Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-89

11 január 3Ö-án, hétfőn. 343 89. országos ülés 19 is van egy szerény észrevételem. (Halljuk ! Hall­juk ! halj elől.) Ugyanis azt tanácsolja nekünk Madarassy-Beck Gyula t. képviselőtársam, hogyha mi az Osztrák-Magyar Bank irányításában részt akarunk venni és azt kívánjuk, hogy az Osztrák­Magyar Bank részvényei ne idegen kézen legyenek, hanem hogy a közgyűlésen szóhoz juthasson a magyar érdek is, mint eddig nem juthatott szó­hoz, hát vásároljunk részvényeket. Ki is mutatja mindjárt, hogy nem is olyan rossz üzlet ez, hiszen 1900 koronán áll ma egy részvény és 40.000 koro­nával már szavazathoz is lehet jutni a részvénye­sek közgyűlésén. (Derültség balfelől.) T. képviselőház ! Mi siralmas állapotban lát­juk hazánk gazdasági viszonyait. (Igaz ! ügy van ! a hal- és a szélsőbaloldalon.) Ugy látjuk, hogy Ma­gyarországon, a melyet valamikor tejjel-mézzel folyó Kánaánnak csúfoltak, ma már annyira nem tudja kereseti forrását feltalálni még maga a magyar ember sem, hogy kénytelen vándorbotot és vándortarisznyát venni a kezébe és a nyakába és kivándorolni Amerikába. És ekkor Madarassy­Beck Gyula képviselőtársam a gazdasági sors­üldözés miatt földönfutóvá lett magyarokhoz azt a felhívást intézi, hogy vásároljanak maguknak az Osztrák-Magyar Bank részvényeiből. (Derült­ség bal felöl.) B. Madarassy-Beck Gyula: Hát hogy akarták akkor az önálló magyar bank részvényeit elhe­lyezni ? Hisz mindenki Magyarországon akarta ! Ahhoz is pénz kellett volna ! (Zaj balfelől.) Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Géza : Nagyon rövid közbeszólás volt! Tessék bővebben közbeszólni! (Derültség balfelől.) Justh Gyula : Adunk rá időt! (Elnök csenget.) Benedek János: Mondom, azt mondja t. képviselőtársam, hogy vegyenek a magyarok rész­vényeket, mert akkor meg fognak javulni a gazda­sági állapotok s akkor már nem lesz szükség a ki­vándorlásra, mert ha Magyarországnak egészsége­sek lesznek a viszonyai, akkor kivándorlás sem lesz többé. (Zaj balfelől.) Hát t. képviselőtársam­nak ez a bankrészvény vásárlásra utaló megjegy­zése olyan ötlet, a mely csak egy olyan hatalmas embernek az agyában fogamzhatott meg, mint a minő ő, s a mely ötletre méltán elmondhatjuk, no S3 r »potentes potenter agunt«. így beszél egy ur. (Derültség balfelől.) Olyan dolog ez, t. képviselőház, mint mikor egy országban egyszer a nép fellázadt s a trónörökös csodálkozva ezen, kérdezte, hogy vájjon mi miatt ? A kenyér min-tt fenség, felelték neki, azért mert nincs kenyerük. Hátha nincs ke­nyerük, miért nem adnak nekik kalácsot, válaszolta a trónörökös. (Derültség a baloldalon.) T. képviselőház, nem mindenki láthatja az Osztrák-Magyar Banknak és Magyarországnak gazdasági viszonyait oly rózsás színben, mint az én t. Madarassy-Beck Gyula képviselőtársam. En azt az okot, a mely az ő szemüvegét ilyen rózsa­színűvé teszi, nem irigylem, ellenben az ő felfogá­sát, azt csakugyan irigylem. Én a magyar kormány­nak hiteles jelentéséből vett adattal is, de egyébbel is beigazoltam, hogy a magyar hitelszükségleteket az Osztrák-Magyar Bank csak kevéssé képes fedezni és semmi esetre sem ugy, mint hogyha nekünk saját külön nemzeti bankunk volna, a melynek a fela­data nem abban merülne ki pusztán, hogy fen­tartsa a bank állandóságát és hitelképességét és megoltalmazza a részvényeseknek az érdekeit, hanem talán egyéb czélokat is tűzhetne maga elé. Egyik egyszerű, de talpraesett és szívből jött igaz magyar felszólalás volt az én Bosnyák Géza t. képviselőtársam felszólalása, a melyben többi közt az a helyes megjegyzés volt, hogy a pénz nem érzelem, business is business, az üzlet üzlet, azonban még üzleti szempontból is az Osztrák­Magyar Bank érdeke más volna, mint a magyar nemzeti banké. Az kétségtelen dolog, hogy egy bank két irányban csak akkor oldhatja meg helyesen a feladatát . . . Hock János: Ha mind a kettőt becsapja! Benedek János : ... ha az a két irány teljesen azonos volna. Azonban Magyarország és Ausztria, különösen gazdasági tekintetből, egymástól elütő két idegen érdekcsoportozat. Ausztria ipari állam, és pedig fejlett, előrehaladt ipari állam, a hol nemcsak a nagy gépipar, hanem a kisebb kézmű­ipar is jobban ki van fejlődve, mint Magyarorszá­gon. Magyarországnak, a mely Ausztriával kellene hogy konkurráljon, elsősorban az volna az érdeke, hogy a kisipara és a kézműipara fejlődhessék. De fejlődhetik-e az osztrák mellett akkor, a mikor az osztrák ipart az Osztrák-Magyar Bank támo­gatja, pénzzel szutenirozza, ellenben nagyon köny­nyen kimutatható az öt ujjamon, hogy mi az, a mit a magyar kisipar felkarolása érdekében tett az Osztrák-Magyar Bank. (Igaz I ügy van! a szélsőbaloldalon.) Igenis, a bankok feladata nem merül ki pusz­tán abban, hogy lelketlen gépezetek legyenek, a melyek csak a maguk konjunktúráit igyekeznek kihasználni és a részvényeseik dividendáit gyara­pítani, hanem a bankoknak és különösen egy, az ország által felállított banknak megvan a nemzet érdekében a maga hivatása a nemzet közgazda­sági életében, a melyet be kell töltenie. (Igaz! ügy van I a szélsőbaloldalon.) Klasszikus példákat hoztam fel e tekintetben, nem a saját ujjamból szoptam, hanem megbíz­ható forrásból merítettem, hogy minő feladato­kat teljesít a franczia bank Francziaország kis­iparával és kis mezőgazdáival szemben, és miután ezt hallotta a t. képviselőtársam a túloldalon, ezt nem ismétlem, habár nem ártana ismétleni és mind­addig ismételni, a mig feleslegesnek találják a túloldalon más nemzeteknek elénk táruló tanulsá­gait figyelembe venni, és a mig az elől, a mit helyesnek, oportunusnak és a nemzet érdekében levőnek találnak, az elől el nem zárkóznak. Tehát Francziaországot nem fogom részletezni, még Olaszországot sem, csak rámutatok arra, hogy Olaszország nem valami rózsás pénzügyi viszo-

Next

/
Thumbnails
Contents