nevükben kijelentsem azt, hogy tőlük legtávolabb állott és áll a tiszteletlenség szándéka a magyar törvényhozás iránt. (Helyeslés.) Tehát inzultusról a törvényhozás ellen szó nem lehet. Rámutatva a városi élet ezen legkíáltóbb szükségleteire, röviden befejezem szavaimat azzal, hogy rekapitulálom kérésemet a kormány iránt a következőkben. Kérném azt, hogy a fogyasztási adók tekintetében a városok fix részesedése biztosittassék, tehát térjünk vissza lehetőleg az 1888. évi XXXV. t.-czikk rendszerére. Továbbá a törvényhozás tegye mielőbb törvényes szabályozás tárgyává a városok életét, s ezzel kapcsolatban törvényhozási utón biztosítsa, azzal a korrektivummal, a melyet bátor voltam kiemelni, a 8 millió állami segélyt is. Ha pedig ez ma nem lenne lehetséges, akkor kérném a t. ministerelnök urat, hogy legalább itt a házban teendő nyilatkozata által adjon megfelelő alapot 1ÍÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915- "VI. KÖTET. április 6'án, csütörtökön. 48Í arra, hogy a városok ezt a tételt nyugodtan és változtatások ellen lehetőleg biztosítva állithassák be költségvetéseikbe, és igy találják meg anyagi fejlődésükre a nyugodt alapot. Azt hiszem, el fog jönni nemsokára az az idő, mikor ezekkel a kérdésekkel részletekben foglalkozhatunk. A magam részéről addig is a költségvetést, abban a bizalomban, hogy a kormány tagjai ebben az irányban a nemzeti fejlődésnek azt a nagy tényezőjét, a mely a városokban van — mert hiszen meg vagyok róla győződve, hogy a városok életének akár kulturális, akár anyagi tekintetben való elhanyatlása a nemzeti kultúra színvonalának visszaesését és leszerelését vonná maga után — a nemzeti fejlődésnek ezt a nagy tényezőjét a megfelelő figyelemben és támogatásban fogják részesíteni, a költségvetést elfo. gadom. (Élénk helyeslés jobbfdöl.) Beszkid Antal jegyző: Holló Lajos! Holló Lajos: T. képviselőház! A magam részéről azon nagy kérdések kimerítő fejtegetésébe, a melyek a belügyi költségvetéssel kapcsolatban vannak, behatolni nem kívánok és inkább néhány észrevételt óhajtok tenni azokkal a fel: szólalásokkal szemben, a melyek itt elhangzottak. . (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Előzetesen azonban én is az előttem szólott t. képviselőtársam témáját vagyok bátor érinteni és a városoknak és községeknek leginkább anyagi ; helyzetét és az ezzel összefüggő kérdéseket kiváí nom itt szintén bírálat tárgyává tenni. (Halljuk ! ; Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) ! Sajátságos, t. képviselőház, hogy milyen nagy .elfajulásban részesednek azok a nagy eszmék és nagy elvek, a melyeket nagy korszakok mint alkotmányos életünknek az alapelveit tűztek ki. :Hogy milyen nagy elfajulást mutat a parlamentáris kormányrendszer, azt nem kell hosszasabban illusztrálnom. Csak arra mutatok reá, hogy annak, ;a mi kontemplálva volt, épen az ellenkezője következett be. Kontemplálva volt egy független, felelős kormányzat felállítása, független a hatalommal szemben és bekövetkezett az ellenkezője, bekövetkezett egy függő kormányrendszer; függő a hatalomtól és független a parlamentáris élettől és a parlamentáris rendszertől. Népképviseletet állapítottunk meg, szintén nagy alkotmányos alapon és a népképviseleti rendszer teljes rnértékjben ki lett forgatva a maga valóságából és felülről való képviseleti rendszerré lett, épen az ellenkezője annak, a minek a megalapozása czéloztatott. Egy nagy kormányzati és alkotmányjogi elv yolt az általános, egyenlő teherviselés megállapítása is ebben az országban és a maga mivoltából ez is teljes mértékben ki lett forgatva. Senki sem kívánja, — többször adtunk a ház ezen oldaláról kifejezést annak, — hogy mi egy olyan teherviselési rendszert állapítsunk meg, a melyben mégtámadják a tőkének exisztencziáját, a gyűjtött; vagyonnak a jogosultságát. Senki sem kívánja, hogy egy ilyen agresszív irányzatú teherviselési rendszert hozzunk be az országba. 61