Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-79

79. országos ülés 19ii január Í8~án, szerdán. 33 sittatik, sorsolás utján fog megállapittatni. (Megtörténik.) V. bíráló-bizottság. Egyúttal a két igazolt képviselő ur osztályokba is soroztatik és pedig Czobor László képviselő ur a III., Bizony Ákos képviselő ur pedig az V. osztályba soroztatik. Fel fog olvastatni az inditványés interpellácziós-könyv. Nyegre László jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az inditványkönyvben ujabb bejegyzés nincs. Az interpellácziós-könyvben a következő interpellácziók vannak bejegyezve: Január 17-én: Práter Loránd, a magyar kir. operaházi fejetlenségek tárgyában a vallás- és közoktatásügyi ministernek. január 17-én: Huszár Károly (nagyzorlenozi), a népszámlálás alkalmából az oláh anyanyelvű kifejezés használata tárgyában a belügyi és kereskedelemügyi minister urakhoz ; végül Sümegi Vilmos, a katonai brutalitások folytán öngyilkossá lett Hlatky Zoltán ügyében a honvédelmi ministerhez. Elnök : Az interpellácziók az ülés végén fognak megtétetni. Javaslom, hogy az interpellácziók meghallgatására délután 2 órakor térjünk át. (Helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, ezt határozatkép mondom ki. Következik a napirend és pedig az OsztrákMagyar Bank szabadalmának és az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződésnek meghosszabbításáról, valamint az ezekkel kapcsolatos ügyek rendezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 150, 163) általános tárgyalásának folytatása. Szólásra ki következik 1 Beszkid Antal jegyző : Valentsik Ferencz ! Valentsik Ferencz : T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk I) Két állam, melynek közös a pénz- és hitelrendszere, már nem két független önálló állam többé, hanem államközösség, a melyet egy egésznek kell tekinteni. Már a szakiró ezen idézett szavaiból egészen kétségtelenül kiderül, hogy az előttünk lévő törvényjavaslatot ugy, a mint azt az indokolás kontemplálja, felfogni nem lehet, sőt bizonyos viszonyokat és fenforgó körülményeket véve tekintetbe felfogni nem is szabad. Nem szabad azt igy felfogni már csak azért sem, mert azon államjogi viszonynál fogva, melyben Ausztriával állunk és a melylyel Ausztriával vagyunk elválhatlanul egybekapcsolva, folyton ki vagyunk téve annak a veszedelemnek, hogy idegen érdekek eszközévé sülyedünk, és minden munkánk és fáradságunk nem a mi előmenetelünk czélját szolgálja, hanem egy nálunk hatalmasabb, kulturaibb és gazdagabb állam előmenetelének lesz biztos bázisa. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A törvényjavaslat indokolása ugyanis ugy fogja fel a kérdést, hogy annak eldöntésénél, vájjon felállitsuk-e az önálló bankot vagy meghosszabbitsuk-e az Osztrák-Magyar Bank szabadalmát 1911 január 1-étől, tisztán csak gazdasági és czélszerűségi kérdések lehetnek irányadók. A törvényjavaslat, ugy látszik, el akarja feledtetni azokat a harczokat, melyek az önálló bankért és általában az önálló gazdasági berendezkedésért ' KÉPVH. KAPLÓ 1910 1915. 1Y. KÖTET. az utóbbi évtized alatt lefolytak. Fátyollal akarja boritani, ugy látszik, azt a tényt, hogy ebben a házban már házhatározat is keletkezett, mely az önálló banknak 1911 január 1-ére való felállítását rendek. El akarja feledtetni azt a szomorú sérelmet, a melyet nemzeti önérzetünk szenvedett akkor, mikor az önálló bankhoz való, senki által soha kétségbe nem vont jogunkat a kvóta-felemelés által pénzzel kellett megváltani. El akarja feledtetni, hogy ebben a kérdésben ütközött ki alkatmán yos életünknek egész silánysága, mert kiderült, hogy a midőn a nemzet akarata egy felsőbb akaratba ütközött, a nemzet nem volt elég erős akaratának érvényt szerezni. (Ugy van! balfelöl.) Pedig ezekben a kérdésekben a leplezgetés és a takargatás egészen hiába való. (Ugy van! balfelől.) Alig hiszem, hogy akadjon Magyarországon ember, a ki elhigyje azt, hogy az önálló bank felállitásának csak tárgyi akadályai vannak. Mihelyt pedig tisztán és meztelenül áll előttünk a száraz igazság, hogy itt tulaj donképen csak hatalmi kérdésről van szó, (Ugy van ! balfelől.) hogy itt arról van szó, meg tudunk-e állani azon a szilárd talajon, a melyet történeti multunk és abból fejlett jogaink nekünk biztositanak, vagy pedig gyáván és meghunyászkodva lépünk a jogfeladás lejtőjére: abban a pillanatban az önálló bank kérdése a nemzeti becsület kérdésévé válik. (Élénk helyeslés balfelől.) Ne is mondja nekem senki azt, hogy tisztán csak gazdasági kérdés az önálló bank felállitásának kérdése. Nem az, hanem politikai kérdés, még pedig elsősorban az, mert az önálló bank felállítása fogja megadni országunknak az állami tipust, mert ez az önálló bank az állami függetlenségnek és önállóságnak legfőbb attribútuma. Addig nem lesz magyar kérdés Európában, a mig ott önálló bank — és pénzrendszerünkkel meg nem jelenünk. (Ugy van! balfelől.) Es ha van a nemzetben elegendő erély és kitartás és ha a bécsi politikának kipróbált eszközei nem szülik ezt a borzalmas eredményt a nagy munkapárti többség összehozásában, akkor ma a kivívott győzelemben velünk együtt ujjonganának mindazok, a kik ma roppant nagy képpel és ijesztő komolysággal a gazdasági válság rémének felidézésével akarják elterelni a figyelmet arról, hogy az osztrák érdekek előtt ismét meghunyászkodtak. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) És ha elbuktunk volna ebben a küzdelemben, ha a hatalom kényszerit annak eltűrésére, a mit ma önként felajánlunk, akkor legalább kényszerült eszközei, védtelen áldozatai lennénk a hatalomnak és nem volnánk a kizsákmányoló osztrák politikának eventuális bűnrészesei. De ha azt mondaná valaki, hogy Ausztriában az önálló bank kérdése gazdasági, czélszerűségi kérdés, ezt már elhiszem. Igenis Ausztriára az önálló bank felállitásának vagy a közös bank szabadalma megújításának kérdése gazdagodási kérdést jelent. Mert ha a két állam akképen van egymással egybekapcsolva, hogy egyik csak a másik akaratá5