Képviselőházi napló, 1910. V. kötet • 1911. február 8–márczius 8.

Ülésnapok - 1910-99

99. országos ülés 1911 február ll-én, szombaton. 101 Azt már csak nem fogja a túloldal sem vitathatni, hogy a mi a németnek arany, az a magyarnak nem volna arany. 750 millió forint arany olyan összeg, a melylyel 1000 millió forint bankót lehet kibocsátani, (ügy van ! balfelől.) A mi pedig azt illeti, hogy az ázsió nagyobb lesz, ez sem áll. mert az még sohasem történt meg, hogy akkor lett volna nagyobb az ázsió, a mikor erősebb volt egy bank érczalapja. A kamat sem lesz nagyobb, mert csak abban az esetben lenne nagyobb, ha nem volna érczalapunk ; az érczalapunk pedig megvan. Az az állítás, hogy akkor nagyobb a kamatláb, a mikor több a pénz, és akkor kisebb, ha kevés a pénz, abszurdum ; már pedig, ha önálló bankunk van, sokkal több lesz a pénz, a mi Magyarországot illeti, mint a mennyi most van. (Igaz! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) A birtokos-osztály pedig a bécsi bank által mindig a rövidet húzta. (ügy van ! balfelől.) Ezt meg kell változtatni: a személyes hitelt meg kell szaporítani, a váltólej aratót meg kell hosszabbítani. Mert ha a személyes hitelt meg nem szaporítjuk és a váltóhitelt meg nem hosszabbítjuk, akkor a gazdaközönség nem tudja abban az időben kifizetni az adósságát, mikor pénze Tan reá. A négy hónap helyett tehát hat hónap váltóhitelt kell csinálni, akkor a gazdaközönség sokkal kényelmesebben fogja a maga adósságát lefizethetni. Én azt gondolom, hogy a magyar banknak felállítása semmi nehézséggel nem fog járni. Tisztán a túloldal az, a mely osztrák érdekből azt kívánja, hogy a régi bankállapotok maradjanak meg. Eri azt hiszem, hogy a mint a magyar bank életbe fog lépni, Magyarországon a gazdasági viszonyok meg fognak javulni. Hiszen nincs oly kis állam, a mely ne igyekeznék azon, hogy a maga bankjával rendelkezhessék ; mindegyik önállóságra törekszik, egyedül a magyar van ezredéves alkotmánya után bezárva a bécsi spárkasszába. (Ugy van!) Vaskarokkal szorít össze az osztrák és semmisít meg bennünket előbb-utóbb. Ha tovább így maradunk elszegényedünk, elpusztulunk. A gazdaközönség hazánkban igen fontos szerepet játszik. A gazdaközönség az, a mely a maga erejével fenn tudta egy ezredéven keresztül ezt az arszágot tartani. Hogy a második ezredéven át is fennmaradjunk, arra szükséges az, hogy a nemzet önállóságát előmozdítsuk. (Ugy van! ügy van I a szélsőbaloldahn.) Én a magam fölfogása szerint óhajtom azt, hogy az önálló magyar bank megvalósuljon. Mondják, hogy személyi okok vannak, a melyek nem engedik ; a királyra is hivatkoznak, hogy a király nem engedi. Miért nem engedi? Legfeljebb azért nem engedi, mert az osztrákoknak akar kedvezni, de ha Magyarország önállósága azt kívánja, akkor én azt hiszem, hogy világos törvényeinekkel szemben az összmonarchia érdekében a király sem fog szembeszállani. A bankot erőszakkal föntartani nem lehet; ha erőszakkal és hatalommal fogják fönntartani, nem lesz annak semmi hitele. Ha pedig a magyar bank alkotmányos utón életbelép, az prosperálni fog. Azt mondják, hogy a király kijelenti, hogy : »nem engedhetem meg«. Ez nem az ő törvénye, mint a hogy hivatkozott az 1867 : XII. t.-czikkre, a katonai kérdésben azzal, hogy ez az ő törvénye, ebbe nem lehet beleszólni. Ez a magyar nemzetnek a törvénye N

és a magyar nemzet ha azt akarja, hogy legyen bank, kell hogy legyen bank. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Egyszer megtörtént az angol királynővel is az, hogy egy törvényjavaslatot nem akart elfogadni. A minister erre azt felelte, hogy a nemzet pedig elfogadja. Es a törvényt elfogadták. A nemzet erősebb a királynál is és ennélfogva az önálló bank felállítása ellen semmi komoly akadály nincs. Csatlakozom Földes Béla és Kossuth Ferencz t. képviselőtársaim határozati javaslataihoz. A törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Lovászy Márton jegyző: Szabó István (nagyatádi) ! Szabó István (nagyatádi) : T. ház ! (Halljuk !) Hosszantartó, minden részletre kiterjedő és mondhatnám, legnagyobb részben magas színvonalon álló vita tárgyát képezte a bankkérdés és ez nagyon természetes is, mert hiszen ez a kérdés az, a melyért az előbbeni kormányzó pártok közt az egyetértés megbomlott. Épen az önálló magyar jegybank fölállításáért folytatott küzdelem miatt nemcsak a koaliczióban támadt ellentét és bomlott az elemeire, hanem az önálló bank kérdésében elfoglalt álláspont következtében, nevezetesen még annak a dátuma tekintetében is, az az egységes nagy függetlenségi párt is szétszakadt. Nagyon helyénvaló tehát, s mindenképen igazolt, hogy az a párt, a mely az önálló bank kérdéséből kabinetkérdést, pártkérdést csinált, a mely párt az önálló bank kérdését a jövő legelső feladatának tekinti, a mely párt ezért kész volt a hatalmat is otthagyni és ellenzékbe menni, nagyon helyénvaló, hogy ez a párt itt akkor, a mikor a közös bank szabadalmának meghosszabbításáról van szó, belemenjen a küzdelembe és igyekezzék kimutatni törekvéseinek jogosultságát, elveinek helyességét és igyekezzék meggyőzni az országot arról, hogy ez az egyetlen helyes ut Magyarország gazdasági önállóságának megvalósítására. (Helyeslés a baloldalon.) Ezen előzményekből, de elvi álláspontjából kifolyólag is épen a 48-as pártnak úgyszólván erkölcsi kötelessége volt, hogy teljes erővel vegyen részt a vitában és minden tagját sorakoztassa az önálló vagy a közös bank kérdésének megvitatásában és annak esetleges keresztülvitelére. En is, mint a függetlenségi párt tagja, már akkor, midőn a bankkérdés felszínre vetődött, a mikor a bank kérdésében megindult a küzdelem és midőn már látszott, hogy az önálló bank felállítása nem megy olyan simán, mint a hogy a 48-as pártok hitték eddig, mig kormányon nem voltak, bizonyos biztatások révén, ezen követelés mellé álltam. A mikor felmerült a kétség, hogy az önálló bank nem lesz létesíthető, magának a pártnak a kebelében megindultak a véleménycserék