Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-90

90. országos ütés 1911 január 31-én, kedden. 373 hogy egy ország mórlege azért alakul kedvezőtlenül, mert passzív aranykészletét nem tudja megvédeni. De nemcsak ezért nem foglalkozom e kérdéssel, hanem mert gróf Wíekenburg t. előadó ur beszéde során maga is elismerte, hogy a fizetési mérleg passzivitásának a valuta fentartása szempontjából nem tulajdonit olyan nagy jelentőséget, hogy arra érdemes volna sok szót vesztegetni. T. ház ! Eljutottam azon érvhez, (Halljuk • Halljuk! balfelöl.) a melyet gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársam a legkomolyabbnak mondott, t. i. a kamatláb emelkedésének kérdéséhez. Őszintén megvallom és előrebocsátom azt, hogy e tekintetben — bár szerénytelennek tűnjék fel — gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársam véleményét nem osztom. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Én ugyanis a kamatlábemelkedés kérdését nem tarthatom a legkomolyabbnak és a legveszedelmesebbnek — eltekintve attól, hogy, mint jeleztem is, az átmeneti nehézségekben keresem és találom a magam részéről a legnagyobb és legsúlyosabb aggályokat — azért sem, mert igaz ugyan, hogy szerintem sem irreleváns az, hogy vajjon 4 százalékot vagy 5 százalékot fizetünk-e a hitelért, mégis kétségtelen, hogy ez magában véve csak egy eshetőség, a melylyel, ha számolnunk kell is, sziikségképeni következménynek nem szabad azt tekintenünk. (Igaz! ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ausztria ezzel természetesen meg akar ijeszteni minket, és ez érthető. A közös bankhoz való ragaszkodás szempontjából saját érdekében igyekszik visszariasztani minket attól, hogy az önálló jegybankot felállítsuk és demonstrálni akarja, hogy az önálló jegybank felállítása esetén feltétlenül kamatlábemelkedéssel kell számolnunk. Bikádi Antal : Ijesztgetés csak ! Jaczkó Pál: T. ház! Megengedem, hogy a közös bank hivei is jóhiszeműen vitatják a kamatláb emelkedését, illetőleg ennek valószínű bekövetkezését. De báró Madarassy-Beck Gyula t. képviselőtársam már odáig megy, hogy felszólalása során azt mondja, hogy csak az a kérdés, hogy mennyivel lesz drágább az önálló magyar hitel, mint most az egyesült osztrák-magyar hitel ? Hock János: Azt még nem tudhatja, mert nincs ! Jaczkó Pál.' Ezt megállapitani, annál kevésbé bebizonyítani, ma még nem lehet, (Igaz ! ügy van ! baljdöl.) nem lehet legalább is az önálló bank felállításáig és én ugyanolyan joggal vitathatnám t. képviselőtársam állításának az ellenkezőjét, hogy t. i. a magyar hitel olcsóbb lesz, mert hisz én sem tudnám ezt ma még bebizonyítani. (Igaz ! ügy van! a bal- és a szélsőbaloläahn.) Ez tisztán egy valószínűségi számítás, semmi egyéb, a mivel ezen az alapon számolnunk kell ugyan, de a mit komoly érvül elfogadni aligha lehet. Hock János: Attól függ, hogy milyen szemüvegen nézzük ! f:>7-esen-e vagy 48-ason. Jaczkó Pál: T. képviselőház ! A bankkamatláb emelkedésének kérdése én szerintem elsősorban attól függ, hogy az önálló jegybanknak mennyi lesz az aranykészlete. Ha sok lesz az aranya, a bankszerű fedezet mellett sok bankjegyet bocsáthat ki és ilyen körülmények között természetesen olcsó lesz a hitel; ha kevés lesz az érczpénzfedezete, kevesebb bankjegyet bocsáthat ki és igy világos dolog, hogy meg fog drágulni a hitel. (Igaz! ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Tévesnek kell azonban mondanom a. gróf Wíekenburg Márk előadó teóriáját, a ki ebben a kérdésben (Zaj. Elnök csenget.) a kereslet és kínálat elmélete alapján igyekszik a kamatláb emelkedését valószinűsiteni. Engedelmet kérek, t. képviselőház, a kereslet és kínálat teóriája egyáltalában nem vonatkozik, de nem is vonatkozhatik az önálló jegybankra, hiszen itt nem árut kapunk pénzért, hanem szorosan véve itt csak csereüzletről lehet szó, még pedig egy egyszerű hitelcseréről. A bank váltóért bankjegyet ad. Mind a kettő azonos, mind a kettő egyszerű fizetési Ígéret. A különbség talán csak abban áll, hogy a közös bank aláírását többre becsülik, mint pl. az enyémet. Földes Béla t. képviselőtársam kiváló szaktudásával kimutatta azt, hogy tulaj donképen különbséget kell tennünk a között, hogy vájjon a tőke átengedéséért, vagy pedig a pénzkölcsönért adunk-e ellenszolgáltatást, s hogy a tőke az életben nem mindig jelentkezik pénz alakjában, az természetes, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Hiszen van eset rá, hogy tőkének tekintünk olyasmit, a mit pénzre fel nem válthatunk, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nem akarom ezt példákkal illusztrálni, de nagyon jól tudjuk, hogy minden vállalat megalakulásakor pénzre be nem váltható tőkeértékek is jelentkeznek. Hiszen ha egy pénzintézet ma megalakulna és annak igazgatósági tagjai közé belépne Lánczy Leó, akkor meg vagyok arról győződve, hogy az a belépés olyan tőkét képviselne, a melyet nagyon szépen lehetne kamatoztatni, bár készpénzre beváltani nem lehet. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Az érczvédelem czéljából szükséges kamatlábemelést tulaj donképen nem lehet a hiteldrágitással egy kalap alá vonni és ugyanabból a szempontból megítélni, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Hiszen a kamatlábnak az érczkészlet megvédése czéljából való emelése igen sokszor nemcsak czélszerű, hanem szükséges is lehet. Viszont azonban a hitelszükséglet kamatdrágitása lehetséges, hogy nem egyéb, mint nyereségvágy, ebben az esetben pedig semmiképen sem indokolt. A kamatláb emelkedése egy eshetőség, de nem szükségképeni következmény és épen azért azt hiszem, hogy e tekintetben nagyobb vitát kár is volna provokálni, mert hiszen az egy meddő vitának bizonyulna és a végén talán azt hinné a t. ház, hogy ezzel igazán nem akartam egyebet elérni, mint beszédemnek hosszabbra nyújtását. Az önálló jegybank tulaj donképen mint készfizető bank van tervezve. Ennek alapján