Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-98

98. országos ülés 1911 február 10-én, pénteken, 67 lének hiányát, mert a készfizetés felvétele tulajdonképen a bank kamatlábpolitikájának egyik alapvető tételét kell hogy képezze. A banknak üzleti szempontból, magának is a készfizetések felvételére kell törekednie, mert csak a készfizetések felvétele képes egy belyes és reális kamatlábpolitikát folytatni. (Igaz! TJgy van! a balés a szélsőbaloldalon.) Ilyen kamatlábpolitikát csak készfizető és pedig kizárólag csak aranyban készfizető bank folytathat. Csak egy ilyen jegybank nyújthat a külföldinek, a ki pénzét jobb kamattal óhajtja elhelyezni, teljes garancziát arra, hogy a kapott bankjegyet bármikor aranyra is beválthatja. Csakis a teljes biztonság, hogy a bankjegyek bármikor aranyban beválthatók, idézheti elő a külföldi pénznek intenzív konkurrencziáját a belföldivel. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A minister ur ezeket a szempontokat érvelésénél teljesen figyelmen kivül hagyta, a mikor a készfizetés felvételének szükségességét hangoztatta. Pedig méltóztassék csak az én képviselőtársamnak megkérdezni azokat az üzlet- és szakembereket, a kik külföldi üzletekkel foglalkoznak és a külföldi pénzpiaczczal állandóan • érintkezésben vannak, azok azt fogják mondani, hogy a külföldi pénznek intenzív konkurrencziája mindaddig nem fog előállani, mig a készfizetést felvenni nem fogjuk, mert csakis ez garantirozza a külföldinek a teljes biztonságot arra nézve, hogy bankjegyei ellenében bármikor aranyat kaphasson. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ismét visszatérek arra, hogy mi, igenis tudjuk, hogy jelenleg nem fenyeget minket veszély ebben a tekintetben, mert az OsztrákMagyarBank deviza-politikája ezidőszerint helyes. De ki tudja biztositani a külföldet arról, hogy például Pranger halálával, eltávoztával avagy egy más vezető személy beállításával az OsztrákMagyar Bank ugyanilyen deviza-politikát fog folytatni és a paritást ugyanígy fenn fogja tudni tartani ? (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Teljes biztonságot tehát — és ismételten hangsúlyozom ezt — csakis a készfizetés felvételének tényleges állapota adhat a külföldnek. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Minél nagyobb konkurrencziája lesz a külföldi pénznek, természetszerűleg annál alacsonyabbak lesznek a kamatlábviszonyok a belföldön. (TJgy van! balfelöl.)Mindezek, azt mondhatnám, kézzelfogható argumentumok, a melyek a bankkérdés tekintetében a mellett érvelnek, hogy a készfizetést a bank szempontjából is fel kell venni, a mire különben maga a bankkormányzó, Popovics Sándor is utalt belépő és későbbi beszédeiben is, hangsúlyozva, hogy a bankra mint üzletre magára is nagy fontossága van annak, hogy a készfizetést minél előbb felvegye. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Minden faktor, közgazdasági életünk összes viszonyai, a készfizetés, felvétele mellett szólnak és mi ezt mégsem tudjuk elérni, tisztán és a napnál is világosabban látható osztrák politikai akadályok miatt. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Érdekes, hogy a mikor — és van ennek talán már egy évtizede is — a függetlenségi párt és az egész ellenzék közjogi vitákkal volt elfoglalva, akkor állandóan azt hangoztatta az akkor uralkodó párt és különösen az osztrák sajtó, hogy sajnálja az ellenzéket, sajnálja a magyarokat, hogy miért töltjük időnket haszontalan közjogi vitákkal, miért nem térünk át a közgazdasági kérdések praktikus megoldására, (Halljuk! Halljuk!) Azóta a függetlenségi párt politikáján változtatott. Harczái és összes törekvéseit a közgazdasági kérdések önállóságának kivivására fordítja. És mit látunk mégis? Azt, hogy akár közjogi kérdéseket, akár pedig praktikus közgazdasági problémákat fejtegettünk, mindazt, a miből reánk előny származnék, egyformán nem tudjuk kivívni, mert a reánk nézve előnyös közjogi, vagy közgazdasági kérdésekhez egyaránt nem szabad hozzányúlnunk. (Igaz! TJgy van a bal- és a szélsőbaloldalon.) A mikor politikai, közjogi kérdést fejtegettünk, akkor meg kellett adnunk magunkat az osztrák közgazdasági viszonyok miatt és mikor a közgazdasági viszonyokat fejtegetjük és a mikor a közgazdasági viszonyok jogos előnyeihez akarjuk juttatni nemzetünket, akkor megint az osztrák politikai viszonyok miatt nem teljesülhetnek kívánságaink. (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) Magyarországon — legalább én így látom — csak ugy lehet kormányozni, ha azokat a kérdéseket, a melyek ütköző pontot kéjjeznek Ausztriával, czélszerűségi okokból kikapcsoljuk. (TJgy van! a baloldalon.) íme itt van a készfizetések felvételének kérdése. Gróf Tisza István t. képviselőtársam kifejtette, hogy azok felvételére igenis súlyt helyeztek, azt megígérték, azonban kormányzati czélszerűségi okokból ezt a kérdést nem tartják olyan fontosnak, hogy a miatt összeütközzenek a koronával és ebből nagy konfliktus keletkezzék. A katonai kérdésekre vonatkozólag a delegáczióban tartott beszédében szintén azt mondta a ké]3viselő ur, hogy ő azokért a nagy katonai terhekért, a melyeket a nyakunkba akarnak varrni, szintén nem kíván semmiféle engedményeket czélszerűségi okokból. Azt elhiszem, hogy a kormányozhatásnak minden akadályát könnyen át lehet lépni, ha azt az ember czélszerűségi okokból egyszerűen kikapcsolja, (Ugy van! a baloldalon.) de elvárnék és elvárná a nemzet gróf Tisza Istvántól azt, hogy igenis, midőn egy kérdésben összeütközünk Ausztriával és abban a kérdésben eminenter igazunk van, akkor álljon a nemzet joga mellé (Élénk helyeslés a baloldalon.) és én biztosítom önöket, hogy akkor az egész nemzet, mint egy ember fog az ő háta mögé állni. (Élénk helyeslés a baloldalon.)