Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-112

452 112. országos ülés 1911 márczhis 2-án, csütörtökön. a fogalmazás — tudom, hogy nem intendálja — nemcsak ki nem zárja, de a legnagyobb mértékben lehetővé teszi, hogy a külföldi részvénytulajdonos magyar vagy osztrák állampolgárnak adott meghatalmazás utján gyakorolhassa a részvényeseket megillető jogokat. Ezt klarifikálni kell. Ezt világosan ki kell zárni, mert a 14. czikk semmiféle tiltó intézkedést nem tartalmaz arra nézve, hogy a külföldi részvényeseket egyáltalán semmiféle jog meg nem illeti. A részvényeseknek nevükre szóló részvényei alapján állithatók ki meghatározások. Az tiszta és világos dolog, hogy a külföldi részvényes nem lévén magyar állampolgár, a közgyűlésen ad personam, nem vehet részt, de a czikknek mostani fogalmazása . . . (Mozgás.) Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Géza: . . . nem zárja ki azt, hogy ha a külföldi részvényes pl. nem a közgyűlésen való részvétel által akar részvényest megillető jogokat gyakorolni, hanem az alapszabályok értelmében inditványt akar a közgyűlésre benyújtani, akkor ezt a jogot gyakorolhassa. Pedig nekünk az az intencziónk, hogy a külföldi részvényesek a banknál jogokat egyáltalában ne gyakorolhassanak. A külföldi részvényes, ha egyébként húsz részvénye van, beadja a bankhoz érdemleges módositó vagy más tárgyú inditványát, mondjuk, nagy válságok vagy háborús korszakok idején és ezt az inditványt tárgyalni kell a közgyűlésen a mostani akta szövege szerint, pedig nekem az a véleményem, hogy el akartuk őket ettől zárni és azt akartuk elérni, hogy külföldi részvényesek ennél a részvénytársaságnál egyáltalán semmiféle jogokat ne gyakorolhassanak. Hasonló kautélákkal találkozunk más államok törvényhozásában, igy a Reichsrathban és egyebütt. Ott világos szöveg tiltja el a külföldi részvényeseket attól és az teljesen ki van zárva, hogy ők a részvénytársasággal szemben részvényeseket megillető bármely jogot gyakorolhassanak. , Még egyszer ismétlem, hogy semmi kétségem az iránt, hogy ez az intenczió, de a szöveg megengedi az ellenkező feltevéseket. Egy törvényhozásnak, a mely az állam jogai felett őrködik és a melynek első feladatát kell, hogy képezze, meggátolni azt, hogy ilyen nagy állami érdekekre idegen államok polgárai ingerencziát ne gyakorolhassanak, föltétlenül gondoskodnia kell arról, hogy ezeknek se inditványozási joguk ne lehessen, sem pedig a közgyűlésen állampolgár meghatalmazottjaik által jogokat ne gyakoroljanak. Pedig ezen szövegezés szerint megtörténhetik, hogy egy külföldi részvényes magyar vagy osztrák állampolgárt fog meghatalmazni. Darvai Fülöp : Nem lehet. A 18. czikk szerint ki van zárva l (Mozgás. Elnök csznget.) Polónyi Géza." Bocsánatot kérek; tessék jobban elolvasni. Ez t. i. a szabad kézre szóló részvényekre vonatkozik, azonban a testületek részére átadott részvények tekintetében másként áll a dolog. A t. képviselőtársam engem nem fog kioktatni ebből az aktából semmire nézve. (Derültség és helyeslés a. szélsőbaloldalon. Halljuk ! Halljuk !) Itt vannak szabad kézre szóló, u. n. le nem kötött és vannak lekötött részvények. A lekötött részvények tekintetében pedig megtalálja t. képviselőtársam a 19. szakaszban a megfelelő intézkedéseket, a melyek szerint ezen utóbbiak tekintetében csakis meghatalmazott által való képviseletről lehet szó. Nincs kizárva, sőt nagyon is lehetséges a dolog, de különben is e felett ne kapjunk hajba, (Mozgás.) midőn az intencziónk egy és ugyanaz, t. i. semmi mást nem kívánok, mint egy olyan bankakta-szöveget, a mely. minden félreértés kizárásával lehetővé teszi és illetőleg biztosítja, hogy külföldi részvényes a részvénytársasággal szemben se Írásban, se személyesen semmiféle jogot ne gyakorolhasson. {TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) T. képviselőtársam, még egyszer mondom, noha már harmadszor ismétlem, hogy az intenczió ez, de a szöveg nem helyes. A 107. czikkre vonatkozólag lenne most egy rövid észrevételem. Azt hiszem, — és a mélyen t. elnök ur e tekintetben kontribuálni fog nekem — a 6. szakasz 3. czikkelye érdemlegesen tárgyalja a 107. czikket, sőt egyenesen utal a 107. czikkre. Ha tehát méltóztatik a t. elnök ur elolvasni, — tudom, hogy elolvasta, de ha mégegyszer figyelemmel méltóztatik átnézni — látni fogja, hogy a 6. szakasz 3. czikkelye tulajdonképen nem tartalmaz egyebet, mint a 107. czikknek törvénybe való iktatását és ezen beiktatás feltételeinek megállapítását. Szerény véleményem az, hogy a 107. czikket nem lehet külön itt elintézni, hanem relegálni kell annak elintézését a fi. szakasz 3. czikkéhez. Ez az én véleményem, mert nem lehet anticzipando először elfogadottnak kijelenteni a 107. czikket, a melyről a fi. szakasz 3. czikkelyénél fogunk tárgyalni abban a tekintetben, vájjon helyes-e annak intézkedése vagy nem 1 Szóval, az első szakasznál nem szabad prejudicziumot alkotni a 6. szakasz 3. czikkével szemben. Ezért én határozati javaslatot szándékozom benyújtani, a melylyel arra kérem a házat, hogy a 107. czikk érdemleges elintézését utalja a fi. szakasz 3. czikkelyéhez. Ha azonban ez az indítványom sem találkoznék rokonszenvvel és nem érném el czélomat, kénytelen vagyok ama eshetőséggel szemben, ha a 107. czikket itt méltóztatik letárgyalni, annak érdemleges diszpozicziójára vonatkozólag határozati javaslatot előterjeszteni. A 107. czikkelyt ugyanis nem lehet a nélkül letárgyalni, hogy a pénzügyminister nekünk jelentést tegyen aziránt, hogy mi történik a banküzlettel és mi történik a banknak vagyonával arra az esetre, ha a két kormány között megegyezés nem létesül. Erre tehát nekünk feltétlenül diszpozicziót kell látnunk. (ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hiszen itt nem egy csekély betétről, hanem arról van szó, hogy ha a bank szabadalmának lejárta idejében, legyen ez akár megelőző lejárat —