Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-79

36 *79. országos ülés 1911 képen nem tudjuk megérteni, hogy ezen jó üzlet­ből származó jövedelem miért jusson mindig idegen tőkések zsebébe. Azt nem lehet állítani és nem is állította senki, hogy ne lenne elég vagyoni erőnk az önálló bank felállítására, mert hiszen, ha meg­nézzük a takarékpénztárak betétállományát, az olyan óriási, hogy abból egy önálló bankot mindig fel lehet állítani és mindig lehet reményünk arra, hogy ezen önálló bank igen jól jövedelmező rész­vényeit magyar tőkések fogják megvásárolni és így a kamatnyereség nem az idegen tőkések kezébe jut, hanem magyar állampolgároknál marad. Ezek azok az érvek, a melyek arra késztetnek bennünket, hogy az önálló bank mellett foglal­junk állást. (Helyeslés a haloldalon.) Természetesen foglalkoznunk kell azon nehézségekkel, azon aggo­dalmakkal is, a melyeket ellenünkben rendesen felhozni szoktak. (FIálljuk! Halljuk!) Én ezen aggodalmakkal, legalább azok egynémelyikével fogok igen röviden foglalkozni. (Halljuk ! Halljuk !) Elsősorban felhozzák az önálló bank ellen azt, hogyha a mi hitel-és pénzrendszerünk Ausz­triától különválasztódik, akkor értékpapírjainknak nem lesz piaczuk, értékpapírjainkat elhelyezni nem tudjuk. Azt mondják, hogy az önálló bank felállítása esetén az osztrákok egyszerre piaczra fogják dobni azon nem kismennyiségű értékpapír­jaikat, a melyek az ő piaczaikon vannak. Hock János : Ök bánják meg ! Valentsik Ferencz : Elhiszem, hogy pillanatnyi düh és indulat hevében ezt csakugyan meg fogják cselekedni, de meg vagyok győződve, hogy ezen értékpapírokat nem irántunk való szeretetből és rokonszenvből vásárolták, (ügy van ! Ugy van J a baloldalon.) mert mi ezen szeretet és rokonszenv nyilvánulásaival állami életünkben semmiféle vo­natkozásban sem találkozunk, (Ugy van I ügy van ! a baloldalon.) Azért vásárolták meg érték­papírjainkat, mert azok tisztességes kamatozást biztosítottak és jó alkalmat nyújtottak a tőke biztos elhelyezésére (ügy van ! ügy van ! a bal­oldalon.) és mert a jövőben is csak ez az eset fog fennállani, ha piaczra is dobják azokat az érték­papírokat, igen gyorsan vissza fogják vonni, mert hiszen, ha igen sok értékpapírt dobnak a piaczra, ez által nagyobb lesz a kínálat, nem fog arányban állani a kereslettel, igy a papírok értéke leesik, és senki sem bolond, hogy akarattal magának veszteséget okozzon. Ezenkívül meg kell vallanunk teljes őszintes­séggel azt is, hogy mi igen nagy részben adósai, és fájdalom, igen nagy mértékben vevői is vagyunk az osztrákoknak. Hát én olyan hitelezőt még sohasem láttam életemben, a ki csupán egyéni ellenszenvből legnagyobb adósát és — tegyük hozzá — legnagyobb vevőjét is szándékosan tönkretenni iparkodnék. Ha azok az értékpapírok, a melyek Ausztriában vannak, beözönlenek hoz­zánk, megveszszük, a mit meg akarunk venni, és ott hagyjuk, a mire nincs szükségünk, ezáltal na­gyobb lesz a kínálat, leszoritódík az áruk ára, és ez vagy hazai tőkéseinkre hat buzditólag, hogy január 18-án, szerdán. értékpapírt vásároljanak, vagy a külföld érzi meg, hogy jó spekuláczióra nyílik kilátás, keresni fog­ják az értékpapírokat és az árfolyamok ezen keres­let következtében ismét emelkednek. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Én különben is azt tartom, hogy nem mindig arra kell utazni, hogy az értékpapírokat külföldön helyezzük el. Nekünk arra kell törekednünk, hogy értékpapírjainknak belföldön legyen piaczuk. Törvényhozási intézkedésekkel, a hazafias szellem felkeltésével és ébrentartásával tehetnénk e tekin­tetben is valamit. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Törvényhozási intézkedéseket említettem. Ott van az 1877 : XX. t.-czikk, a mely rendelkezik az óriási nagy tömegben összegyűlő árva-tartalék­alap felett és a rendesen összesített árvapénztár tőkéje felett és pedig akként rendelkezik, hogy az árvapénzek vagy pupilláris biztosíték mellett köl­csönbe adhatók, vagy pedig jóhitelű takarék­pénztárakba helyezendők el, azokba a takarék­pénztárakba, a melyeket a törvényhatósági bi­zottság közgyűlése e czélból névszerinti szavazás­sal kijelölt. Hát, t. képviselőház, miért kell ezt igy csinálni ? Miért nem mondja ki a törvény, hogy elhelyezhető akként is, hogy azokon a fölös pén­zeken állampapírokat kell vásárolni ? (Igaz ! Ugy van I a baloldalon.) Hiszen akkor milliók és milliók szabadulnának fel és alkalom és mód kínálkoznék arra, hogy ezek a pénzek igy elhelyeztessenek. Igaz ugyan és némelyek felhozhatnák ez ellen azt, hogy ezekre a tőkékre szükség van, a mennyi­ben olcsóbb kamatozású jelzálogi kölcsönt nyújta­nak. De először is kétségtelen tény az, hogy az összes árvái pénzek ilyen kölcsönökkel igénybevéve nincsenek, mert, sajnos, a magyar föld egyharma­dánál jobban el van adósodva, s mert ez csak egyharmad értékig ad kölcsönt, kénytelen tehát azokhoz a pénzintézetekhez menni az igénylő, a melyek legalább 50%-ig hitelt nyújtanak és igy az árvái pénzeket kevésbbé veszik igénybe. (Ugy van! a baloldalon.) És méltóztassék megnézni, hogy szerte az országban az árvái pénzek igen jelen­tékeny része takarékpénztárakban 3.5%-os kama­tozás mellett van elhelyezve. (Igaz! ügy van! a baloldalon.) Igaz, hogy a takarékpénztáraknak ezzel hasznot nyújtottak és igaz másrészt az is, hogy közgazdasági életünk majd a takarékpénz­tárakból veszi igénybe ezeket a tőkéket, de ezzel szemben kétségtelen, hogy nem lenne az sem nagy baj, ha a 8%-os kamattal dolgozó pénzintézetek nem kapnak olyan sok pénzt 3.5%-ra, mert leg­feljebb kevesebb lesz a dividenda és a bank­igazgatók nem 48.000 ,hanem csak 24.000 koro­nányi fizetéssel lesznek kénytelenek beérni. Ez az országra nézve valami nagy szerencsétlenséget, valami nagy katasztrófát még nem jelent. (Ugy van ! a baloldalon.) T. képviselőház ! Arra is kell nekünk töreked­nünk, hogy Magyarországon kifejleszszük a taka­rékossági szellemet. (Élénk helyeslés a szélső­baloldalon.) Mert hiszen a közgazdasági fellendülés­nek a takarékossági szellem egyik leghatalmasabb

Next

/
Thumbnails
Contents