Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-98

98. országos ülés 1911 február 10-én, pénteken, 67 lének hiányát, mert a készfizetés felvétele tulaj­donképen a bank kamatlábpolitikájának egyik alapvető tételét kell hogy képezze. A banknak üzleti szempontból, magának is a készfizetések fel­vételére kell törekednie, mert csak a készfizeté­sek felvétele képes egy belyes és reális kamat­lábpolitikát folytatni. (Igaz! TJgy van! a bal­és a szélsőbaloldalon.) Ilyen kamatlábpolitikát csak készfizető és pedig kizárólag csak aranyban készfizető bank folytathat. Csak egy ilyen jegy­bank nyújthat a külföldinek, a ki pénzét jobb kamattal óhajtja elhelyezni, teljes garancziát arra, hogy a kapott bankjegyet bármikor arany­ra is beválthatja. Csakis a teljes biztonság, hogy a bankjegyek bármikor aranyban beválthatók, idézheti elő a külföldi pénznek intenzív kon­kurrencziáját a belföldivel. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A minister ur ezeket a szempontokat érve­lésénél teljesen figyelmen kivül hagyta, a mikor a készfizetés felvételének szükségességét hangoz­tatta. Pedig méltóztassék csak az én képviselő­társamnak megkérdezni azokat az üzlet- és szak­embereket, a kik külföldi üzletekkel foglalkoznak és a külföldi pénzpiaczczal állandóan • érintke­zésben vannak, azok azt fogják mondani, hogy a külföldi pénznek intenzív konkurrencziája mind­addig nem fog előállani, mig a készfizetést fel­venni nem fogjuk, mert csakis ez garantirozza a külföldinek a teljes biztonságot arra nézve, hogy bankjegyei ellenében bármikor aranyat kaphasson. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélső­baloldalon.) Ismét visszatérek arra, hogy mi, igenis tudjuk, hogy jelenleg nem fenyeget minket ve­szély ebben a tekintetben, mert az Osztrák­MagyarBank deviza-politikája ezidőszerint helyes. De ki tudja biztositani a külföldet arról, hogy például Pranger halálával, eltávoztával avagy egy más vezető személy beállításával az Osztrák­Magyar Bank ugyanilyen deviza-politikát fog folytatni és a paritást ugyanígy fenn fogja tudni tartani ? (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsőbal­oldalon.) Teljes biztonságot tehát — és ismé­telten hangsúlyozom ezt — csakis a készfizetés felvételének tényleges állapota adhat a külföld­nek. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Minél nagyobb konkurrencziája lesz a kül­földi pénznek, természetszerűleg annál alacso­nyabbak lesznek a kamatlábviszonyok a bel­földön. (TJgy van! balfelöl.)Mindezek, azt mond­hatnám, kézzelfogható argumentumok, a melyek a bankkérdés tekintetében a mellett érvelnek, hogy a készfizetést a bank szempontjából is fel kell venni, a mire különben maga a bankkor­mányzó, Popovics Sándor is utalt belépő és ké­sőbbi beszédeiben is, hangsúlyozva, hogy a bankra mint üzletre magára is nagy fontossága van annak, hogy a készfizetést minél előbb felvegye. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Minden faktor, közgazdasági életünk összes vi­szonyai, a készfizetés, felvétele mellett szólnak és mi ezt mégsem tudjuk elérni, tisztán és a napnál is világosabban látható osztrák politikai akadályok miatt. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Érdekes, hogy a mikor — és van ennek talán már egy évtizede is — a függetlenségi párt és az egész ellenzék közjogi vitákkal volt elfoglalva, akkor állandóan azt hangoztatta az akkor uralkodó párt és különösen az osztrák sajtó, hogy sajnálja az ellenzéket, sajnálja a ma­gyarokat, hogy miért töltjük időnket haszonta­lan közjogi vitákkal, miért nem térünk át a közgazdasági kérdések praktikus megoldására, (Halljuk! Halljuk!) Azóta a függetlenségi párt politikáján vál­toztatott. Harczái és összes törekvéseit a köz­gazdasági kérdések önállóságának kivivására for­dítja. És mit látunk mégis? Azt, hogy akár közjogi kérdéseket, akár pedig praktikus köz­gazdasági problémákat fejtegettünk, mindazt, a miből reánk előny származnék, egyformán nem tudjuk kivívni, mert a reánk nézve előnyös köz­jogi, vagy közgazdasági kérdésekhez egyaránt nem szabad hozzányúlnunk. (Igaz! TJgy van a bal- és a szélsőbaloldalon.) A mikor politikai, köz­jogi kérdést fejtegettünk, akkor meg kellett adnunk magunkat az osztrák közgazdasági viszo­nyok miatt és mikor a közgazdasági viszonyokat fejtegetjük és a mikor a közgazdasági viszonyok jogos előnyeihez akarjuk juttatni nemzetünket, akkor megint az osztrák politikai viszonyok miatt nem teljesülhetnek kívánságaink. (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) Magyarországon — legalább én így látom — csak ugy lehet kormányozni, ha azokat a kérdé­seket, a melyek ütköző pontot kéjjeznek Ausz­triával, czélszerűségi okokból kikapcsoljuk. (TJgy van! a baloldalon.) íme itt van a készfizetések felvételének kérdése. Gróf Tisza István t. kép­viselőtársam kifejtette, hogy azok felvételére igenis súlyt helyeztek, azt megígérték, azonban kormányzati czélszerűségi okokból ezt a kérdést nem tartják olyan fontosnak, hogy a miatt összeütközzenek a koronával és ebből nagy konfliktus keletkezzék. A katonai kérdésekre vonatkozólag a dele­gáczióban tartott beszédében szintén azt mondta a ké]3viselő ur, hogy ő azokért a nagy katonai terhekért, a melyeket a nyakunkba akarnak varrni, szintén nem kíván semmiféle engedmé­nyeket czélszerűségi okokból. Azt elhiszem, hogy a kormányozhatásnak minden akadályát könnyen át lehet lépni, ha azt az ember czélszerűségi okokból egyszerűen kikapcsolja, (Ugy van! a baloldalon.) de elvárnék és elvárná a nemzet gróf Tisza Istvántól azt, hogy igenis, midőn egy kérdésben összeütközünk Ausztriával és abban a kérdésben eminenter igazunk van, akkor álljon a nemzet joga mellé (Élénk helyes­lés a baloldalon.) és én biztosítom önöket, hogy akkor az egész nemzet, mint egy ember fog az ő háta mögé állni. (Élénk helyeslés a baloldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents