Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-107

326 107. országos ülés 1911 február Zí-én, kedden. ezzel a váddal szemben — a mennyiben ez talán vád volna az elnökséggel szemben — mintha a képviselők szólásjoga ebben a bankvitában bár­milyen jogtalan korlátozásoknak vettetett volna vagy vettetnék alá, teljesen nyugodt lelkiismeret­tel hivatkozhatom a ház és a közvélemény Ítéletére. (Élénk helyeslés és taps jobb felől.) Gróf Batthyány Tivadar képviselő ur kivan szólani. Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház! A házszabályok 208. §-a alapján, mint indítványt tevő, tiszteletteljesen csak két rövid kérdést bátor­kodom az igen t. elnök úrhoz intézni. Arról van szó most, ugyebár, hogy a ház dön­teni fog arra nézve, mikép történjék a részletes tárgyalás. Felteszem, hogy a t. többség elfogadja in prineipio az elnök ur indítványát, (Ugy van! jobbfelől.) Erre az esetre azt bátorkodom az igen t. elnök úrtól kérdezni ; van-e jogunk nekünk, a ház tagjainak, pl. a törvényjavaslat I. fejezete 1. §-ának utolsó bekezdéséhez módosító és kiegé­szítő indítványokat tenni, igen vagy nem ? Van-e jogunk az uj szakaszok felvételét indítványozni, igen vagy nem ? Egyszerűen csak erre a két kérdésre kérek választ. Elnök : T. képviselőház ! Ezek a kérdések választ sem igényelnek. Hiszen a házszabályok biztosítják minden képviselőnek azt a jogot, hogy a tárgyalás folyamán az egyes szakaszokhoz módo­sítást nyújtson be, vagy uj szakaszok felvételét javasolja. Azonban megjegyzem, hogy egy kor­látot felállítanak e tekintetben a házszabályok, még pedig azt, hogy olyan indítvány vagy módosí­tás, a mely felett a ház már határozott, újból meg nem tehető. (Helyeslés.) Ez az egy akadály, vagy gát áll fenn erre nézve a házszabályokban. (Helyeslés.) T. képviselőház ! Én indítván}^ tulaj donképen csak abban az irányban tettem, hogy a részletes tárgyalás rendje az legyen, hogy a czim után előbb a módosított szakaszok tárgyaltassanak, azután a két egyezmény, végül a törvényjavaslat szakaszai sorrendben. (Általános helyeslés.) ügy veszem észre, hogy ezzel szemben ellen­vélemény nem merült fel, ezt tehát a ház által elfogadottnak jelentem ki. A t. képviselő urak részéről kívánság fejez­tetett ki, az összes bankalapszabályoknak a tárgya­lásba való bevonására nézve. Kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ezt a házszabályokkal ellenkező­nek tartom. Én tehát sajnálom, de ezt a javas­latot mint ilyent, a ház elhatározása alá nem bocsáthatom, mert ellenkezik a házszabályokkal. (Helyeslés jobbfelől.) Nagyon kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak ebbe belenyugodni. (He­lyeslés jobbfelől.) E szerint következik a részletes tárgyalás során a törvényjavaslat czime. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavas­lat czitnét). Zlinszky István jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. képviselőház! A parla­ment gyakorlata alapján . .. (Zaj jobbfelől. Hall­juk ! Halljuk ! balfelöl.) Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Géza : • • • jogom volna a minister­elnök urnak a vita bezárása után mondott beszé­dére reflexióimat aczimnél megtenni. (Zaj jobb­felől.) Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Géza: Egészségi állapotom gátol benne, hogy ezzel a jogommal bővebben élhessek, és le is mondok róla, csupán annyit szándékozom megjegyezni, hogy eddig a parlamentarizmus törvényei szerint a kormányoknak nem az volt a hivatása, hogy az óvatosan fogalmazott pro­gramm alapján örök életüket és örök kormány­zati képességüket biztosítsák, hanem az, hogyha egy kormány azt, a mire vállalkozott, végrehaj­tani nem tudja, ebből a konzekvencziákat le is vonja. Hogy aztán annak a konzekvencziának mi a konzekvencziája, az egyrészt ö felségének a királynak a dolga, másrészt dolga a nemzet törvényhozásának. T. képviselőház ! Ismétlem, egészségi okokból nem akarok ezzel a kérdéssel bővebben foglalkozni. Azonban vagyok bátor egy módosítást ajánlani, a czimhez, a mely szól az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának és az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződések meghosszabbításáról. Mint­hogy mindkét szerződés 1910 deczember 31-én lejárt, a bankaktának 105. czikke, másrészt az érme-szerződésben foglalt záradék alapján a fel­mondás okából az érme-szerződés is 1910 deczem­ber 31-ével megszűnik, nem lehet szó azoknak meghosszabbításáról, hanem csak azoknak be­czikkelyezéséről. Meghosszabbítani csak azt lehet, a mi még érvényben van. A mi érvényben nincs, azt meghosszabbítani nem lehet. Nem létező jog­viszonyokat meghosszabbítani a képviselőháznak sem lehetséges. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Minden bővebbi indokolás mellőzésével tisz­telettel ajánlom a következő módosításomat, hogy e szó helyett: »meghosszabbitásáról« tétessék : »beczikkelyezéséről<(, a mivel a törvényjavaslat czimének lényege abszolúte semmi változtatást nem szenved, de legalább megfelel a históriai té­nyeknek, és egy helyesebben megválasztott törvé­nyes czimnek. Ajánlom módosításom elfogadását. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni ? (Jaczkó Pál szólásra jelentkezik.) Jaczkó Pál képviselő ur kivan szólni. Jaczkó Pál : T. képviselőház ! Felszólalásom során, melyet az általános vitánál voltam bátor előterjeszteni, tisztán gyakorlati szempontból szó­lottam a bank kérdéséhez. De ugy látom, hogy a t. túloldal részéről ez a felszólalásom meglehetős kevés figyelemre méltattatott. Épen azért most el­térek régi álláspontomtól és nem gyakorlati, hanem egyenesen politikai szempontból szólok hozzá a czimhez. (Halljuk ! a szélsőbaloldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents