Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-134

416 13L országos ütés 1911 április 3-án, hétfőn. Az egyenes adók kitettek 1896-ban 187 milliót, 1906-ban, 10 évvel később 206 milliót, tehát a növekedés elenyészően csekély; a fogyasztási adók kitettek 1896-ban 52 milliót, 1906-ban 205 milliót, a közvetett adók pedig kitettek 1896-ban 225 milliót és 1906-ban 508 milliót. Mit jelent ez ? Azt, hogy az egyenes adók ma is körülbelül akkora összegre rúgnak, mint 1896-ban. de négyszeresére és ötszörösére emelkedett a fogyasztási adók és a közvetett adók összege, pedig mindnyájan tudjuk, hogy a fogyasztási és a közvetett adókat nem a ozenzusos választók,' avagy legalább a ezenzusos választók csak csekély részben, túlnyomó részben pedig a választói jogból kizárt néptömegek fizetik. Az intelligencziát is szokták felhozni. Erre vonatkozólag azt az egyetlen adatot hozom fel, hogy Magyarországnak ezidőszerint 1,119.000 választója van és ezeknek a ezenzusos választóknak 25 százaléka analfabéta. Ez mutatja, hogy mennyit jelent a ezenzusos választói jog az intelligenczia szempontjából. Végül a nemzeti szempontokat hangoztatják. Erre nézve egész röviden csak arra mutatok rá, hogy a ezenzusos választók között 56 százalék a magyar. Ez az átlag ; azonban vannak egyes vidékek, a hol még sokkal kisebb az arány. Ha pedig minden 24 éven felüli magyar állampolgárnak választójogot adnánk, akkor körülbelül 61 százalék volna az ily módon választói jogot nyert egyének közül a magyar anyanyelvű. Tehát nemzeti szempontból is az általános választói jog sokkal több erőt jelent és sokkal több megnyugvást ad, mint a mai ezenzusos választói jog. T. ház ! Az Andrássy-féle javaslat az Íráshoz és olvasáshoz kötött választói jogot akarta elfogadni, természetesen pluralitással és egyéb közvetett választói joggal, a mik elfogadhatatlanok voltak. A 24 éven felüli magyar állampolgárok száma, a kik írni-olvasni tudnak, a 10 év előtti statisztikai adatok szerint 2,618.000 lélekszámot tett ki. Ezek közül magyar anyanyelvű 62

É

5 százalék. Ha tehát akár a Kristóffy-féle, — mert az is az irás-olvasáshoz kötött választói jogot akczeptálta — akár az Andrássy-éfel pluralitásos, irás- és olvasáshoz, továbbá 24 éves korhatárhoz kötött választói jogot méltóztatnak akczeptálni, mindenesetre 7 százalékkal több lesz a választók között magyar anyanyelvű, mint a mennyien vannak a czenzusosak között. Ilyen körülmények között sem a vagyon, sem az államháztartási terhek viselése, sem az intelligenczia, sem a nemzeti szempont nem szól a ezenzusos választói jog fentartása mellett, hanem mind a három szempont az általános választói jog törvénybe iktatását sürgeti. En a magam részéről kijelentem, hogy sem annak, hogy irás-olvasáshoz köttessék a választói jog, sem annak, hogy a magyar irás- és olvasáshoz köttessék, a mi ismét körülbelül 600.000 embertől venné el a szavazati jogot, hive nem vagyok, mert a kik képesek voltak pár év előtt az elemi oktatás kérdését olyképen megoldani, hogy a népoktatás marad a felekezetek kezében és a kik ilyen módon képesek voltak lehetetlenné tenni — mert méltóztatik tudni, hogy a felekezeti oktatás a nemzetiségek között egyúttal nem jelenti a magyarnyelvű oktatást és olyan országban, a hol évenkint 217 ezer fiúgyermek nem iratható be az iskolákba, részint mert nincsenek iskolák, részint pedig, mert az állam az iskoláztatás kötelezettségét nem ellenőrzi elég erélylyel — ilyen országban az irás-olvasás tudományához kötött választói jog nagy igazságtalanság és jogfosztás jelentőségével bir. Még csak arra vagyok bátor röviden rámutatni, hogy a ezenzusos választói jog nem csak ezen előadott oknál fogva korhadt el, hanem magunk is teremtettünk olyan intézményeket, a melyek folytán lehetetlen a ezenzusos választói jogot fentartani, t. i. a még életbe nem lépett, de a Wekerle által előterjesztett és törvénynyé is vált adótörvények szerint létminimum van megállapítva, a mely létminimum szerint bizonyos csekély jövedelemmel rendelkező egyének mentesittetnek az adófizetés alól, vagyis azon létminimum, a mely különben jogot ad czenzus alapján a választói jogra, mentesítve van az adófizetés alól és így a ki mentesítve van, az nem lehet választó, daczára annak, hogy a szükséges vagyoni kvalifikáczióval bir. Méltóztassanak elképzelni olyan időt, a mikor három évig tart egy obstrukezió, — már csaknem volt ilyen idő is — vagyis nem lehet adót kivetni, bocsánatot kérek, ha nincsen adókivetés, miután a választók névjegyzéke az adóivek alapján iratik össze, megélhetjük azt a gyönyörűséges időt is egyszer, hogy bekövetkeznék a választás és egyáltalában nem lesznek választók. Az általános választói jog uralkodik Európa minden országában már évtizedek óta és a mi javára vált Európa egyéb kulturországainak, az javára fog szolgálni Magyarországnak is. A mint az angol költő mondja, a természet nem adott senkinek sem előjogot a halhatatlanságra. Azon körök, a melyeket gróf Tisza István ur vezet ma Magyarországon — sajnos, hogy ő vezeti őket és nem vezeti a liberális irányzatot, a mely tekintetben hűtlen lett apja politikai hagyományaihoz, a ki már 1874-ben kijelentette, hogy elvileg semmi kifogása nincs az általános választói jog ellen, csak ez idő szerint nem tartja megoldhatónak, — azok a körök elég sokáig uralkodtak egyedül Magyarországban és nincs semmi előjoguk arra, hogy az ő kizárólagos hatalmuk halhatatlan legyen. Az előretörekvő néprétegek százezrei, a kiket gróf Tisza István és az ő hivei, azok, a kik az általános választói jognak ellenségei, észre nem vesznek vagy észre nem akarnak venni, elég sokáig voltak már jobbágyai ennek az országnak : csak dolgoztak, csak szenvedtek, de jogokban nem részesültek. Az általános választói jog nem jelenti azt, hogy a kiváltságos osztályok köre teljesen le-