Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-134

396 13L országos ülés 1911 április 3-án, hétfőn. színmagyar községben vannak elhelyezve, s a hol állami iskola rendszerint nincs, az iskolát vagy a község vagy pedig a hitfelekezetek tartják fönn, a tankötelesek száma pedig az elhagyott gyermekek révén ilyen községben gyakran oly magasra emel­kedik, hogy a befogadásukra szolgáló helyiség elégtelennek bizonyulnak. (Igaz ! Ugy van! a kö­zépen.) Sem a községben, sem a hitközségekben nincs meg a készség ahhoz, hogy az igy előálló tshertöbbletet viseljék, már eddig is a hatóságok és a politikai és hitfelekezeti elöljáróságok között kitört szenvedélyes harczoknak okozójává vált. Valjuk meg, t. ház, hogy igazságtalanság volna azt kívánni a községi lakosságtól, hogy ezeket a terheket viseljék. A helyes álláspont ebben a kér­désben nem lehet más, mint az, hogy az állam nyújtson megfelelő anyagi segélyt a községeknek és a hitfelekezeteknek ahhoz, hogy az általuk fenn­tartott iskolákban az állami gondozásba vett gyer­mekek iskoláztatása is lehetővé tétessék. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) T. ház ! Ezzel eljutottam felszólalásom végé­hez. (Halljuk ! Halljuk ! a középen.) Mielőtt azon­ban befejezném beszédemet, engedjék meg, hogy egy velünk szemben gyakran hangoztatott váddal foglalkozzam. A most folyó költségvetési vita alatt, de már előbb, a bankvitánál is, ismételen hallottuk a gúnyos megjegyzést, hogy a munka­párt nem dolgozik, hogy alig vesz részt a vitában, hallottuk emlegetni gúnyosan a munkát, a melyet mi mint politikánk vezető irányelvét tűztünk zászlónkra. Bár nem hiszem, hogy az ország hig­gadtan gondolkozó közvéleménye azonositaná ma­gát ezekkel a gúnyos megjegyzésekkel, mégis engedjék meg, (Mozgás és zaj a baloldalon.) hogy egész röviden kifejtsem, mit értek én nemzeti munka alatt. (Halljuk ! jobbfelöl.) A nemzeti munka nem jelenti azt, hogy mi itt felesleges, időt pazarló vitákat rögtönözzünk. (Ugy van! a jobboldalon. Zaj és közbeszólások a baloldalon.) Nem jelenti a mindenáron való reform­munkát sem, vagyis azt, hogy törvényeket alkos­sunk kizárólag azért, hogy az a munka külső látszatával bírjon, nem számolva azzal, hogy az illető törvényalkotás a nemzet szükségleteinek kielégítése tekintetében bir-e valamely jelentőség­gel. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.) Polónyi Dezső : Kár volt ezt a befejezést hozzá­tenni ! Elnök: Csendet kérek! (Zaj. Halljuk! Hall­juk !) Kérem a képviselő urakat, miután módjuk van megtenni észrevételeiket a házszabályok meg­tartásával, szíveskedjenek a szónokot most csend­ben meghallgatni. (Halljuk ! Halljuk !) Szabó János : A nemzeti munka egyébként nem áll kizárólag ennek a háznak működéséből; ez csupán részét képezi, okozati összefüggésben van vele, de nem egyértelmű azzal. A nemzeti munka, a melyben részt kell venni a nemzet minden egyedé­nek, állandó, bármely irányú hasznos tevékenység, mely elsősorban az egyesnek és ezáltal közvetve a nemzetnek, mint szerves egésznek jólétét igyek­szik előmozdítani. 6 És ez a folytonos előre való törekvés épen a munka állandósága érdekében azt kívánja, sőt követeli tőlünk, hogy alkotmányos életünk állandóságát biztosítsuk. (Helyeslés jobb­felöl.) Ezt megtettük, e tekintetben tehát szemre­hányás minket nem érhet. Másik feladatunk pedig abban áll, hogy azokat a reformokat, melyeket a folyton fejlődő nemzeti életünk akár gazdasági, akár kulturális, akár szocziális téren a további fej­lődés elengedhetetlen szükségeként időnként elénk állit, megvalósítsuk. Polónyi Dezső : A Dreadnoughtokat! Szabó János: A nemzeti munkapárt a máso­dik feladatának teljesítését is megkezdette a múlt év őszén a polgári perrendtartásról szóló törvény­javaslat elfogadásával (Igaz! Ugy van! jobb felöl.) Én azt hiszem, t. ház, hogy ha a túloldalon ülő tisztelt barátaink, átérezve a valódi nemzeti munka jelentőségét, nem fognak ily irányú munkás­ságunknak mesterséges akadályokat teremteni, (Elénk helyeslés jobbfelöl. Zaj balfelől.) nyugodt önérzettel fogunk választóink előtt a tevékenysé­günkről is beszámolhatni. (Helyeslés jobbfelöl és a középen.) Azokat az eszméket, melyeket a gyermek­védelmi rendszerünk taglalása alkalmával elmon­dottam, az élet érlelte meg az intézmény jelenlegi állapotával szemben. Én azt hiszem, t. ház, hogy valódi nemzeti munkát fogunk végezni akkor, ha ezeket a reformokat megvalósítjuk. (Helyeslés jobbfelöl és a középen.) Meggyőződésem az, hogy gyermekvédelmünk egészséges életképes, bár re­formra szoruló instituczió, mely a reformok helyes és czéltudatos keresztülvitele mellett nagy és messzekiható feladatok megoldására van hivatva. (Helyeslés jobbfelöl és a középen.) A költségvetést pártállásomnál és azon sze­mélyes bizalomnál fogva, melylyel gr. Khuen-Héder­váry Károly ministerelnök ur iránt érzek, elfoga­dom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Szólásra ki következik ? Beszkid Antal jegyző': Szmrecsányi György ! Szmrecsányi György: T. képviselőház! Mél­tóztassanak megengedni, hogy a költségvetés általános vitája alkalmával mondott beszédemre, melyben a felvidéki tót nép között legújabban tapasztalható mozgalmakról emlékeztem meg, visz­szatérhessek. Kénytelen vagyok ezt tenni azért, mert több oldalról hallottam olyan kritikákat, a melyekből arról győződtem meg, hogy tulajdon­képeni intenczióimat és beszédem némely részeit félreértették. Beszédemben kifejtettem azt, hogy annak az elégedetlenségnek, annak a mozgalomnak, annak a forrongásnak, mely helyenként tapasztalható, nem annyira a naczionalista izgatásokban, mint inkább a szocziális téren keresem indító okait. Kifejtettem továbbá azt, hogy a magyar állam ottani exponensei, a tisztviselői kar — még pedig ugy a törvényhatósági, mint az állami — szaki-

Next

/
Thumbnails
Contents