Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-108

108. országos ülés 1911 egész egy százalékig mehető kilengés esetei forognak fenn. Már most, ki fogja ezt e törvény szerint megállapítani és mikor, hogy fentartja-e a bank ennek a kilengésnek megfelelően a paritást ? A törvégyhozás ugyebár, nem- ? A pénzügyminister teheti vagy nem teheti ? A pénzügyminister nem kapott erre meghatalmazást. Ez tehát a gyakorlati életben csak ugy lesz lehetséges, ha a két pénzügyminister egyetértve állapítja meg, még pedig nem egyszer és mindenkorra, hanem időről-időre, hogy milyen legyen a paritás a sterlinggel szemben, a márkával szemben, a franc-kai szemben. Ugyebár, t. képviselőház, — mert ez napról-napra, sőt óráról-órára változik — már most taláhiunk kell egy orgánumot, a mely a bankkal szemben megállapít ja, meddig köteles a paritást a sterlinggel stb.-vel szemben fentartani, mert különben a bank tetszése szerint magyarázhatja, hogy mikor tartja fenn a paritást. Ha tehát ez egy állami érdeket biztosító intézkedés, akkor a végrehajtó hatalom körében feltétlen biztonsággal kell gondoskodni egy rendelkező hatalomról, a mely ennek a paritásnak értékszámait megállapítja. Ez pedig, nézetem szerint, nem lehet más, mint a két pénzügyministernek mindenkori egyetértő intézkedése. Hogy azonban a két pénzügyminister ezt a bankkal szemben jogerejűleg megtehesse, erre feltétlenül szükséges a pénzügyministernek magával a bankaktával adott ez a felhatalmazás, máskülönben a bank nem tartozik ezt regardirozni. Ha nincs megállapítva a fórum, akkor a bank azt mondja : én idáig tartom kötelességemnek a paritás fentartását. Ne méltóztassék elleninditványom mögött tehát politikai bizalmat látni, hanem törvényhozói kötelességemnek lerovását abban a tekintetben, hogy én magam indítványozom, hogy ez a meghatalmazás a paritás tekintetében a bankkal szemben a pénzügyministereknek tényleg meg is adassék, máskülönben ez a szakasz a levegőben lógó instituczió marad, a melynek nincs gazdája és nincs birája. Ám ha a pénzügyministereknek ezt a meghatalmazást a bankaktával megadjuk, akkor ez nem maradhat államtitok, mert ellenkező esetben — nem beszélek a mostaniakról, hanem általában a lehetőségekről — a mindenkori osztrák pénzügyministereknek minden hozzátartozói és barátai számára teljesen megvan a lehetősége annak, hogy pl. a hatalmas Eothschild-csoport vagy valamely más pénzügyi előkelőség birtokába jusson ennek az államtitoknak s azt saját jogosulatlan anyagi érdekének előmozdítására, s a szegény adózó nép rovására használja ki. Ennek folytán a pénzügyministereknek adott ez a jog és kötelesség csak ugy fogadható el, ha a törvényhozás egyúttal gondoskodik arról, hogy ezek a paritásra vanatkozó megállapodások kellő időben — mielőtt KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. V. KÖTET, február 22-én, szerdán. 315 érvényesíttetnének — kihirdettessenek és mindenkinek hozzáférhetővé tétessenek. Elleninditványom a következő (olvassa) : EÜeninditvány. A 3. bekezdés után uj negyedik és ötödik bekezdés gyanánt vétessék fel: »Az arányértékparitás számtani pontjainak és ezek időszaki változatainak megállapítása a két állam pénzügyministereire bizatik. A pénzügyminister köteles a megállapított arányszámokat és azoknak változatait érvényesítésük előtt a hivatalos lapban közzétenni«. Befejezésül csupán egyetlen egy pontra vagyok bátor még ráutalni. Az általános vita során bőven meg volt vitatva az, hogy a paritás biztosítása tulaj donképen egyenértékű a készfizetéssel vagy annál még több. Igen röviden búcsúzom ettől a szerencsétlen állásponttól. A bank érczkészletével szemben egy passzív tétel áll: a kibocsátott bankjegymennyiség. Az 1910. mérleg szerint a banknak 1713 millió korona érczkészlete volt és ezzel szemben 2400 millió erejéig bocsátott ki bankjegyeket. Csak ennyit szükséges tudnunk e magasztos teória halomra döntésére. Ha a bank nem veszi fel a készfizetéseket, akkor ez a passzív tétel, a mely a kibocsátott bankjegyekből alakul, sohasem lesz passzívum, mert a bank bankjegygyei cseréli ki a saját, bankjegyeit; ennek folytán a készfizetés sohasem .pótolható semmiféle deviza-szurrogátummal és nem equiparálható semmivel, mert egyetlenegy módja van a készfizetésnek : ez az érezczel való fizetés ; a többi, a mint egy nagy tekintélyű szakértő az ország előtt kijelentette, a többi az bliktri. Ezeket tartottam kötelességemnek az első czikkelylyel kapcsolatosan elmondani. Ajánlom a t. képviselőháznak megfontolásra módosításaimat és elleniniditványaimat. Igen természetes, hogy a módosítások és elleninditványok nem jelentik azt, hogy elvileg hozzájárulok az 1. czikkhez, mert azt már kifejtettük, hogy sem testünknek, sem lelkünknek nem kell a közös bank, de ha már megvan, legalább igyekezzenek az ország érdekeit megvédelmezni és nem tenni ki Magyarországot annak, hogy az Ausztria ellenséges indulata által is támogatott Osztrák-Magyar Bank tetszés szerint magyarázhassa a kötelezettségét. (Élénk helyeslés a szélsöbáloldalon.) Elnök: T. képviselőház ! A módosítások és elleninditványok feletti határozathozatal módjára és sorrendjére nézve a ház később, a vita bezárása után fog határozni. De én kénytelen vagyok már most megjegyezni, hogy nézetem szerint a képviselő ur által benyújtott elleninditványt helytelenül nevezte elleninditványnak. EÜeninditvány az, a mely a javaslat szövegével ellentétben áll és a mely a javaslat elfogadása esetén magától elesik. A képviselő ur által benyújtott módosítás nem ilyen természetű, az a javaslat elfogadását ki ne:a zárja, csak azt kívánja, hogy egy uj szöveg beillesztessék a czikkelybe. Polónyi Géza : Hát pótlásnak kérem tekinteni ! ' 44