Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-102

M. országos ülés 19ll Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: Minthogy a t. képviselő ur szíves volt engem két nappal ezelőtt figyelmeztetni arra, hogy ebben a tárgyban interpellálni fog. azonnal megadhatom válaszomat. Az első pont ugy szól: van-e tudomása arról, hogy a budapest—tiszai helyi érdekű vasút jelenleg rossz állapotban van? Igenis, van róla tudomásom, és teljesen igazat adok a t. képviselő urnak mindenben, a mit a vasút rossz állapotáról mondott. Bizonyos tekintetben azonban mégis túlzott a t. képviselő ur, a mikor t. i. azt mondotta, hogy a vasúton ma a vonatok menetsebessége 14 km. Nem 14, hanem 35 km. Ez is nagyon kedvezőtlen állapot, mivel az engedélyokirat szerint 40 km. sebesség van előírva, de a vasút rossz állajsota miatt ez a menetsebesség be nem tartható. A második túlzás az, hogy ez a vasút akkor sem felelt meg a maga rendeltetésének, a mikor épült. Akkor megfelelt. Ha minden uj viczir\ális vasút épitésénél azt követeinők, hogy az alapépítmények ágyazata kavics legyen, ez annyival emelné az építési költségeket, hogy igen sok vasút létre sem jöhetne. (Ugy van! jobbfelől.) Ennélfogva általánosan ugy teszszük, hogy vagy egészen homokágyazást engedünk meg ilyen csekélyforgalmu vasutaknál, vagy legalább részben kavics-, részben homokágyazást. Ez egészen czélszerű intézkedés, a jövőre sem térhetünk el tőle, mert ismétlem még egyszer, teljesen fölösleges olyan viczinális vasutakat, a melyeken 2—4 vonat közlekedik és a melyeken a menetsebesség csekély, arra kötelezni, hogy az alépítmény ágyazatát egészen kavicsból csinálják, kivált az Alföldön, a hol a kavicsbeszerzés óriási költségeket okoz. A tulaj donképeni oka e vasút rossz állapotának az, hogy az már kinőtt a helyi érdekű vasutak keretéből ; ezen a vasúton ma már 18 vonat közlekedik, s ennélfogva most már nem bir egészen a helyi érdekű vasút jellegével. A jövedelmezősége nem akkora ugyan, mint a t. képviselő ur mondta, hanem kétségtelenül kedvezőbb, mint a legtöbb helyi érdekű vasúté. A vasút az utolsó esztendőben képes volt az elsőbbségi részvényekre öt százalékot fizetni, továbbá az elsőbbségi részvények elmaradt osztalékára bizonyos fizetést teljesíteni. Méltóztatik tudni, hogy a törvény szerint ma az a rendszer, hogy miután az első években a vasút még az elsőbbségi részvények kamatját sem hozza meg, az elmaradt kamatokat kifizetik utólag, mikor a jövedelem nagyobbodik. A törzsrészvények, a melyek, mint méltóztatik tudni, 35%-át teszik ki az egész tőkének, ez idő szerint általában még semmiféle jövedelemben nem részesülnek. Azt lehet tehát mondani, hogy ennek a vasútnak financziális helyzete jobb, mint a legtöbb helyiérdekű vasúté. De azért mégsem olyan kedvező, mint a t. képviselő ur feltüntette. Szükségesnek tartottam ezt elmondani azért, mert vissza fogok erre a kérdésre térni. KÉPYH. NAPLÓ. 1910 1915. V. KÖTET. február i5-én, szerdán. 2Ó9 A mi már most a segítés módjait illeti, megjegyzem, hogy bár ez a vasút ilyen rossz állapotban van, a magyar államvasút, a mely azt kezeli, tetemes pénzbeli áldozatokat hozott már eddig is, hogy a 35 kilométeres menetsebesség — a mely máris redukált — fentartható legyen. De gyökeres segítség másként el sem képzelhető, mint hogy azok a sinek, a melyek most azon a vonalon feküsznek és a melyek csak 20 kilogrammosak, — ilyen könnyű sineket most már rendszerint nem is engedélyezünk — kicseréltessenek nehezebb sínekkel, másfelől pedig a homokágyazat teljesen kilökessék onnan és a helyett kavicságyazat építtessék be. Egyedül ez az operáczió segíthet. Mert én abban a vélekedésben vagyok, hogy ha . most az ágyazatot kavicscsal megpróbáljuk is javítani, azzal eredményt el nem érünk, csak kár azért a pénzért, mert beletemetjük a kavicsot abba a sárba, a min ma feküsznek a sínek. Hogy pedig ez milyen tetemes költséget okoz, az kitűnik onnan, hogy ha ennek a vasútnak sínéit, a melyek ma 20 kilogrammosak, csak 23.5 kilogrammos sínekkel akarjuk is kicserélni — pedig nézetem szerint ez sem volna helyes, mert ha már kicseréljük a sineket, még súlyosabbakat kell oda alkalmazni — maga ez, a sinek beszerzése, 1,053.000 koronába kerülne, a kavicságyazat pedig 180.000 koronába; vagyis összesen körülbelül 1,200.000 koronányi költségről van itt szó, a mit a rendes fentartás keretében megtenni nem lehet, s a mi másfelől is a szerződésnek meg nem felelő. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Az üzletvezető t. i. kizárólag a magyar államvasút lévén, nem őt terhelik ezek a befektetési költségek. Én megindítottam a tárgyalást a helyi érdekű vasúttal, hogy a könnyű sinek azonnal kicseréltessenek és az ágyazat is megujittassék. (Helyeslés.) És van itt még egy másik szempont is, az, vájjon nem volna-e indokolt ezt a helyi érdekű vasutat esetleg beváltani és államvasutakba átvenni, (Élénk helyeslés balfelől.) tekintettel épen a nagyobb forgalomra és arra a körülményre, hegy ez a vasút már kinőtt a gyermekruháiból és ma már nem viczinális vasút. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Erre a kérdésre azonban ma még nem vagyok képes határozott választ adni, csak annyit mondhatok, hogy behatóan fogok foglalkozni a kérdéssel, hogy ezek a t. képviselő ur által az igazságnak megfelelőleg vázolt rossz állapotok mentül hamarább megjavíttassanak. Kérem válaszom tudomásul vételét. (Élénk helyeslés jobb felől.) •"., Elnök: Az interpelláló képviselő ur kivan szólni. Zlinszky István : T. ház ! Az igen t. miniszter urnak azt az előzetes híradását, hogy már foglalkozik azzal a tervvel, hogy ezt a vasutat a magyar állam átvegye, csak nagy köszönettel fogadhatom az érdekeltség nevében is. Engedje azonban meg a t. minister ur, hogy egy megjegyzésére én is 27