Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-99

ii4 99. országos ülés 1911 február 11-én, szombaton. (Helyeslés a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk!) Ennek a követelésnek a jogosultságát vontam kétségbe, mert az én szerény megg3^őződésem és tapasztalatom szerint akkor, a mikor &t. túloldalnak módjában lett volna ebben az irányban tenni, e tekintetben legalább is nem tette meg mindazt, a mit megtehetett volna. Egy hang (balfelol): Már megint ? (Felkiáltások a jobboldalon: Már megint az igazság !) Lukács László pénzügyminister: Áttérve az inkriminált kérdésre, ez az a kérdés, vájjon igazat mondtam-e én akkor, a midőn múltkori beszédem folyamán azt állittottam, hogy az az eljárás, a mely követtetett, tényleg a kiegyezésben nem fedi azokat • a nyilatkozatokat, a melyek egyik-másik kérdésre vonatkozólag a nagy nyilvánosság előtt tétettek. Én igen jól tudom, hogy egy jegyzőkönyvi megállapodás jött létre a két kormány között, a mely, az u. ti. Paraphirungs-Protokoll, be lett jelentve a törvényhozásnak Bécsben is. Nagyon jól ismerem ezen napló tartalmát, a melyet t. képviselőtársam felolvasott és ebből azt láttam és azt láthatja mindenki, a ki ezzel foglalkozik és aki össze akarja hasonlítani e napló tartalmát azzal a ParaphirungsProtokollal, hogy ebben a bejelentésben benne foglaltatik a megállapodásoknak az a része, a mely a nyilvánosság számára volt szánva, és a mely speezialiter a bankkérdésben meglehetősen vague és labilis általánosságokat foglalt magában, minden konkrét és precziz megállapítás nélkül, sőt van benne egy passzus, a mely igen csodálatosan hangzik és a mely azt mondja (olvassa) : »Az Osztrák-Magyar Bank érvényben levő szabadalma« — ez volt t. i. 1907-ben, — »1910 végéig tart és a szabadalom meghosszabbítása iránti kérelem az alapszabályoknak megfelelően legkorábban ez év végére, t. i. 1907. év végére várható. Osak e kérelem alapján lesz a szabadalom megújításának kérdése végérvényesen eldönthető. És a két kormány megállapodik a megkötés esetére abban, a meg nem hosszabbítás esetében pedig ebben. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl. Zaj.) Az a csodálatos ebben a dologban, hogy 1907-ben, midőn az mondatik az egyik jegyzőkönyvben, hogy hiszen csak ] 910-ben jár le a szabadalom, már akkor 1907-ben egy titkos jegyzőkönyvben egy megállapodás jön létre a közös bank alapján, mert a t. képviselőtársam igen megkönnyítette az én helyzetemet azzal, hogy nem várva be, hogy én adjam meg a fel világosítást, ő maga szerezte be magának ezt az u. n. titkos jegyzőkönyvet, — nem tudom, honnan és mi módon, de mindenesetre az ó birtokában van és nem csinál titkot belőle, hogy a nyilvános megállapodás mellett létezett még egy titkos megállapodás is ; a kérdés már most csak az, hogy ez a két dolog fedi-e egymást és hogy vájjon a titkos megállapodásban az van-e, a mi a nyilvánosban. (Halljuk ! Halljuk / jobbfelől.) Abszolúte ártatlan ez az egész história, annak fontosságot tulaj doni tani nem szükséges. Mindenesetre akkor is sajátságos volna, hogy valami, a miről nyilvános jegyzőkönyv felvéteti^ még egyszer megismételtetik a titkos jegyzőkönyvben is. Téves azonban az, hogy ez a két dolog nem fedi egymást. Az én t. képviselőtársam, miután birtokában van ezen kis jegyzőkönyvnek, összehasonlítást tehet a kettő között és meg fogja találni, hogy mig a nyilvános jegyzőkönyvben általános frázisokban arról van szó, hogy lehet, hogy meghosszabbítjuk a bankprivilégiumot, lehet hogy nem hosszabbítjuk meg, addig a titkos jegyzőkönyvben arról, hogy nem hosszabbítjuk meg, egyetlenegy szó sem foglaltatik, . . . (Derültség s jelkiáltások jobbfelöl: Kifelejtették! Zaj. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Lukács László pénzügyminister: ... hanem foglaltatik az, a mit szerencsém volt beszédemben előadni, foglaltatik t. i. az, hogy ha az OsztrákMagyar Bank kéri a privilégiumának meghosszabbitását, a két kormánynak bele kell mennie ebbe a tárgyalásba. (Felkiáltások balfelöl: A tárgyalásba ! Az nem szerződés !) Szmrecsányi György: Ez nagy csavarás! (Zaj. Elnök csenget.) Lukács László pénzügyminister: Azután bennefoglaltatnak azok a feltételek, a melyek mellett, a mint előadtam, ez a meghosszabbítás megtörténhetik, hogy t. i. minő változások történj ének vagy ne történjenek ; bennefoglaltatnak azok a feltételek, a melyek ellenértékül kivánandók a bankkal szemben, kimondatván azonban, hogy ezeknek elfogadásától a bank részéről a bankprivilégium meghosszabbítása függővé nem tehető. És itt az »előzetesen« vag}^ »nem előzetesen« szó abszolúte semmiféle különbséget az értelemben nem okozhat. (Élénk ellenmondások balfelol. Zaj. Halljuk! Halljuk ! jobbfelől. Elnök csenget.) A dolog így áll és az utolsó betűig fentartom, hogy azt, a mit beszédemben mondottam, az okmányok teljesen fedik és ez a két dolog teljesen fedi egymást. Szmrecsányi György: Nem fedi! (Zaj. Halljuk ! Halljuk I jobbfelől.) Lukács László pénzügyminister: Mivel itt egy olyan kérdésről van szó, a melyet egy ilyen nagy testületben eldönteni nem lehet, ennélfogva én nem tudok — hogy az interpelláczió követelményéneí eleget tegyek— mást válaszolni t. képviselőtársamnak, mint hogy kérjem a t. házat arra, hogy vegye tudomásul és mintegy válaszul az interpelláczióra azt, a mit én ebben a kérdésben proponálni szándékozom. (Halljuk ! Halljuk !) Miután én titkos aktákat a t. ház asztalára elvi okokból le nem teszek, (Helyeslés jobbfelől.) mert veszedelmes preczedensnek tartanám . . . Szterényi József: ügy van! Lukács László pénzügyminister: ... hogy kormányzati titkos akták ide letétessenek; mivel ez a törvényhozás jogának beavatkozása volna a végrehajtó hatalom körébe . . . (Igaz ! ügy van I a jobboldalon és a középen. Mozgás balfelol.) Polónyi Géza: A törvényhozás felette áll a végrehajtó hatalomnak! (Zaj a bal- és a szélső. baloldalon. Halljuk jobbfelől.)