Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-133

388 133. országos ülés 1911 április 1-én, szombaton. törlesztés és ezért is előlegezhetők a hídépítés költségei. Különben ismétlem, törvény jelöli ki egy­részről az 5,600.000 K-ás fedezetet, másrészről megszabja, hogy a hídépítési költség a pénz­ügyminister által előlegezendő. Méltóztatik ismerni azokat a viszonyokat, a melyek a harmadik kerületben, továbbá Buda­pest székesfőváros V. és VI. kerületének külső részeiben vannak. Annak ellenére, hogy a termé­szet fekvése a III. kerületet, Óbudát arra jelölte ki, hogy a székesfőváros legfejlődőbb. leginkább vi­rágzó és legtermészetesebben haladó városrésze legyen, mert hiszen minden vizek mentén levő nagy város elsősorban a folyóvíz felső részén fejlődik, nem pedig az alsórészeken, a hol a szennyvizek és a kémények füstje a levegőt és a vizet infieziálják, mondom, annak ellenére, hogy egyrészről a Duna folyása, másrészről az igen kellemes, lejtős hegyek a főváros e leg­egészségesebb vidékének, Óbuda fejlődésének minden természetes feltételét megadják, mégis azt tapasztaljuk, hogy a III. kerület a székes­fővárosnak leghátramaradottabb része. Mikor Wekerle egyrészről felismerte a fejlődésnek és virágzásnak meglevő előfeltételeit, másrészről az 1908. évi XLVIII. t.-czikkben a híd felépítését törvénybe foglalta, igen erős és igen bölcs érzékkel látta be, hogy e hid fel­építésével nemcsak a kerületnek, hanem Buda­pest székesfőváros egész közönségének nagy szol­gálatot tesz. Méltóztassék elképzelni, hogy a harmadik kerületből, hol a legszegényebb nép­réteg lakik, mely túlnyomó részben Pestre jár át kenyeret és exisztencziát keresni, körülbelül másfélórai gyaloglással, vagy félórai meglehetős drága vasúti utazással juthat át a pesti oldalra. Ennek természetes következménye mit tapasztalunk a szegényebb néprétegek leírhatat­lanul mostoha lakásviszonyainál. A pesti oldalon dolgozó munkás és más kis exisztenczia, ki az egész napot munkájával tölti, nem juthat abba a helyzetbe, hogy ezen olcsó vidéken lakjék, a melyet Óbudán megtalálhatna, a hol nagyon sok a be nem épített terület ós hol a meglevő lakások tetemesen olcsóbbak, mint Pesten, mert ez vagy rengeteg közúti vasúti költséget, körül­belül félórai utazást, vagy másfélórai gyaloglást jelent. A pesti oldalon lakó szegényebb munkás­rétegek lakásviszonyait, szocziális és egészség­ügyi viszonyait rögtön lényegesen megjavítaná az, ha a t. pénzügyminister ur, a mint a tör­vény erre bennünket kötelez, a hidat minél előbb felépíttetné. Ezenkívül a hídba nyúló Hungária-köruton igen hatalmas külső boulevard fejlődnék, mely az egész főváros külső részeit felöleli, és az V. és VI. kerület kültelkeinek hátramaradott fej­lődése is egyúttal fellendülne. Mindazok a nyo­masztó kérdések, a melyek között legelsősorban áll a lakáskérdés, melyről ebben a házban sok szó esett, helyes irányba terelődnének, ha azt a kötelezettséget, a melyet a kormány és a parlament a törvény meghozatalának formájá­ban vállalt, a t. pénzügyminister ur szives volna minél előbb beváltani. De az okosság is azt javasolja, hogy ez a hídépítés minél előbb megkezdődjék, mert azzal kisajátítási és szabályozási kérdések is függnek össze, és méltóztatnak ismerni azt az emberi gyengeséget, melynek jelei itt is mutatkoztak, mihelyt a törvény megalkotásával megindult a telekspekuláczió azon a vidéken, hol a szabá­lyozásnak és a kisajátításnak be kell követ­keznie. Minél tovább várunk ezen adósság tör­lesztésével, minél tovább késik ez a szabályozás és kisajátítás, annál nagyobb alkalmat adunk a spekuláczióra, és drágább lesz a szabályozás és kisajátítás. Az okos financzérdek is azt java­solja tehát, hogy ezt mielőbb megcsináljuk. Erre bennünket nemcsak a közszükség, nemcsak a főváros fejlődésének az érdeke, ós nemcsak az kötelez, hogy ez kétoldalú szerződés a főváros és állam között, hanem köteleznek mindazok a szempontok is, melyek irányadók voltak a tör­vény megalkotásánál. A pesti és budai oldal összeköttetését nem­csak e külső részek fejlődése, hanem az álta­lános forgalmi érdek is egyenesen parancsolja. Ma" is már elviselhetetlenül élénk és nagy a Margithid forgalma. És, ha már kilátásba van véve a Lánczhid megjavításának szüksége foly­tán a Lánczhidnak egy pár évre való elzárása, akkor az a forgalom is, mely a Lánczhidon bonyolódik le, a Margithidra lesz terelve, ki. ismeri a Margithid forgalmát, előre meg­mondhatja, hogy teljesen lehetetlen lesz ezt a Margithidra terelt forgalmat lebonyolítani. Ezért bátor vagyok a t. pénzügyminister urat és a kormányt arra kérni, hogy e törvényes köte­lezettséget minél előbb méltóztassanak megvaló­sítani és méltóztassanak az útját és módját megadni annak, hogy Budapest székesfőváros V. és VI. kerületének kültelki részei, továbbá Budapest székesfőváros III. kerülete e hid felépítése által azon természetes felvirágzás és fejlődés útjára juthasson, a mely felvirágzásnak és fejlődésének elsősorban Budapest szegény nép­rétegei veszik hasznát. Ennek a törvénynek elég mostoha volt a sorsa, Wekerle Sándor már 1907-ben nyújtotta be a házba, de csak másfél év múlva, 1908. év végén kerülhetett tárgyalásra és pedig azért, mert a koaliczióban, az akkori kormánytöbb­ségben voltak bizonyos csoj^ortok, a melyek meglehetős ellenséges szemmel nézték a főváros törvényhatóságát és a fővárosban uralkodó irányzatokat; ugyanis a főváros volt az egyetlen törvényhatósága az országnak, a mely megma­radt a maga álláspontjánál és meggyőződésénél és nem hódolt be a koalicziós kormánynak. Hát ez bűne lehetett a fővárosnak a múlt kor­mánynyal szemben, de azt hiszem, nem lehet bűne -a mostani kormány szemében és a mikor

Next

/
Thumbnails
Contents