Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-137

1$7. országos ülés 1911 Összeg mindössze csak 32%-át fedte a szükséglet­nek és ha a másik két milliót is megadják, akkor is mindössze 64-%-át fogja fedezni. Veszem pl. a legalsóbb kategória, az Írnokok helyzetét. A megyei irnok kap évi 2440 korona fizetést, napi 6 órai munkáért; a városi irnok pedig 1500 koronát 8 órai munkáért. Tehát 940 korona a különbség, ;: városi irnok hátrányára. Es miután a differencziá­lódás 1904. óta áll fenn, az a szegény tisztviselő számítja azt, hogy hét éven keresztül ó voltaképen ír:ennyit vesztett, milyen összegtől esett el, a mihez n. ki az erkölcsi jogozime már megvolt. Hét év alatt ez maga 6000 koronánál többet tesz ki. Innen van az, hogy a városi tisztviselők lelkét bizonyos elkeseredés érzete fogta el, hogy ők ebben a helyzetben igen nagy méltatlanságot, hogy ne mondjam, jogtalanságot látnak. Innen van az én szerény választókerületem tisztviselői­nek is igen tapintatosnak vagy szerencsésnek nem mondható hangon tartott körirata. Én magamat azzal a hanggal azonosítani nem tudom, és azt gondolom, hogy itt egy bizo­nyos megtorlás szükséges, (Igaz I Ugy van I) a mely megtorlással e háznak több felszólalt tagja már élt is. Végre is Magyarországon, azt gon­dolom, az utasítások korszaka lejárt. (Igaz ! Ugy van ! jobbfdöl.) A ki a parlamenti életnek és a parlamenti véleményeknek szabadságát érinti, az én szerintem az alkotmányos élet ellen vét. (Igaz ! Ugy van !) Ezt a hangot tehát mi visszautasítjuk. (Helyeslés.) De viszont ezért voltam bátor kissé részletesebben kiterjeszkedni és rámutatni arra, hogy a városi tisztviselők köriratának psziholo­giai része nem önző kapzsiság, hanem van tör­ténelmi előzménye, a mely annak bizonyos jogo­sultságot ad. (Igaz ! Ugy van !) Ezek után csak azt említem fel, hogy ilyen hazafiatlanságot ne is méltóztassék a magyar váro­sok tisztikaráról feltenni, hiszen ezek hazafiság te­kintetében soha kifogás alá nem estek, kötelessé­geiket mindig teljesítették, én pedig fel is vagyok jogosítva arra, hogy nevükben kijelentsem azt, hogy tőlük legtávolabb állott és áll a tiszteletlen­ség szándéka a magyar törvényhozás iránt. (He­lyeslés.) Tehát inzultusról a törvényhozás ellen szó nem lehet. Rámutatva a városi élet ezen legkíáltóbb szük­ségleteire, röviden befejezem szavaimat azzal, hogy rekapitulálom kérésemet a kormány iránt a következőkben. Kérném azt, hogy a fogyasztási adók tekinte­tében a városok fix részesedése biztosittassék, tehát térjünk vissza lehetőleg az 1888. évi XXXV. t.-czikk rendszerére. Továbbá a törvényhozás tegye mielőbb törvényes szabályozás tárgyává a városok életét, s ezzel kapcsolatban törvényhozási utón biztosítsa, azzal a korrektivummal, a melyet bátor voltam kiemelni, a 8 millió állami segélyt is. Ha pedig ez ma nem lenne lehetséges, akkor kérném a t. ministerelnök urat, hogy legalább itt a házban teendő nyilatkozata által adjon megfelelő alapot 1ÍÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915- "VI. KÖTET. április 6'án, csütörtökön. 48Í arra, hogy a városok ezt a tételt nyugodtan és vál­toztatások ellen lehetőleg biztosítva állithassák be költségvetéseikbe, és igy találják meg anyagi fejlődésükre a nyugodt alapot. Azt hiszem, el fog jönni nemsokára az az idő, mikor ezekkel a kérdésekkel részletekben foglal­kozhatunk. A magam részéről addig is a költség­vetést, abban a bizalomban, hogy a kormány tagjai ebben az irányban a nemzeti fejlődésnek azt a nagy tényezőjét, a mely a városokban van — mert hiszen meg vagyok róla győződve, hogy a városok életének akár kulturális, akár anyagi tekintetben való elhanyatlása a nemzeti kultúra színvonalának visszaesését és leszerelését vonná maga után — a nemzeti fejlődésnek ezt a nagy tényezőjét a megfelelő figyelemben és támo­gatásban fogják részesíteni, a költségvetést elfo­. gadom. (Élénk helyeslés jobbfdöl.) Beszkid Antal jegyző: Holló Lajos! Holló Lajos: T. képviselőház! A magam részéről azon nagy kérdések kimerítő fejtegeté­sébe, a melyek a belügyi költségvetéssel kapcsolat­ban vannak, behatolni nem kívánok és inkább néhány észrevételt óhajtok tenni azokkal a fel­: szólalásokkal szemben, a melyek itt elhangzottak. . (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Előzetesen azonban én is az előttem szólott t. képviselőtársam témáját vagyok bátor érinteni és a városoknak és községeknek leginkább anyagi ; helyzetét és az ezzel összefüggő kérdéseket kivá­í nom itt szintén bírálat tárgyává tenni. (Halljuk ! ; Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) ! Sajátságos, t. képviselőház, hogy milyen nagy .elfajulásban részesednek azok a nagy eszmék és nagy elvek, a melyeket nagy korszakok mint al­kotmányos életünknek az alapelveit tűztek ki. :Hogy milyen nagy elfajulást mutat a parlamen­táris kormányrendszer, azt nem kell hosszasabban illusztrálnom. Csak arra mutatok reá, hogy annak, ;a mi kontemplálva volt, épen az ellenkezője kö­vetkezett be. Kontemplálva volt egy független, felelős kormányzat felállítása, független a hatalom­mal szemben és bekövetkezett az ellenkezője, bekövetkezett egy függő kormányrendszer; függő a hatalomtól és független a parlamentáris élettől és a parlamentáris rendszertől. Népképviseletet állapítottunk meg, szintén nagy alkotmányos alapon és a népképviseleti rendszer teljes rnérték­jben ki lett forgatva a maga valóságából és felül­ről való képviseleti rendszerré lett, épen az ellen­kezője annak, a minek a megalapozása czélozta­tott. Egy nagy kormányzati és alkotmányjogi elv yolt az általános, egyenlő teherviselés megállapí­tása is ebben az országban és a maga mivoltából ez is teljes mértékben ki lett forgatva. Senki sem kívánja, — többször adtunk a ház ezen oldaláról kifejezést annak, — hogy mi egy olyan teherviselési rendszert állapítsunk meg, a melyben mégtámadják a tőkének exisztencziá­ját, a gyűjtött; vagyonnak a jogosultságát. Senki sem kívánja, hogy egy ilyen agresszív irányzatú teherviselési rendszert hozzunk be az országba. 61

Next

/
Thumbnails
Contents