Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-107

107. országos ülés 1911 február 21-én, kedden. 317 Elemér, Putnoky Mór, Palecsek Iván, Papratovics Ferencz, Paunovics Radivoj, Petrovics Miklós, Pinterovics Antal, Popovics Dusán, Popovics Sándor, Radovanovits György, Rakovszky Béla, Rakovszky István, Rakovszky. Iván, Rákosi Viktor, Ráth Endre, Reök Iván, Richter János. Rónay Ernő, Rosenberg Gyula, Rosenberg Ignácz, Rudnyánszky György, Reissenberger Gusztáv, Radicsevics Lörincz, Riester Nándor, Sacelláry György, Sághy Gyula, Sándor János, Sándor Pál, Schmidt Károly, Schuller Rezső, Scitovszky Béla, gr. Scherr-Thosz Béla, gr. Semsey László, b. Sennyei) Miklós, Serbán Miklós, gr. Serényi Béla, Simonyi-Semadam Sándor, Sipeky Sándor, Skrovina Mátyás, b. Solymossy Lajos, gr. Somssich Tihamér, Schwarz Lajos, Sekulics Lázár, Spevec Ferencz, Sisics Nándor, Svinderman Balázs, Szabó István (zámolyi), Szabó János, Szalay László, Szálkai Sándor, Szász Pál, Szebeny Antal, Szent­iványi Árpád, gr. Széchenyi Emil, Széll Kálmán, Szilassy Zoltán, Szivák Imre, Szkicsák Ferencz, Szlezák Lajos, Szluha Pál, Szmrecsányi György, Szojka Kálmán, Sztankovánszky Imre, Szuhányi Ferencz, Szulyovszky Gusztáv, Szutrély Lipót, Ta­kács József, Tellecsky Kristóf, gr. Teleki Ferencz, gr. Teleki József, gr. Teleki Samu, Thaly Ferencz, gr. Tisza Kálmán, Tóth János, Török Kálmán, Tüdős János, Turkovics Vladimír, Ugron Zoltán, Vadász Lipót, Vajda Sándor, Valentsik Ferencz, Varga Gábor, Várady Gyula, Vázsonyi Vilmos, Vertán Etele, Vojnits Sándor, gr. Wenckheim László, Werner Gyula, Wittmann János, Zalán Gyula, Zboray Miklós, Zelenyák János, Zeyk Károly, gr. Zichy Aladár, gr. Zichy István, Zlinszky István, Zsilinszky Mihály, Zsubory József, Zbierzchowski Ferencz. Elnök : A szavazatok össze fognak számláltatni. (Megtörténik.) Ki fogom hirdetni a szavazás eredményét. 450 magyar és horvátországi képviselő közül, az elnök nem szavazott, igennel szavazott 26, nem­mel szavazott 126, távol volt 297, s e szerint a ház Zlinszky István és társai határozati javaslatát 100 szótöbbséggel mellőzte. Ezzel a t. ház elintézte az összes benyújtott határozati javaslatokat és most már a törvény­javaslat részletes tárgyalása következik, még pedig elsősorban a törvényjavaslat czime. Midőn azonban a részletes tárgyalást megkezdjük, legyen szabad a házszabályok helyes alkalmazása szem­pontjából a t. ház figyelmét felhívnom mindenek­előtt arra a körülményre, hogy miután a törvény­javaslat, a mely általánosságban elfogadtatott. a házszabályok szerint mindenesetre szakaszonként tárgyalandó, és miután a törvényjavaslat 1. §-ában kimondatik az elfogadása és beozikkelyezése azok­nak a módositott alapszabálypontoknak, melye­ket a törvényjavaslat függelékében a kormány elfo­gadásra szintén javaslatba hoz ; a törvényjavaslat 3. §-a pedig kimondja a beczikkelyezését annak a két egyezménynek, a mely szintén mint a törvény­javaslat melléklete szerepel és a törvénybe szintén beozikkelyezendő lesz, nézetem szerint logikusabb volna, ha a t. ház a czim elintézése után előbb a módositott alapszabálypontokat venné szakaszon­ként tárgyalás alá, azután a törvényjavaslat függelékét alkotó két egyezményt és ezek elfoga­dása után tárgyalná szakaszonként kezdettől végig a törvényjavaslatot. (Elénk helyeslés.) Azt hiszem, erre nézve kifogás nem fog felmerülni. (Helyeslés.) Gr. Batthyány Tivadar: T. ház! A házszabá­lyok 208. szakasza alapján bátorkodom az elnök ur javaslatával szemben a magam véleményét tisztelettel előterjeszteni. A most általánosságban letárgyalt és elfoga­dott törvényjavaslat 1. §-ának utolsó bekezdése azt mondja, hogy az Osztrák-Magyar Bank alap­szabályainak többi határozmányai, ideértve a bank jelzálog- és hitelosztályának alapszabályait is, vál­tozatlanul érvényben maradnak. Igen természetes, hogy a részletes tárgyalás során, midőn a bank­statutum módosítására kerül a sor, nem szorit­kozhatik a ház arra, hogy csak azon paragrafusok fölött vitázzon és döntsön, melyeknek módositását a t. kormány proponálja. Magától értetődik, hogy ezen szakasz rendelkezése értelmében, de a logika alapján is, midőn mi most, oly időpontban pláne, midőn az Osztrák-Magyar Bank szabadalma 1910 deczember 31-én tényleg törvényes hatályát vesz­tette, (Igaz I Ugy van I a szélsőbaloldalon.) midőn tehát 1911 január 1-től kezdve törvényen kivüli állapot áll fenn a bankszabadalom kérdésében, elkerülhetetlen, hogy az egész bankstatutum felett folyjon a vita. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezért voltunk bátrak indítványozni és kérni a vita során, hogy a t. pénzügyminister ur vagy a kormány terjeszsze elő a bankstatutumokat. En­nek két czélja lett volna. Megkönnyiteni a bank­statútum feletti részletes vitát. . . (Derültség jobbfelől. Elénk mozgás és zaj balról.) Ne méltóz­tassék ilyen felett nevetni. (Elénk derültség jobb­felől. Nagy zaj balról.) Gr. Batthyány Pál: Ö nekik nem kell vita. (Zaj és közbeszólások jobbfelől.) Gr. Batthyány Tivadar: Fodor Kálmán kép­viselő urnak, ki olyan igen kedélyesen veszi a dolgot, figyelmébe ajánlom azt a tényt, hogy mi itt egy, igenis hosszú, de tárgyilagos és szakszerű vitát folytattunk... (Nagy zaj jobbfelől. Ugy van! Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) igenis, elvárhatjuk, mert komoly vitát folytattunk, (Elénk ellenmondás jobbfelől.) ezt mindenki elismeri. (Nagy zaj.) Fodor Kálmán : Nem fogadok el semmi lecz­kéztetést, kikérem magamnak. (Folytonos nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek, méltóztassanak a szó­nokot meghallgatni. Gr. Batthyány Tivadar: Valahányszor erről az oldalról közbeszólások történnek az önök szóno­kaival szemben, akkor az urak mindig azt mond­ják, hogy nyugodtan meghallgatnak minket; valahányszor pedig mi beszélünk, akkor az urak folyton zavarnak. • Elnök : Kérem a képviselő urat, ne tessék az elnök jogaiba avatkozni. Közbeszólások minden

Next

/
Thumbnails
Contents