Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-119

36 119. országos ülés 1911 hogy, a mint ő mondja, egy vesztett csatával érjenek fel. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha egy csata borzalmait szemléljük az ilyen számadatokban, akkor látjuk csak, hogy mennyire szükséges békénket biztositanunk. (Helyeslés jobbfelöl.) T. képviselőtársam felhozta továbbá a katonaságnál divó borzasztó káromkodásokat, a napirenden levő irtózatos üldözéseket és felemlítette, hogy ott különösen a vallása miatt is számos egyént üldöznek. B tekintetben megnyugtathatom t. képviselőtársamat, hogy először is az a káromkodás az a. n. oktatásnál, közelről sem olyan, mint a milyet azok a fiuk, mielőtt berukkolnak, odahaza tanulnak. (Ugy van! Ugy van! jobbról. Derültség.) A mi az üldözést illeti, ez nem áll, mert ha a legkisebb üldözésért, szekatúráért, gorombáskodásért, vagy csak goromba szóért is feljelentik az altisztet, különösen pedig a tiszteket, azonnal megindittatik ellenük a vizsgálat és a legszigorúbban büntettetnek. A mi a vallási üldözést illeti, erre nézve még jobban megnyugtathatom t. képviselőtársamat, mert e tekintetben nekem is van tapasztalatom ; véletlenül magamnak is volt számvevő altisztem és Írnokom és történetesen mind a kettő zsidó volt. Mikor jöttek a zsidó ünnepek, napokig nem láttam őket az irodában. Külön rendelet adatik ki és többszörösen a felsőbb parancsnokságoktól, hogy különösen az izraelita ünnepek betartására is okvetlenül ügyelni kell. (Helyeslés, ügy van! jobbról.) Azt mondja azután a t. képviselő ur, (Zaj. Elnök csenget.) valamint egy másik képviselő ur is a felszólalók közül, hogy a katonaságnál előforduló legtöbb öngyilkosságnak okát a brutális bánásmód és az képezi, hogy a nyelvet nem ismerik a tisztek. Engedelmet kérek, hogyha 47 gyalogezred-, 8 vadászzászlóalj-, 18 lovasezred-, 6 tüzérdandár-, 28 honvédezred- és 10 honvédhuszárezrednél és különféle katonai és honvédintézményeknél az állítólagos rossz bánásmód miatt elkövetett öngyilkosságok száma egy év alatt összesen öt, azt hiszem, nem lehet sem a hadsereget, sem a honvédséget meggyanúsítani azzal, hogy a rossz bánásmód és a nyelv ismeretének hiánya oka az öngyilkosságoknak. (Igaz ! Ugy van ! jobbjelöl.) A t. képviselő ur felhozta még az alkohol kérdését, az alkohol élvezetét. Erre a t. minister ur már adott ugyan választ, ezt azonban én azzal egészítem ki, hogy az összes kaszárnyákban a legénységi szobákban felsőbb rendeletre képekkel van illusztrálva az, hogy egy alkoholt élvező ember hova juthat, ugy hogy mindennap, mikor az a közlegény kimegy a szobájából, már látja a rémképeket maga előtt. Egyébként a legények az alkoholizmust nem a katonaságnál tanulják meg. Mi képviselők vagyunk, magunk tudjuk legjobban, hogy hány italmérési engedély elnyeréséért fáradunk magunk is (Ellenmondások jobbról. Felkiáltások: Inkompatibilis! Zaj.) és különösen ott vannak a szövetkezeti boltok alkoholkimérési joggal. Itt kell tehát az alkoholizmárczius 10-én, pénteken. mus okát keresni, nem pedig a katonaságnál. (Zaj. Felkiáltások: Inkompatibilis!) Mégis megteszszük mindnyájan. (Ellenmondások jobbról és balról.) Gr. Batthyány Pál: Elég rossz! B. Solymossy Ödön előadó: Azt is felhozta az igen t. képviselő ur, hogy hasson oda a katonai vezetőség, hogy ezek az ujonczok mintegy ismereteket szerezhessenek be maguknak a szolgálat ideje alatt, és hogy a különféle intézmények is mutattassanak be nekik. E tekintetben is megnyugtathatom t. képviselőtársamat, mert azokat az ujonczokat, a kik egy kicsit már megtanulták magukat férfiasabban tartani, csoportonként körülvezetik minden városban és megmagyaráznak nekik minden középületet, hogy ez a törvényszék, hogy mire való a törvényszék, mi a járásbíróság, mi a múzeum, mi a szép szobor és kit jelképez stb., szóval az összes középületeket, különféle intézményeket bemutatják nekik, s ezen a módon és más hasonló módon oktatják őket. Förster Aurél: Igazán nagyszerű ! (Felkiáltások balfelől: Nemzeti vívmány !) B. Solymossy Ödön előadó: Az altiszti kérdést is felhozta néhány képviselőtársam. E tekintetben mindegyiknek csak hálával tartozom, mert tény az, hogy nekünk legfontosabb kötelességünk az altiszti kérdést olyan irányban megoldani, hogy nekik jobb exisztencziát biztosítsunk. Erre kettőzött szükségünk lesz most, ha védrendszerünket nagyobbítjuk, mert akkor még több jó altisztre lesz szükség a kiképzéshez. Tehát én, is csak hálával tartozom azért, hogy ezt a kérdést felhozták; a delegáczióban magam is felszólaltam ez irányban. (Helyeslés.) T. képviselőház ! Ezek után vagyok bátor újból is az én t. képviselőtársaimat csak arra kérni, hogy ezt a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben is elfogadni méltóztassék. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök : Az előadó ur mostani felszólalásának egyik passzusára kénytelen vagyok megjegyzést tenni. (Halljuk ! Halljuk !) 1 Az előadó ur azt mondta, hogy mi képviselők mindnyájan italmérési jogok megszerzése körül fáradozunk. Köztudomású dolog, hogy ezt törvény tiltja. (Igaz! Ugy van!) Ha egyes esetekben ilyesmi mégis megtörténik, (Zaj. Elnök csenget.) ez sajnálatos ; sajnálatos azért, mert törvényellenes, de ne méltóztassék ilyent általánosságban mondani. (Elénk helyeslés.) Határozathozatal előtt szó illeti még Bakonyi Samu képviselő urat, mint a kinek határozati javaslatát tíznél több képviselő irta alá. Bakonyi Samu : T. képviselőház ! A mikor a házszabályok által biztosított zárszó jogával élni kívánok . . . (Zaj a jobbóldalon.) — megvárom, a mig a t. túloldal megengedi, hogy beszélhessek. (Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon. Az elnök csenget.) A mikor ajjázszabályok által részemre bizto-