Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-119

119. országos ütés 19il márczius 10-én, pénteken. m a melyeket most képvisel az igen tisztelt honvé­delmi minister ur velünk szemben. Mindazoknak az államoknak, a melyeknek példájára méltóztatott hivatkozni, megvan a nem­zeti hadserege, a melyet lelkesit a nemzeti önczél­nak a tudata, mi pedig — nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni — áldozatot vagyunk kénytelenek hozni egy jobbára még ma is idegen szellemtől át­hatott olyan hadseregintézmény részére, a mely­ben csak nagy bajjal, hosszú évekig tartó küzde­lemmel, a mely megállitja a parlamentnek, meg­állítja a társadalomnak munkáját, gazdasági fejlő­dését, vagyunk képesek azt elérni, hogy a tisztikar magyar tagjai a nemzeti érzéseknek bizonyos hal­vány öntudatára mégis felébrednek. (Ugy van! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Mindazon államoknak megvan a gazdasági erőforrásuk arra, hogy — a mint méltóztatott mondani — a miénknél aránylag nagyobb terheket elviselhessenek. A mi munkánkat paralizálják, lekicsinylik, lehetetlenné teszik az általunk követelt eredményeket katonai és gazdasági téren egyaránt, méltó folytatásakép annak az évszázados politiká­nak, a mely a dinasztia ellenségét, kárát látja a magyar államiság teljes érvényesülésében. (Ugy van ! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Sajnos, a t. minister ur minden ékesszólása, minden humánus érzése, minden államférfiúi kvalitásának harczbavitele mellett sem tudott engem meggyőzni arról, hogy a mi igazságunk gyenge. Gyenge lehet ebben a házban, a mely — a mint azt már sokszor kifejtettük — a mi meg­győződésünk szerint a fennálló törvény értelmében sem képviselheti az általános, tiszta, egyetemes nemzeti akaratot. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsó­baloldalon.) De erőre fog kapni abban a parla­mentben, a mely az egész nemzetnek egyetemét az egész magyar nemzet képviseletét fogja idehozni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Nem fogadom el a törvényjavaslatot, hanem kérem határozati javaslatom elfogadását. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. Mindenekelőtt a benyújtott határozati javas­latok fognak felolvastatni; először a Bakonyi Samu képviselő ur és társai által benyújtott hatá­rozati javaslat. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a hatá­rozati javaslatot). Elnök: A második Kovács Gyula képviselő ur határozati javaslata. Rudnyánszky György jegyző' (olvassa a hatá­rozati javaslatot). Elnök : Azt hiszem, kétségtelen, hogy Bakonyi Samu képviselő ur és társainak határozati javas­lata elleninditvány jellegével bir, miután az a javaslattal szemben áll, ennélfogva ez a törvény­javaslatnak általánosságban való elfogadásával szembeállítandó lesz. Ellenben Kovács Gyula kép­viselő urnak határozati javaslatát én olyannak tekintem, hogy azt külön kell a ház elhatározása alá bocsátani, még akkor is, ha a ház a törvény­javaslatot általánosságban elfogadja. Talán mél­tóztatnak a szavazás ezen rendjéhez hozzájárulni. (Helyeslés.) Az első kérdés tehát ez lesz : Elfogadja-e a ház általánosságbán a részletes tárgyalás alap­jául az ujonczlétszámnak az 1911-ik évre való megállapításáról szóló törvényjavaslatot, igen vagy nem 1 (Igen ! Nem !) Ennek elfogadása esetében mellőzi a ház Bakonyi Samu és társainak hatá­rozati javaslatát. Kérem azon képviselő urakat, a kik a törvény­javaslatot általánosságban elfogadják, szívesked­jenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta és ezzel Bakonyi Samu és társainak határozati javas­lata elesett. A második kérdés az : Elfogadja-e a képvi­selőház Kovács Gyula képviselő ur imént felolva­sott határozati javaslatát igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik azt elfogadják szíves­kedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a határozati javaslatot mellőzte. Következik a törvényjavaslat részletes tár­gyalása, még pedig elsősorban a czim. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat Gzimét és 1—2. szakaszait, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök : E szerint a törvényjavaslat részletei­ben is le lévén tárgyalva, harmadszori olvasása a legközelebbi ülés napirendjére fog kitüzetni. Most az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Következik az 1911. évre kiállitandó ujonezok megajánlásáról szóló törvényjavaslat (Írom. 155, 192) általános tárgyalása. Ki az első szónok ? Vermes Zoltán jegyző : Szabó István (nagy­atádi) ! Szabó István (nagyatádi) : T. ház ! (Halljuk ! Halljuk!) Alkotmányunk egyik sarkalatos intéz­kedéséről, az ajonczmegajániásról szóló törvény­javaslatot tárgyaljuk és én épen ezt az alkotmá­nyos intézkedést látom olyannak, a melyet a hatalom eddig leginkább respektált, (Ugy van! a szélsőbahldalon.) mert nem tudok rá esetet, hogy ezt a kérdést utólagos jóváhagyás reményé­ben intézték volna el, (Ugy van ! a szélsőbalolda­lon.) a nélkül, hogy a képviselőház tárgyalta volna. Midőn a t. képviselőház alkotmányunk ezen igen lényeges, mondhatni, legfontosabb részével, az ujonezok meg vagy meg nem ajánlásának kérdé­sével foglalkozik, helyénvalónak tartom, ha a nép képviselői választóik többségének nézetét e kérdés tárgyalása alkalmával kifejezésre juttatni és érvényesíteni igyekeznek. (Élénk he­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Én ezt képviselői köte­lességemnek tartom és azt hiszem, ha minden képviselőtársam választói többségének akaratát

Next

/
Thumbnails
Contents