Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-125

156 125. országos ülés 1911 270 millió korona erejéig felveendő kölcsön tárgyában (írom. 424). Kérem a t. képviselőházat, méltóztassék intézkedni, liogy a javaslat kinyomattassék, szétosztassák, tárgyalás és jelentéstétel végett pedig a pénzügyi bizottsághoz utasíttassák. (Helyeslés.) Elnök: A Budapest székesfőváros által 270 millió korona erejéig felveendő kölcsönről szóló törvényjavaslat kinyomatását és szétosztását a ház elrendeli és a javaslat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett áttétetik a pénzügyi bizottsághoz. Hegedüs Kálmán, a munkásügyi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Hegedüs Kálmán előadó: T. ház! Van szerencsém a munkásügyi bizottság jelentését előterjeszteni. (Írom. 196, 425). A jelentés az iparüzemekben alkalmazott nők éjjeli munkájának eltiltásáról szóló törvényjavaslatra vonatkozik. Kérem, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre tűzni. (Helyeslés.) Elnök: A képviselőház a munkásügyi bizottság jelentésének kinyomatását és szétosztását elrendeli s elrendeli egyúttal a jelentésnek az osztályok mellőzésével leendő napirendre tűzését. Báró Solymossy Ödön, a véderő bizottság előadója kivan jelentést tenni. B. Solymossy Ödön előadó: T. képviselőház ! Van szerencsém jelenteni, hogy a véderő bizottság tegnap, azaz f. hó 21-én letárgyalta a magyar kormányelnök ur által beterjesztett 227. számú törvényjavaslatot, a hadra kelt seregek sebesültjei és betegei sorsának javítása végett Genfben kötött egyezmények beczikkelyezésérol. Kérem a t. házat, méltóztassék a véderő bizottság jelentését kinyomatni, a ház tagjai között szétosztatni és elrendelni, hogy a törvényjavaslat az osztályok mellőzésével napirendre kitüzessék. (Helyeslés.) Elnök: A ház a véderő bizottság jelentésének kinyomatását és szétosztását s az osztályok mellőzésével leendő naj}ireudre tűzését elrendeli. Most pedig következik napirend szerint az 1911. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat (írom. 205—213) tárgyalásának folytatása, Szólásra ki következik? Hammersberg László jegyző: Huszár Károly 'sárvári)! Huszár Károly (sárvári): T. ház! Nem viseltetem bizalommal a kormány iránt és azért a költségvetést meg nem szavazhatom. Méltóztassék nekem megengedni, hogy néhány szóval megokoljam ezt az elhatározásomat és indokaim között elsősorban azt említsem meg, a mit még erről az oldalról, daczára annak, hogy az egész ellenzék, mikor bejöttünk a házba, ezzel a véleménynyel foglalt állást a kormány ellen, ebben a vitában még nem hallottam hangoztatni, hogy nevezetesen a velünk -szemben ülő többség és annak kormánya nem márczius 22-én, szerdán. a szabadon megnyilvánult népakarat képviselője. (Ugy van balfélül.) Azért sem viseltetem bizalommal a kormány iránt és nem szavazhatom meg neki a kormányzáshoz szükséges eszközöket, mert ennek a kormánynak nincs határozott, egészséges nemzeti programmja. Azért sem szavazhatom meg neki a kormányzáshoz szükséges anyagi eszközöket, mert ez a kormány még saját kortesigéreteit sem váltja be; a nemzeti követeléseknek a minimumát sem akarta vagy nem tudta megvalósítani. Ausztriával szemben ez a többség .nemzeti szempontból állandóan a meghátrálás rák-j)olitikáját folytatja. A népre folyton-folyvást terheket rak, de arra már nem rendelkezik kellő bátorsággal, hogy e terheknek igazságosabb, arányosabb, egyenletesebb elosztásáról is gondoskodjék. (Ugy van! balról.) Ez a kormány felfüggesztette mindazokat az ujabb törvényes rendelkezéseket, a melyek a Wekerle-féle adóreformban foglaltatnak és a melyek közül akárhány tagadhatatlanul nagy szocziális jelentőségű engedményt, illetőleg előnyt jelentett volna a kisemberekre nézve. Ha a költségvetés számadatait tekintem, azt látom, hogy az egész vonalon folytonos adóemelésről van szó. így — csak néhány tételt vagyok bátor felolvasni — a költségvetés szerint a földadóból 3'3 millióval többet akarunk bevenni, a házadóból 9'15 millióval, a kereseti adóból négy millióval, a vállalatok adójából öt millióval, a bányaadóból 0'36 millióval, a tőkeadóból négy millióval, a jövedelmi pótadóból hat millióval, a czukoradóból, mely főképen a fogyasztóközönséget és elsősorban azokat sújtja leginkább, a kik kevesebb anyagi erővel rendelkeznek, 7'8 millióval, az ásványolajadóból egy millióval, a husadóból 0'9 millióval, a boritaladóból egy millióval többet és igy tovább. Ha számbaveszszük, hogy egy modern állam gazdasági fejlődése feltétlenül együttjár azzal is, hogy annak az államnak igazgatásához, kulturális és szocziális berendezkedéseihez ujabb és ujabb erőforrások, ujabb és ujabb anyagi eszközök kellenek, nem zárkózhatunk el az elől, hogy a mi költségvetésünk mind a két része, kiadás és bevétel egyformán kell, hogy emelkedjék. De a költségvetésben nélkülözünk egy uj irányzatot, a melyet erről az oldalról már évtizedek óta várva várunk és követelünk, t. i. hogy adórendszerünk ugy osztassák be, hogy lehetőleg azoknak vállain nyugodjanak a legnagyobb terhek, a kik az ő feleslegükből a legnagyobb terheket is könnyen elviselik, azok pedig, a kik az ő szűkös anyagi viszonyaik között még többet nélkülözni alig képesek, annyira, a mennyire csak lehetséges, tehermentesittessenek. (Helyeslés balról.) Ijesztő a mi költségvetésünkben az államadósságok folytonos szaporodása. Ha az államadósságoknak ez a folytonos növekedése a modern államokban a végtelenségig folytatódni fog,