Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-125

172 125. országos ülés Í9ÍÍ márczius 22-én, szerdán. helyzetben leszünk, hogy kérni fogjuk a t. tör- j vényhozás hozzájárulását azokhoz az intézkedé­sekhez, a melyeket a telepítés, a j>arczellázás és az ezekkel kapcsolatos kérdések megoldása körül tenni szándékozunk. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon és a szélsöbaloldalon.) Van szerencsém azt is bejelenteni, t. kép­viselőház, hogy a kormány foglalkozik a kiván­dorlási kérdéssel, a kivándorlási bajoknak sza­nálásával, és azt hiszem, hogy nagyon rövid időn belül átadhatjuk a nyilvánosságnak azokat a terveket, a melyekkel a kormány e tekintetben foglalkozik. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobb-, oldalon.) Ezek után, azt hiszem, talán érdekelni fogja a t. házat, ha beszámolok arról, hogy mi volt a múlt év államháztartási kezelésének eredménye. (Halljuk! Halljuk !) A zárszámadások, a mint méltóztatnak tudni, csak meglehetősen későn készülnek el, és minthogy most a t. ház épen a költségvetési előirányzat tárgyalásával foglalkozik, azt hiszem, helyes és kivánatos, hogy a t. ház birtokában legyen azoknak az adatoknak, a melyek a múlt évi államháztartási kezelés eredményeit feltün­tetik. (Halljuk! Halljuk!) A kormány minden évnegyedben közzé szokta tenni a pénztári kezelés eredményét egy kimutatásban, a melyben az illető évnegyedben befolyt bevételek és történt kiadások részlete­sen fel vannak sorolva. A legközelebbi napok­ban fog megjelenni a múlt év negyedik negye­déről szóló kimutatás, és igy most már a múlt év képe teljes lesz, ugy hogy megítélhetjük az eredményeket ugy a bevételek, mint a kiadások tekintetében. Megjegyzem, hogy itt a tényleges pénztári kezelési eredményekről van szó, a me­lyek bizonyos mértékben eltérnek az állami számvevőszék által összeállított zárszámadásban mutatkozó tényleges eredményektől, és pedig azért, mert az állami zárszámadásban a tény­leges eredményekből az átfutó tételek kihasittat­nak és csak a megmaradó valódi kezelés szá­míttatik, holott ezekben a negyedévi pénztári kimutatásokban az átfutó tételek bennfoglal­tatnak. Ezt tekintetbe véve, azt látjuk, hogy az 1909. évben az állam saját bevételei és saját kiadásai között igen jelentékeny különbség volt, mindig azon alapon számítva, hogy az államnak csakis saját forrásaiból származó bevételeket vesz­szük tekintetbe és azokat a kiadásokat, a melyek nem kölcsönből fedeztetnek: tehát egyrészről kihagyatnak a kölcsönből származó összegek a bevételekből, másrészt kihagyatnak a kiadások­ból azok a rendkívüli beruházások, a melyek kölcsönpénzből foganatosíttatnak, — tehát tulaj­donképen az állami bevételek, illetve kiadások közé nem számitandók. Ez alapon tekintve a kérdést, az 1909. évben a bevételek, az állani saját bevételei nem voltak képesek fedezni a kiadásokat, 149 l /$ millió I korona erejéig, tehát ez volt a bevételek és a kiadások között a különbség. A zárszámadás­ban, a nyomtatott zárszámadásban ez az összeg 138 millió korona, volt az előbb emiitett ok miatt, t. i. ott átfutok már nem szerepelnek. De ezen kimutatás szerint 149 Vs millió volt a hiány a pénztári kezelésben az 1909. év végén. Midőn az 1910. év elején átvettük ez ügyek vezetését, a mint méltóztatik tudni, nem volt sem költségvetésünk, sem felhatalmazásunk. Ennélfogva, hogy bizonyos rendet hozzunk be a kezelésbe, csinált a kormány egy intern költ­ségvetést a maga számára, a melyben minden egyes resszort részére meg lettek állapítva azok az összegek, a melyeket jogosítva van az illető minister felhasználni és igy bizonyos korlátok közé szorítottuk a kiadásokat. Polónyi Géza: Házi költségvetés volt! Lukács László pénzügyminister: Házi költ­ségvetés volt igenis és igen üdvös eredményekre vezetett. A bevételek tekintetében az 1910. év első negyede kedvezőtlenül alakult azért, mert, nem lévén költségvetés, az adóknak és illetékeknek befizetése nem igen történt pontosan, ugy hogy az első két negyedben az állami bevételek 24 millióval maradtak vissza a megelőző év első két negyedével szemben. A második felében azonban az évnek egy igen örvendetes lendület mutatkozott, a mennyiben ezek a bevételek a harmadik és negyedik negyedben 107 millióval haladták meg a megelőző évnek bevételeit, ugy hogy ezeket összeállitva, az egész évi bevételek 83'2 millióval voltak r kedvezőbbek, mint a meg­előző év bevételei. (Élénk éljenzés jobbfelöl.) A mi a kiadásokat illeti, itt épen az előbb emiitett házi költségvetés következtében három évnegyedben mindig kevesebb kiadások történ­tek, mint a megelőző év három első negyedében, csak az utolsó negyedben voltak a kiadások 8 1 /s millióval nagyobbak; és a végeredmény az volt, hogy az egész évben a kiadások 58'6 millióval kisebb összeget tettek ki, mint a meg­előző évben. (Élénk éljenzés a jobboldalon.) Ha már most a bevételeknél mutatkozó 83 millió többletet és a kiadásoknál mutatkozó 58'6 millió kevesebbletet összevonjuk, akkor ki­derül, hogy a kedvezőbb eredmény a megelőző év kezelésével szemben 1910-ben volt 141'8 mil­lió. (Elénk éljenzés a jobboldalon és a középen. Mozgás balfelöl.) Es miután, a mint bátor voltam említeni, az 1909. év végén a hiány 149 x /i milliót tett ki, ez a 149 1 /a millió javult 141'8 millióval, ennek' következtében az 1910. év végén a hiány 7,700.000 koronára apadt. (Elénk éljenzés jobbfelöl.) T. ház! Ebből méltóztatnak látni, hogy nem volt egészen eredménytelen a kormány működése e tekintetben, az egyensúly helyre­állítása szempontjából, de méltóztattak látni azt is, hogy habár tetemesen javult a helyzet, még mindig deficzittel, habár csak csekély defi-

Next

/
Thumbnails
Contents