Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-102

M. országos ülés 19ll Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: Minthogy a t. képviselő ur szíves volt engem két nappal ezelőtt figyelmeztetni arra, hogy ebben a tárgyban interpellálni fog. azonnal megadhatom válaszomat. Az első pont ugy szól: van-e tudomása arról, hogy a budapest—tiszai helyi érdekű vasút jelen­leg rossz állapotban van? Igenis, van róla tudomásom, és teljesen iga­zat adok a t. képviselő urnak mindenben, a mit a vasút rossz állapotáról mondott. Bizonyos te­kintetben azonban mégis túlzott a t. képviselő ur, a mikor t. i. azt mondotta, hogy a vasúton ma a vonatok menetsebessége 14 km. Nem 14, hanem 35 km. Ez is nagyon kedvezőtlen állapot, mivel az engedélyokirat szerint 40 km. sebesség van elő­írva, de a vasút rossz állajsota miatt ez a menet­sebesség be nem tartható. A második túlzás az, hogy ez a vasút akkor sem felelt meg a maga rendeltetésének, a mikor épült. Akkor megfelelt. Ha minden uj viczir\ális vasút épitésénél azt követeinők, hogy az alapépít­mények ágyazata kavics legyen, ez annyival emelné az építési költségeket, hogy igen sok vasút létre sem jöhetne. (Ugy van! jobbfelől.) Ennél­fogva általánosan ugy teszszük, hogy vagy egészen homokágyazást engedünk meg ilyen csekélyfor­galmu vasutaknál, vagy legalább részben kavics-, részben homokágyazást. Ez egészen czélszerű intézkedés, a jövőre sem térhetünk el tőle, mert ismétlem még egyszer, teljesen fölösleges olyan viczinális vasutakat, a melyeken 2—4 vonat közlekedik és a melyeken a menetsebesség csekély, arra kötelezni, hogy az alépítmény ágyazatát egészen kavicsból csinálják, kivált az Alföldön, a hol a kavicsbeszerzés óriási költségeket okoz. A tulaj donképeni oka e vasút rossz állapotá­nak az, hogy az már kinőtt a helyi érdekű vasutak keretéből ; ezen a vasúton ma már 18 vonat köz­lekedik, s ennélfogva most már nem bir egészen a helyi érdekű vasút jellegével. A jövedelmezősége nem akkora ugyan, mint a t. képviselő ur mondta, hanem kétségtelenül kedvezőbb, mint a legtöbb helyi érdekű vasúté. A vasút az utolsó esztendő­ben képes volt az elsőbbségi részvényekre öt szá­zalékot fizetni, továbbá az elsőbbségi részvények elmaradt osztalékára bizonyos fizetést teljesíteni. Méltóztatik tudni, hogy a törvény szerint ma az a rendszer, hogy miután az első években a vasút még az elsőbbségi részvények kamatját sem hozza meg, az elmaradt kamatokat kifizetik utólag, mikor a jövedelem nagyobbodik. A törzsrészvények, a melyek, mint méltóztatik tudni, 35%-át teszik ki az egész tőkének, ez idő szerint általában még semmiféle jövedelemben nem részesülnek. Azt lehet tehát mondani, hogy ennek a vasút­nak financziális helyzete jobb, mint a legtöbb helyi­érdekű vasúté. De azért mégsem olyan kedvező, mint a t. képviselő ur feltüntette. Szükségesnek tar­tottam ezt elmondani azért, mert vissza fogok erre a kérdésre térni. KÉPYH. NAPLÓ. 1910 1915. V. KÖTET. február i5-én, szerdán. 2Ó9 A mi már most a segítés módjait illeti, meg­jegyzem, hogy bár ez a vasút ilyen rossz álla­potban van, a magyar államvasút, a mely azt kezeli, tetemes pénzbeli áldozatokat hozott már eddig is, hogy a 35 kilométeres menetsebesség — a mely máris redukált — fentartható legyen. De gyökeres segítség másként el sem képzelhető, mint hogy azok a sinek, a melyek most azon a vonalon feküsznek és a melyek csak 20 kilogrammo­sak, — ilyen könnyű sineket most már rend­szerint nem is engedélyezünk — kicseréltessenek nehezebb sínekkel, másfelől pedig a homok­ágyazat teljesen kilökessék onnan és a helyett kavicságyazat építtessék be. Egyedül ez az operá­czió segíthet. Mert én abban a vélekedésben va­gyok, hogy ha . most az ágyazatot kavicscsal megpróbáljuk is javítani, azzal eredményt el nem érünk, csak kár azért a pénzért, mert beletemet­jük a kavicsot abba a sárba, a min ma feküsznek a sínek. Hogy pedig ez milyen tetemes költséget okoz, az kitűnik onnan, hogy ha ennek a vasútnak sínéit, a melyek ma 20 kilogrammosak, csak 23.5 kilogrammos sínekkel akarjuk is kicserélni — pedig nézetem szerint ez sem volna helyes, mert ha már kicseréljük a sineket, még súlyosabbakat kell oda alkalmazni — maga ez, a sinek beszer­zése, 1,053.000 koronába kerülne, a kavicságyazat pedig 180.000 koronába; vagyis összesen körül­belül 1,200.000 koronányi költségről van itt szó, a mit a rendes fentartás keretében megtenni nem lehet, s a mi másfelől is a szerződésnek meg nem felelő. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Az üzlet­vezető t. i. kizárólag a magyar államvasút lévén, nem őt terhelik ezek a befektetési költségek. Én megindítottam a tárgyalást a helyi érdekű vasúttal, hogy a könnyű sinek azonnal kicserél­tessenek és az ágyazat is megujittassék. (Helyeslés.) És van itt még egy másik szempont is, az, vájjon nem volna-e indokolt ezt a helyi érdekű vasutat esetleg beváltani és államvasutakba átvenni, (Élénk helyeslés balfelől.) tekintettel épen a nagyobb forgalomra és arra a körül­ményre, hegy ez a vasút már kinőtt a gyermek­ruháiból és ma már nem viczinális vasút. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Erre a kérdésre azonban ma még nem vagyok képes határozott választ adni, csak annyit mond­hatok, hogy behatóan fogok foglalkozni a kér­déssel, hogy ezek a t. képviselő ur által az igazság­nak megfelelőleg vázolt rossz állapotok mentül hamarább megjavíttassanak. Kérem válaszom tudomásul vételét. (Élénk helyeslés jobb felől.) •"., Elnök: Az interpelláló képviselő ur kivan szólni. Zlinszky István : T. ház ! Az igen t. miniszter urnak azt az előzetes híradását, hogy már foglal­kozik azzal a tervvel, hogy ezt a vasutat a magyar állam átvegye, csak nagy köszönettel fogadhatom az érdekeltség nevében is. Engedje azonban meg a t. minister ur, hogy egy megjegyzésére én is 27

Next

/
Thumbnails
Contents