Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-110

HÖ. országos ülés 1911 február %-én, pénteken. 399 Darvai Fülöp előadó: Semmiféle zajongás, t. képviselőház, nem. fog engem megakasztani abban, hogy teljesen objektíve előadjam az ügyet. (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) A további közbeszólások folyamán Hock János képviselő ur újra közbeszólt, mondván (olvassa) : »Erőszakoskodást nem tűrünk ! Lovászy Márton­nak joga van szólni! stb., stb. Mindenféle közbe­szólások, folytonos zaj, elnök újra fel kivan szó­lalni, Hock János képviselő ur újra közbeszól (olvassa) : »Miért nincsen a többi elnökkel bajunk ?« Mert tisztességesen kezelik a házszabályokat!« (Vgy van ! a baloldalon. Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Ezen közbeszólásokból egy tényt akarok meg­állapítani. A tény a maga meztelenségében az, hogy a folytonos nagy zajongásban folytonos közbeszólások estek és Hock János képviselő ur volt az, a ki folytonosan zavarta a rendet, (Igaz ! Vgy van ! jobbfelöl.) a mint az a jegyzőkönyvben meg van állapítva. Holló Lajos: A jeg3 r zőkönyv ? A napló! A napló ! Darvai Fülöp előadó : T. képviselőház ! Ebben a kérdésben megadja a teljes útmutatást, minden kétséget kizárólag, a házszabályok 255. §-a. Ez a 255. §. három részre oszlik. Az első bekezdés a rendreutasitásról szól. Lovászy Márton : Ez elmaradt! (Zaj. Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk ! jobbjelől.) &.jjvfc- j£*!»­Darvai Fülöp előadó : Ez a rendreutasitás, t. képviselőház, nem maradt el, mert a mentelmi bizottság tagjai is megállapították, hogy rendre­utasitás történt, (Zaj és ellenmondások a szélsőbal­oldalon.) a mely a nagy zajban esetleg nem volt hallható. (Zaj és ellenmondások a baloldalon.) Egyébként, ha méltóztatnak engem belekényszerí­teni ennek a kérdésnek további taglalásába . . : . (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Kérjük !) Posgay Miklós : Nem kényszeritjük ! Kérjük ! Darvai Fülöp előadó : ... én tisztelettel meg­jegyzem, hogy igen alapos megnézése, igen alapos méltatása után azon diszpoziczióknak, melyek a házszabályok ezen szakaszában foglaltatnak, arra a meggyőződésre jutottam, — nyíltan be is vallom — hogy a 255. §. első bekezdésének első diszpozitiv rendelkezése, mely a rendreutasitásról szól, az elnöknek kifejezetten fakultatív jogot állapit meg arra, hogy valamely képviselőt rendre­utasítson, midőn azt mondja, hogy »rendreutasit­hatja.« (Igaz ! Vgy van! Helyeslés a jobboldalon. Zaj balfelól.) A házszabályok ugyanezen szakaszának máso­dik bekezdésében az van mondva, hogy »ha az illető tag a rendzavarást folytatja, s rögtöni intéz­kedés szüksége fenn nem forog, akkor történik az illetőnek a mentelmi bizottság elé való utasí­tása.* (Zaj.) Polónyi Géza : Tehát ha a rendreutasitás után folytatja a rendzavarást! (ügy van ! balfelól. Zaj a jobboldalon.) Darvai Fülöp előadó : Mivel meg van állapítva a háznak jegyzőkönyvében, hogy mindazok az előfeltételek fenforognak, a melyek a 255. §-uak alkalmazhatóságát involválják, s mivel a men­telmi bizottság ezen tényeknek teljes és határozott megállapítására jutott, nézetem szerint nem forog fenn semmi kétség az iránt, hogy azok a krité­riumok, a melyek a 255. §-ban rendszabályozva vannak, ezen esetben minden körülmények között megvannak. (Igaz! Vgy van! Helyeslés a jobb­oldalon. Zaj balfelól.) „ • T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk ! balfelól.) Ezen előzetes diszpoziczió és annak hangsúlyozása után, hogy a mentelmi bizottság ezen közbe­szólásokkal az elnöki tekintélynek mély meg­sértését is látja, (Igaz ! Vgy van ! a jobboldalon és a középen.) az a kérdés merült fel, hogy a 255. §-nak a szankcziókat tartalmazó rendelkezései közül melyik alkalmazandó. E tekintetben a házszabályok háromféle szankezionális rendelkezést . tartalmaznak. Mint­hogy a ház és illetőleg az elnöki tekintély sérelme forog fenn ; minthogy oly körülmények forognak fenn, a melyek az u. n. folytonos rendzavarásnak jogászilag is megállapítható kritériumát képezik, azt hiszem a t. háznak tekintélye megkívánja azt, hogy^. . . Polónyi Dezső: Tizenöt évi fegyház! (Zaj jobb felől.) Darvai Fülöp előadó : . . . hogy ilyen körülmé­nyek között a ház iránt tartozó köteles tisztelet­nek ama folyományai is jelentkezzenek, melyek nem az elnök iránt való bocsánatkérésben csúcso­sodnak ki. hanem a ház tekintélyének megóvására vonatkoznak. (Helyeslés a jobboldalon.) Erről ren­delkezik a házszabályok 255. §-a harmadik bekez­désének első szankeziója, a mely szerint az a kép­viselő, a ki ezen szabályok ellen vét, kövesse meg magát a házat. (Igaz ! Vgy van ! Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ezekből az elvekből indulva ki, annak előre­bocsátása és hangsúlyozása mellett, hogy a ház­szabályok 255. §-ának minden kritériumát fen­forogni láttuk, s annak figyelembevétele mellett, hogy a tényeket autentikusan megállapithatni véltük, a mentelmi bizottság azt javasolja, hogy a ház rendelje el, hogy Hock János a t. házat a teg­napi indczidensből folyólag kövesse meg. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Nem Hock János, hanem Hock János képviselő ur ! Elnök csenget.) Elnök : T. ház ! A házszabályok 255. §-a értel­mében ilyen esetekben a kisebbségi előadót is szó illeti. (Halljuk! Halljuk!) A kisebbség előadója nálam benyújtotta a kisebbség véleményét. Ki­vánja-e a t. ház, hogy felolvastassék ? (Élénk jel­kiáltások balfelól: Halljuk ! Halljuk !) A kisebbségi vélemény fel fog olvastatni. Vermes Zoltán jegyző (olvassa) .• »A képviselő­ház 1911. évi február hó 23-ikán csütörtökön tar­tott 109. ülésének jegyzőkönyvi kivonata tárgyá­ban a mentelmi bizottság kisebbségének véle­ményes javaslata : (Halljuk !)

Next

/
Thumbnails
Contents