Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-115

115. országos ülés 1911 vérbe is fogják fojtani az országot minden skrupulus nélkül, a mint azt a történelem bizonyítja. (ügy van! balfelöl.) Tegyük fel, hogy a választásokon a majdani kormány nem kap többséget, de az bizonyos, hogy az általam vázolt eszközök segélyével okvetlenül kap legalább akkora pártot, a melynek segítségével itt egy négy hétig tartó mesterségesen rendezett obstrukcziót insczenálhat és akkor a négy hét végével ezen szakasz segítségével aixtomaticze életbe lép egy olyan törvény, a mely Magyarország közgazdasági önállóságát örök időkre eltemeti, (ügy van ! balfelől.) Székely Ferencz igazságügyminister: A főrendiház is obstruál ? (Fölkiáltások balfelől: Nem jut odáig !) Hammersberg László: Ez kizártnak látszik a t. pénzügyminister ur szerint, de a történelem tanúsága szerint ezt az esetet kizártnak tekintenünk nem szabad. Meg vagyok győződve arról; hiába fognak itt akkor a legnagyobb jogtudósok és köz jogászok felállani ; hiába fogják a jelenlegi tárgyalások anyagából kimutatni, hogy sem a törvényjavaslat készítőjének, sem a jelenlegi törvényhozásnak ez szándéka nem volt; hogy nem ez a ratio legis, s hogy annak a törvénynek ezt a magyarázatot adni nem szabad. Akkor is legfeljebb az fog történni, a mire már rámutatott Kállay übul igen t. barátom, hogy miként az 1805. évi IV. t.-czikket előrángatták azért, hogy az abszolút kormány idejében jogczimet találjanak arra és igazolhassák azt, hogy királyi biztosokat, kormánybiztosokat küldjenek a vármegyék nyakára, akkor is egyszerűen meg fogják találni a törvénymagyarázatot és pedig több plauzibilitással, mert azt fogják mondani, hogy ebben az 5. §-ban sehol sincs kimondva az, hogy az Osztrák-Magyar Bank javaslatához föltétel nem köthető, ha pedig ez nincs kimondva, akkor igen is föltétel köthető hozzá és : »quod erat demonstrandum«. Ha az igen t. kormánynak olyan igen nagy szüksége van arra a fügefalevélre, (Derültség balfelől.) a melylyel némileg széjűteni akarja azt a kudarozot, a mely őt a készfizetések kérdése körül érte, és a mely nemcsak az ő kudarcza, — mert utóvégre izlés dolga ennek a zsebrevágása — hanem a mely kudarcz mellesleg Magyarország presztizsét és érdekeit is érte, ám jó, hadd legyen meg az a fügefalevél, de nem ebben a szerencsétlen szövegben, a mely méltán támaszt olyan nagy skrupulusokat közjogi szempontból a nemzetnek legalább egy igen tekintélyes részénél. Ha a kormány demonstrálni akarja jóhiszeműségét és azt, hogy neki igazán nem szándéka ilyen eredményt elérni, s közéletünkbe azokat a közjogi veszedelmeket bevezetni, a melyekre rámutattunk, akkor járuljon hozzá Sághy Gyula t. barátom javaslatához ; vessük alá ezt a szakaszt egy uj, megfelelő, a skrupulusokat eloszlató szövegezésnek. (Elénk helyeslés balfelől.) Hiszen, minthogy a t. ház a törvényjavaslatot általánosságban már elfogadta, a bankszabadalom márczius 6-án, hétfőn. 525 meghosszabbítása egyáltalán biztositva van : azon az egy-két vagy három napon nem fog múlni semmiféle érdek, a melyet e szakasznak közmegnyugvásra való uj szövegezése érintene. Ha a t. kormány ehhez a valóban monstruózus szöveghez ragaszkodik, kiteszi magát annak a gyanúnak, hogy ezen az utón akarja az ischli-klauzulát egy sokkal veszedelmesebb, sokkal gouoszabb módon becsempészni a magyar törvénykönyvbe. Ismétlem, nem fogadom el a szakaszt, hanem csatlakozom Sághy Gyula t. barátom határozati javaslatához. (Éljenzés balfelől.) Elnök: Következik ? Gr. Draskovich János jegyző: Szebeny Antal! Szebeny Antal: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) A készfizetések felvételéről szóló intézkedések, a melyeket a kormány annyiszor hangoztatott és a trón beszédben is igértetett, az előttünk fekvő törvényjavaslat 5. §-ában oldatnak meg. Azonban, a legnagyobb sajnálatomra minket, a kik a készfizetések azonnali felvételét kívántuk, ezek az intézkedések, kilátások, abszolúte nem nyugtatnak meg, (Vgy van ! ügy van ! balfelől.) súlyos alkotmányjogi aggályaink vannak e tekintetben. Az igen t. pénzügyminister ur a törvényjavaslat indokolásában azt mondja, hogy nekünk az önálló jegybank felállítása esetén a kötelező készfizetések felvételére alkalmas időpont nem állana módunkban, pénzünk nemzetközi értékének biztosítása érdekében alig lévén képzelhető, hogy az önálló magyar jegybankot ne azonnal mint készfizető bankot állítsuk fel. Mert eltekintve attól, hogy kisebb gazdasági területeken a pénzérték mindig nagyobb hullámzásnak van kitéve mint nagyokon, az önálló magyar jegybank felállítása esetén minden eszközt meg kellene ragadnunk, hogy az uj intézmény iránt aemcsak a belföld, ele a külföld érdekelt köreinek bizalmát is már előre teljes mértékben biztosítsak. Ez teljesen igy van. Ebből az következik, hogy a készfizetések alkalmasak arra, hogy a bank iránti bizalmat fokozzák, egyáltalában az ország hitelét a külföld előtt a legteljesebb mértékben helyreállítsák és hogy a banknak ez a czélja azt a pénzügyminister ur február é-iki beszédében kiemelte, a midőn azt mondotta, hogy a mi jegybankunk főfontosságú feladata a valuta állandóságáról gondoskodni, ez a legfontosabb feladata, a mi ezenkívül van, mindazon funkcziők, a melyeket különben végez, azok csak másodrendűek. Ha tehát annyira fontos a valutának egy magasságon való emelése az országra nézve, a mint hogy az tényleg és hogy ha a készfizetések felvétele erre annyira alkalmas eszköz, akkor minden módon meg kellene a készfizetéseket valósítani, nem pedig elodázni, ugy, a mint ez ebben a törvényjavaslatban foglaltatik. A t. pénzügyminister ur a törvényjavaslat indokolásában továbbá azt mondja, — 1903-ban törvényjavaslat terjesztetett a ház elé. azzal a czélzattal, hogy a készfizetések felvétessenek, aion-