Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-99

92 99. országos ülés 1911 f építtessék fel. Nem akarok most ezzel a kérdéssel foglalkozni, hiszen mindenki tudja, hogy a választójog kérdése nagyon foglalkoztatja a közvéleményt. Nagyon valószínű, vagy legalább nagyon kívánatos, hogy ez a parlament foglalkozzék ezzel a kérdéssel, tehát nagyon szükséges volna, hogy ezek az adatok mielőbb feldolgoztassanak, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) mert tudjuk, hogy az egész népszámlálási anyag feldolgozása éveket vesz igénybe, majdnem azt lehet mondani, közel egy évtizedet és nem hiszem, hogy a ministeriumnak az volna a szándéka, hogy bevárja azt az időpontot, mig az egész munkálat közzé lesz tehető. Különben a t. ministerelnök ur erre nézve ígéretet is tett a pénzügyi bizottságban, hogy meg fogja sürgetni a választói jogra vonatkozó adatok mielőbbi feldolgozását és közzétételét. Természetesen ez megint azzal függ össze, hogy bizonyos adatokat akkor lehet feldolgozni, ha a többi adatok is fel vannak dolgozva. Talán a költségekben nem is mutatkoznék nagy különbség, csak időrendben másként történnék a felosztás, nem 10—8—5 évre, hanem 3 évre és több személyzetnek alkalmazásával. A statisztikai hivatal hatáskörébe tartozik természetesen a társadalmi élet megfigyelése abban az irányban is, a mi különösen a munkások viszo-. nyaival függ össze. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Már most azt látjuk, hogy csaknem, mindenütt, a legtöbb államban Eurójmban és Európán kivül is, erre a czélra külön közegeket állítottak fel. En ezt nem kívánom már csak azért sem, mert a magam részéről mindig tartózkodom attól, hogy kiadásokat hozzak javaslatba. Azt tartom ugyanis, hog}^ a képviselőnek nem kell kiadásokat javaslatba hozni, mert ő azt könnyen teheti. . . (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Földes Béla : . . . mert hiszen nem neki, hanem a kormánynak kell törni a fejét azon, hogy honnan vegye a fedezethez szükséges pénzt. Én tehát uj költségek javaslatba hozásától tartózkodom, és csak érinteni akarom, hogy épen a t. kereskedelemügyi minister ur mindenesetre érezni fogja, hogy azok a különböző ágak. a melyeket a statisztika művel, előbb-utóbb azt fogják kívánni, hogy egy kézben konczentráltassanak ugy, mint a legtöbb kulturális államban történik és egy külön hivatal foglalkozzék ezzel annál is inkább, mert ezek a hivatalok többnyire kiindulási pontját képezik azután azon nagyszabású társadalmi reformoknak, a melyek nálunk is útban vannak és a melyek mindenesetre kell, hogy gyorsítva létesíttessenek. (Helyeslés a baloldalon.) Végre bátor vagyok egy régen már megvolt intézményt említeni, (Zaj. Elnök csenget.) és a t. minister urnak figyelmébe ajánlani, természetesen inkább csak azért, hogy ez is konszideráczió tárgyává tétessék. Ez az intézmény csaknem mindenütt megvan, nálunk is megvolt és ez a statisztikai tanács, a mely az én nézetem szerint sok hasznos dolgot >rnár 11-én, szombaton. mivelhet és különösen bizonyos kezdeményezéseket indíthat, bizonyos impulzusokat adhat a statisztikai hivatalnak. Én ezt csak felemlítem abból a czélból, hogy nem volna-e érdemes foglalkozni azzal az eszmével, tekintve, hogy a statisztikai tanács mindenütt jó szolgálatot tesz, hogy az r: álunk ismét reaktiváltassék. Ezek voltak azok a megjegyzések, a melyeket bátor voltam előadni, épen azért, mert azt hiszem, hogy az a munkakör, a melyről itt szó van, minden egyes kéjsviselőt érdekel. Ha pedig nem érdekelné, akkor keltsük fel az érdeklődést (Helyeslés balfelől.) s akkor legalább eljutunk oda, hogy a statisztikai hivatal által betöltött hivatás az országban is kellő rokonszenvet és érdeklődést kelt és mindenki, a ki a közügyekhez hozzá akar szólni, kötelességének fogja tartani elsősorban is megnézni azt, mit mond a statisztika, hogy így tájékozva legyen a tényleges viszonyok iránt. (Helyeslés a baloldalon.) Eg}^ébként az előterjesztést tudomásul veszem. Elnök : Szólásra következik ? Szojka Kálmán jegyző : Sümegi Vilmos ! Sümegi Vilmos: T. képviselő ház ! Azok után, a miket Földes Béla t. képviselőtársam a javaslatra nézve előadni szives volt, csak igen röviden kívánom a t. ház figyelmét igénybe venni. (Halljuk! Halljuk !) A magam részéről nagy örömmel látom, hogy ez a javaslat, a melyet a kereskedelemügyi minister ur elénk terjeszt, meglehetősen kibővíti azoknak a statisztikai felvételeknek számát, a melyek eddig foganatosíttattak országunkban. így a magam részéről különösen a vakságügyi statisztikát igazán nagyon humánus és helyes intézkedésnek tartom, s a humánus intézkedések közé sorozom az állatállomány összeírását is, mint a mely nemzetgazdasági szempontból rendkívül nagy. értékkel bír. De nem azért szólalok fel, hogy dicséretet mondjak a kereskedelemügyi minister urnak, habár ezt is szívesen teszem, mikor helyén van, hanem ellenzéki álláspontomból kifolyólag egynéhány kifogást óhajtok tenni az elénk terjesztett munkatervvel szemben. (Halljuk ! balfelől.) Van ugyanis nekünk különböző statisztikai kimutatásunk. Ezek közt értékesnek tartom a magyar szent korona országainak külkereskedelmi forgalma eredményét feltüntető adatokat, a melyeket minden hónapban kiadnak és a melyek utján azután az esztendő végén — sajnos, egy kissé későn — közkézre juttatják az egész esztendő erre vonatkozó, egybefoglalt anyagát. Ez a külkereskedelmi forgalmi statisztika. A ki ezt igazán komoly tanulmány tárgyává teszi, — a mint azt én már sok esztendő óta meglehetős figyelemmel kisérem és ha erre alkalom kínálkozik, itt a képviselőházban minden esztendőben meg is teszem erre vonatkozólag a magam megjegyzéseit, — az látni fogja, hogy ez a mi országunk helyzetének leghívebb tükre, még abban az esetben is, hogyha benne egyes hiányok mutatkoznak s azt hiszem, hogy a t. kereskedelemügyi minister ur, a kinek