Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-79

36 *79. országos ülés 1911 képen nem tudjuk megérteni, hogy ezen jó üzletből származó jövedelem miért jusson mindig idegen tőkések zsebébe. Azt nem lehet állítani és nem is állította senki, hogy ne lenne elég vagyoni erőnk az önálló bank felállítására, mert hiszen, ha megnézzük a takarékpénztárak betétállományát, az olyan óriási, hogy abból egy önálló bankot mindig fel lehet állítani és mindig lehet reményünk arra, hogy ezen önálló bank igen jól jövedelmező részvényeit magyar tőkések fogják megvásárolni és így a kamatnyereség nem az idegen tőkések kezébe jut, hanem magyar állampolgároknál marad. Ezek azok az érvek, a melyek arra késztetnek bennünket, hogy az önálló bank mellett foglaljunk állást. (Helyeslés a haloldalon.) Természetesen foglalkoznunk kell azon nehézségekkel, azon aggodalmakkal is, a melyeket ellenünkben rendesen felhozni szoktak. (FIálljuk! Halljuk!) Én ezen aggodalmakkal, legalább azok egynémelyikével fogok igen röviden foglalkozni. (Halljuk ! Halljuk !) Elsősorban felhozzák az önálló bank ellen azt, hogyha a mi hitel-és pénzrendszerünk Ausztriától különválasztódik, akkor értékpapírjainknak nem lesz piaczuk, értékpapírjainkat elhelyezni nem tudjuk. Azt mondják, hogy az önálló bank felállítása esetén az osztrákok egyszerre piaczra fogják dobni azon nem kismennyiségű értékpapírjaikat, a melyek az ő piaczaikon vannak. Hock János : Ök bánják meg ! Valentsik Ferencz : Elhiszem, hogy pillanatnyi düh és indulat hevében ezt csakugyan meg fogják cselekedni, de meg vagyok győződve, hogy ezen értékpapírokat nem irántunk való szeretetből és rokonszenvből vásárolták, (ügy van ! Ugy van J a baloldalon.) mert mi ezen szeretet és rokonszenv nyilvánulásaival állami életünkben semmiféle vonatkozásban sem találkozunk, (Ugy van I ügy van ! a baloldalon.) Azért vásárolták meg értékpapírjainkat, mert azok tisztességes kamatozást biztosítottak és jó alkalmat nyújtottak a tőke biztos elhelyezésére (ügy van ! ügy van ! a baloldalon.) és mert a jövőben is csak ez az eset fog fennállani, ha piaczra is dobják azokat az értékpapírokat, igen gyorsan vissza fogják vonni, mert hiszen, ha igen sok értékpapírt dobnak a piaczra, ez által nagyobb lesz a kínálat, nem fog arányban állani a kereslettel, igy a papírok értéke leesik, és senki sem bolond, hogy akarattal magának veszteséget okozzon. Ezenkívül meg kell vallanunk teljes őszintességgel azt is, hogy mi igen nagy részben adósai, és fájdalom, igen nagy mértékben vevői is vagyunk az osztrákoknak. Hát én olyan hitelezőt még sohasem láttam életemben, a ki csupán egyéni ellenszenvből legnagyobb adósát és — tegyük hozzá — legnagyobb vevőjét is szándékosan tönkretenni iparkodnék. Ha azok az értékpapírok, a melyek Ausztriában vannak, beözönlenek hozzánk, megveszszük, a mit meg akarunk venni, és ott hagyjuk, a mire nincs szükségünk, ezáltal nagyobb lesz a kínálat, leszoritódík az áruk ára, és ez vagy hazai tőkéseinkre hat buzditólag, hogy január 18-án, szerdán. értékpapírt vásároljanak, vagy a külföld érzi meg, hogy jó spekuláczióra nyílik kilátás, keresni fogják az értékpapírokat és az árfolyamok ezen kereslet következtében ismét emelkednek. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Én különben is azt tartom, hogy nem mindig arra kell utazni, hogy az értékpapírokat külföldön helyezzük el. Nekünk arra kell törekednünk, hogy értékpapírjainknak belföldön legyen piaczuk. Törvényhozási intézkedésekkel, a hazafias szellem felkeltésével és ébrentartásával tehetnénk e tekintetben is valamit. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Törvényhozási intézkedéseket említettem. Ott van az 1877 : XX. t.-czikk, a mely rendelkezik az óriási nagy tömegben összegyűlő árva-tartalékalap felett és a rendesen összesített árvapénztár tőkéje felett és pedig akként rendelkezik, hogy az árvapénzek vagy pupilláris biztosíték mellett kölcsönbe adhatók, vagy pedig jóhitelű takarékpénztárakba helyezendők el, azokba a takarékpénztárakba, a melyeket a törvényhatósági bizottság közgyűlése e czélból névszerinti szavazással kijelölt. Hát, t. képviselőház, miért kell ezt igy csinálni ? Miért nem mondja ki a törvény, hogy elhelyezhető akként is, hogy azokon a fölös pénzeken állampapírokat kell vásárolni ? (Igaz ! Ugy van I a baloldalon.) Hiszen akkor milliók és milliók szabadulnának fel és alkalom és mód kínálkoznék arra, hogy ezek a pénzek igy elhelyeztessenek. Igaz ugyan és némelyek felhozhatnák ez ellen azt, hogy ezekre a tőkékre szükség van, a mennyiben olcsóbb kamatozású jelzálogi kölcsönt nyújtanak. De először is kétségtelen tény az, hogy az összes árvái pénzek ilyen kölcsönökkel igénybevéve nincsenek, mert, sajnos, a magyar föld egyharmadánál jobban el van adósodva, s mert ez csak egyharmad értékig ad kölcsönt, kénytelen tehát azokhoz a pénzintézetekhez menni az igénylő, a melyek legalább 50%-ig hitelt nyújtanak és igy az árvái pénzeket kevésbbé veszik igénybe. (Ugy van! a baloldalon.) És méltóztassék megnézni, hogy szerte az országban az árvái pénzek igen jelentékeny része takarékpénztárakban 3.5%-os kamatozás mellett van elhelyezve. (Igaz! ügy van! a baloldalon.) Igaz, hogy a takarékpénztáraknak ezzel hasznot nyújtottak és igaz másrészt az is, hogy közgazdasági életünk majd a takarékpénztárakból veszi igénybe ezeket a tőkéket, de ezzel szemben kétségtelen, hogy nem lenne az sem nagy baj, ha a 8%-os kamattal dolgozó pénzintézetek nem kapnak olyan sok pénzt 3.5%-ra, mert legfeljebb kevesebb lesz a dividenda és a bankigazgatók nem 48.000 ,hanem csak 24.000 koronányi fizetéssel lesznek kénytelenek beérni. Ez az országra nézve valami nagy szerencsétlenséget, valami nagy katasztrófát még nem jelent. (Ugy van ! a baloldalon.) T. képviselőház ! Arra is kell nekünk törekednünk, hogy Magyarországon kifejleszszük a takarékossági szellemet. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mert hiszen a közgazdasági fellendülésnek a takarékossági szellem egyik leghatalmasabb