Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-133

388 133. országos ülés 1911 április 1-én, szombaton. törlesztés és ezért is előlegezhetők a hídépítés költségei. Különben ismétlem, törvény jelöli ki egyrészről az 5,600.000 K-ás fedezetet, másrészről megszabja, hogy a hídépítési költség a pénzügyminister által előlegezendő. Méltóztatik ismerni azokat a viszonyokat, a melyek a harmadik kerületben, továbbá Budapest székesfőváros V. és VI. kerületének külső részeiben vannak. Annak ellenére, hogy a természet fekvése a III. kerületet, Óbudát arra jelölte ki, hogy a székesfőváros legfejlődőbb. leginkább virágzó és legtermészetesebben haladó városrésze legyen, mert hiszen minden vizek mentén levő nagy város elsősorban a folyóvíz felső részén fejlődik, nem pedig az alsórészeken, a hol a szennyvizek és a kémények füstje a levegőt és a vizet infieziálják, mondom, annak ellenére, hogy egyrészről a Duna folyása, másrészről az igen kellemes, lejtős hegyek a főváros e legegészségesebb vidékének, Óbuda fejlődésének minden természetes feltételét megadják, mégis azt tapasztaljuk, hogy a III. kerület a székesfővárosnak leghátramaradottabb része. Mikor Wekerle egyrészről felismerte a fejlődésnek és virágzásnak meglevő előfeltételeit, másrészről az 1908. évi XLVIII. t.-czikkben a híd felépítését törvénybe foglalta, igen erős és igen bölcs érzékkel látta be, hogy e hid felépítésével nemcsak a kerületnek, hanem Budapest székesfőváros egész közönségének nagy szolgálatot tesz. Méltóztassék elképzelni, hogy a harmadik kerületből, hol a legszegényebb népréteg lakik, mely túlnyomó részben Pestre jár át kenyeret és exisztencziát keresni, körülbelül másfélórai gyaloglással, vagy félórai meglehetős drága vasúti utazással juthat át a pesti oldalra. Ennek természetes következménye mit tapasztalunk a szegényebb néprétegek leírhatatlanul mostoha lakásviszonyainál. A pesti oldalon dolgozó munkás és más kis exisztenczia, ki az egész napot munkájával tölti, nem juthat abba a helyzetbe, hogy ezen olcsó vidéken lakjék, a melyet Óbudán megtalálhatna, a hol nagyon sok a be nem épített terület ós hol a meglevő lakások tetemesen olcsóbbak, mint Pesten, mert ez vagy rengeteg közúti vasúti költséget, körülbelül félórai utazást, vagy másfélórai gyaloglást jelent. A pesti oldalon lakó szegényebb munkásrétegek lakásviszonyait, szocziális és egészségügyi viszonyait rögtön lényegesen megjavítaná az, ha a t. pénzügyminister ur, a mint a törvény erre bennünket kötelez, a hidat minél előbb felépíttetné. Ezenkívül a hídba nyúló Hungária-köruton igen hatalmas külső boulevard fejlődnék, mely az egész főváros külső részeit felöleli, és az V. és VI. kerület kültelkeinek hátramaradott fejlődése is egyúttal fellendülne. Mindazok a nyomasztó kérdések, a melyek között legelsősorban áll a lakáskérdés, melyről ebben a házban sok szó esett, helyes irányba terelődnének, ha azt a kötelezettséget, a melyet a kormány és a parlament a törvény meghozatalának formájában vállalt, a t. pénzügyminister ur szives volna minél előbb beváltani. De az okosság is azt javasolja, hogy ez a hídépítés minél előbb megkezdődjék, mert azzal kisajátítási és szabályozási kérdések is függnek össze, és méltóztatnak ismerni azt az emberi gyengeséget, melynek jelei itt is mutatkoztak, mihelyt a törvény megalkotásával megindult a telekspekuláczió azon a vidéken, hol a szabályozásnak és a kisajátításnak be kell következnie. Minél tovább várunk ezen adósság törlesztésével, minél tovább késik ez a szabályozás és kisajátítás, annál nagyobb alkalmat adunk a spekuláczióra, és drágább lesz a szabályozás és kisajátítás. Az okos financzérdek is azt javasolja tehát, hogy ezt mielőbb megcsináljuk. Erre bennünket nemcsak a közszükség, nemcsak a főváros fejlődésének az érdeke, ós nemcsak az kötelez, hogy ez kétoldalú szerződés a főváros és állam között, hanem köteleznek mindazok a szempontok is, melyek irányadók voltak a törvény megalkotásánál. A pesti és budai oldal összeköttetését nemcsak e külső részek fejlődése, hanem az általános forgalmi érdek is egyenesen parancsolja. Ma" is már elviselhetetlenül élénk és nagy a Margithid forgalma. És, ha már kilátásba van véve a Lánczhid megjavításának szüksége folytán a Lánczhidnak egy pár évre való elzárása, akkor az a forgalom is, mely a Lánczhidon bonyolódik le, a Margithidra lesz terelve, ki. ismeri a Margithid forgalmát, előre megmondhatja, hogy teljesen lehetetlen lesz ezt a Margithidra terelt forgalmat lebonyolítani. Ezért bátor vagyok a t. pénzügyminister urat és a kormányt arra kérni, hogy e törvényes kötelezettséget minél előbb méltóztassanak megvalósítani és méltóztassanak az útját és módját megadni annak, hogy Budapest székesfőváros V. és VI. kerületének kültelki részei, továbbá Budapest székesfőváros III. kerülete e hid felépítése által azon természetes felvirágzás és fejlődés útjára juthasson, a mely felvirágzásnak és fejlődésének elsősorban Budapest szegény néprétegei veszik hasznát. Ennek a törvénynek elég mostoha volt a sorsa, Wekerle Sándor már 1907-ben nyújtotta be a házba, de csak másfél év múlva, 1908. év végén kerülhetett tárgyalásra és pedig azért, mert a koaliczióban, az akkori kormánytöbbségben voltak bizonyos csoj^ortok, a melyek meglehetős ellenséges szemmel nézték a főváros törvényhatóságát és a fővárosban uralkodó irányzatokat; ugyanis a főváros volt az egyetlen törvényhatósága az országnak, a mely megmaradt a maga álláspontjánál és meggyőződésénél és nem hódolt be a koalicziós kormánynak. Hát ez bűne lehetett a fővárosnak a múlt kormánynyal szemben, de azt hiszem, nem lehet bűne -a mostani kormány szemében és a mikor