Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-132

338 132. országos ülés 1911 és a horvát országgyűlésekre való meghívásoknak sohasem tett eleget. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ez igaz!) A mi a fiumei helyi pártdifferencziákat illeti, csak azt akarom hangsúlyozni, hogy mi épen most azon fáradozunk, hogy az olasz és a magyar polgárságot egy párt keretében egyesítsük. (Élénk helyeslés.) Ázt hiszem, ez hazafias törekvés és akkor tenne csak gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársam igazán szolgálatot Fiume ügyének, ha ezen törekvésünket támogatná. T. képviselőtársamnak személyemre vonatkozó megjegyzéseinek értelme csakis az lehet, hogy én nem vagyok jó fiumei olasz, hanem horvát érzülettel birok . . . Polónyi Dezső: Bizony! Vio Antal: - • • és hogy e szerint Magyarország iránt nem vagyok eléggé hazafias érzésű. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. Zaj és felkiáltások jobbfelől: Supiló igen!) En azt gondolom, hogy a gróf ur szuverén ura saját érzelmeinek, de ezt a magam részéről is megkövetelhetem. Méltóztassék tudomásul venni, hogy ezen emberi jogom nekem is megvan. (Elénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Olasz származású és nyelvű hazafias fiumeinek tartom magamat, s kikérem magamnak mindenkitől, hogy engem az ellenkezővel gyanúsítson. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon és a közéven.) Polónyi Dezső: Beszéljen a pécsi akadémiai hallgatókról! (Zaj Az elnök csenget.) VÍ0 Antal : Egyébiránt nagy örömmel vettem tudomásul, hogy gróf Apponyi Albert igen t. képviselőtársam beszéde alatt az egész ház pártkülönbség nélkül, még tapssal is kifejezést adott rokonszenvének a fiumei olaszság mellett, s igy biztos vagyok benne, hogy ezen szimpátia nemsokára tényekben is fog nyilvánulni, (Helyeslés a jobboldalon.) és hogy a törvényhozás egyebek közt egy régi fiumei óhajnak megfelelőleg, az olasz nyelvű fiumei középiskola felállítását támogatni fogja. (Élénk helyeslés.) Különben pedig nem lennék ennek a pártnak tagja, ha nem volnék erősen meggyőződve arról, hogy e párt épen ugy, mint én, mindenkor kész a hazafias fiumei olaszság jogos törekvéseit támogatni. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon. Helyeslés balfelől.) Elnök: Következik a napirend értelmében az 1911. évi állami költségvetés részletes tárgyalása, még pedig a belügyi tárcza (írom. 207) tárgyalásának folytatása. Mielőtt a vitát folytatnék, jelentem a t. háznak, hogy a ministerelnök ur mint belügyminister Payer Béla számvevőségi igazgató urat jelölte meg, mint megbízottját, a ki a házszabályok 214. §-a értelmében a netán szükséges felvilágosítások megadása végett a házban szólási joggal bír. Ki következik : ? Beszkid Antal jegyző: Hammersberg László! rlammersberg László: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn annak a pártnak megbízásából és nevében, a melyhez tartozni szerencsém van, márczius 31-én, pénteken. felszólalok, szíves készséggel adózom elismeréssel azon beszéd formai kiválóságának és előadása előkelőségének, a melylyel a t. előadó ur a tegnapi napon a belügyi tárcza költségvetésének általános vitáját bevezette. Ez az elismerés azonban legkevésbbé sem akadályoz engem abban, hogy beszédének tartalmát vizsgálat és bonczolás tárgyává tegyem ; hogy kifejtsem tartalmának legalább egy részével szemben legélesebb véleménykülönbségemet és rámutassak arra az áthidalhatatlannak látszó űrre, a mely álláspontomat beszédének megjelölendő részétől elválasztja. Nem akadályoz meg ez az elismerés abban sem, hogy megkísértsem indokolni, miért nem fogadom el általánosságban sem a belügyi tárcza költségvetését. Az igen tisztelt előadó ur tegnapi beszédében a következőket mondja (olvassa): »Egész közigazgatási berendezkedésünknek, nézetem szerint, egyik legnagyobb hátránya az, hogy nálunk még igen sok oly feladat, a mely par excellence állami feladatot kellene hogy képezzen, ezeknek az önkormányzati testületeknek a jogkörében van meghagyva.« Továbbá igy folytatja (olvassa): »Azzal én tisztában vagyok, hogy ezen a helyzeten gyökeresen segíteni csakis közigazgatásunk végleges reformjával kapcsolatban lehet.« Ha nem csalódom, a par excellence állami feladatok alatt nem értett, de talán nem is érthetett mást az igen tisztelt előadó ur, mint a hadsereg kiegészítését, az ujonczok kiállítását és az adóknak beszedését, mert hiszen tudjuk, hogy elsősorban és leginkább ez az, a mi par excellence állami feladatnak lehet nevezni. Ha erre vonatkozik az előadó urnak az a véleménye, hogy hátránya a mi berendezkedésünknek, hogy ez a feladat az önkormányzati testületekre van bizva, akkor már itt a legélesebb ellentét uralkodik felfogásaink és véleményeinek között. En nem tartom hátránynak azt, hogy épen ez a két feladat az önkormányzati testületekre van bizva, sőt ellenkezőleg, igen nagy előnynek, (Ugy van ! Ugy van! balfelől.) alkotmányosságunk, alkotmányos szabadságaink egyik legerősebb, majdnem azt .merném mondani, egyedül reális, intézményes garancziájának tartom. (Élénk helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) í; ,;t Ez az a feladat, a melyet az önkormányzati testületek kezéből kiadni az alkotmány rombadőlésének veszélye nélkül nem lehet; ez az egyedüli, valóságos és reális garanczia, a központi hatalom túlkapásai ós főleg egy abszolutisztikus rezsim garázdálkodásai ellen. (Helyeslés a báloidahn_.) Es ezen jogok feladása fejében nem ismerek és nem tudok elképzelni magamnak kárpótlást; (Helyeslés balfelől.) nem látok semmiféle közjogot, bármily ragyogóan legyen is az a törvénykönyvbe beiktatva, a mely ennek fejében megadná a kellő egyensúlyt és az alkotmányosság kellő garancziáját. Mert talán egyedüli test vérnemzetünket. .'a szerencsétlen finn nemzetet kivéve, nincs a czivilizált vüágban nemzet, a melynek oly keserű