Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-87

57. országos ülés 1911 január 27-én, pénteken. 275 nélkülözheti, hol hitel nem létezik, vagy a szolid hitel is megszorittatik, ott a pusztulás áll be. S hogy az ország összes lakosai hitelének egyetlen forrása egy más állam területén, egy más állam kormánya által ellenőriztessék, ennek megengedése az országgyűlés és a kormánynak erkölcsi lehetetlenség. Magyarország évek hosszú során tűrt és nagy áldozatokat hozott, hogy az osztrák kormányok és az osztrák nemzeti bank között létrejött szerződések által a békés megoldás elébe görditett tényleges akadályok megszűnjenek és most, midőn ezen szerződések nemsokára lejárnak, s a tér szabad lesz, midőn az áldozatoknak hasznát vehetjük, nem lehet, nem szabad máskép, mint a nemzet elidegemtketetlen jogainak, a magyar állam önállóságának és polgárai nagy érdekeinek megfelelőleg a dualizmus és a paritás alapján megoldani ezen fontos kérdést. Egy önálló független magyar jegybank pedig a dualizmus és paritás alapján Ausztria által is elfogadott elveknek szükségképeni következménye és Magyarország államiságának nélkülözhetetlen kelléke. Daezára ezeknek Ausztriában, a sajtóban és a közéletben egyiránt emelkednek hangok, a melyek a Lajtán túli közvéleményt félrevezetik, pedig kivánatos lenne, ha megértenék, hogy egy önálló magyar jegybank létesítése vagy nem létesítése nem tőlük függ, ez a mi magánügyünk. Ne vezesse félre a mi t. osztrák szomszédainkat azon méltányosság, melylyel mi, a közösen érdeklő viszonyok iránt eddig is viseltettünk és ezután is viseltetni fogunk. Mi is czélszerűnek tartanok a közös valutát előbb helyreállítani, de ha ennek helyreállítását ürügyül akarják felhasználni a magyar jegybank felállítása ellen, akkor állítunk és állithatunk egy önálló magyar valutát, egy érozpénzzel jegyeit beváltó jegybankot a közös valuta helyreállítása nélkül is. Ne feledjék, hogy Ausztria népeinek jóléte Magyarország jólétével válhatatlan kapcsolatban van. Ausztria ipara nem versenyezhet általában véve fel; erre a külföld iparával elég bizonyíték az, hogy a védvám iránti tendenczia minő haladást tesz Ausztriában. Magyarország az osztrák iparnak legbiztosabb piacza, Ausztria kereskedésének leghatalmasabb forrása és vasúti forgalmának legerősebb táplálóhelye. Ausztria népeinek, de Ausztriának mint államnak is érdekében áll, hogy a magyar gazdáknak legyen olcsó pénze, legyen vagyonához mért hitele, hogy mentül többet, mentül olcsóbban termelhessen és azon iparosczikkeket, a melyeket az ország épen nem, vagy a szükséglethez mérve kevésbbé állit elő, tőlük megvehesse. Ezeknél fogva ha egy osztrák pénzügyér egy önálló magyar jegybank létesitése ellenében nehézségeket gördítene, az egy-két osztrák pénzember vagy egy intézet érdekében járna el, de egyúttal a lajtántúliak általános és a fejedelmi ház érdekei ellen cselekednék. A magyar kormánynak a közös érdekeknél fogva sem lehet más feladata, mint a fenforgó nehézségek figyelembevételével a bankkérdést a jog- és czélszerűség szempontjából egy önálló magyar jegybank létesitése által megoldani, miért is a trónbeszéd ezen kifejezésének valódi értelmében megnyugvást találok.« T. ház ! Azt hiszem, nem kell bővebben fejtegetnem az előtt, a ki a magyar nemzet történetét és a 70-es évek politikai viszonyait ismeri, hogy az akkori balközépnek vezére, Tisza, Kálmán, ellenzéki vezér korában leglelkesebb hive volt az önálló magyar jegybanknak, sőt hive volt annak a fúzió után is. Rónay Jenő: Mi is hivei vagyunk ! Egry Béla: Es mikor Ö felsége őt 1875. évi október hó 21-ikén kelt magas leiratával Magyarország ministerelnökévé nevezte ki és a képviselőházban megjelenve, november 4-ikén megtartotta programmbeszédét, többek közt azt mondotta (olvassa) : »Midőn a magyar királyi kormány magát at. háznak bemutatja, nem tartom szükségesnek, hogy hosszabb programmszerű beszéddel tegyem ezt, mert tudja mindenki, s maga azon körülmény, hogy egytől-egyig ugyanazok a kormány tagjai, kik márczius 2-ikán lettek azokká, minden kétségen kívül helyezi, hogy itt nem formaszerű kabinetválság és igy politikai változás következett be, hanem egyedül személycsere történt a ministerelnökséget illetőleg. Csupán két üg}

? az, a melyről néhány szót szólni kívánok ; s teszem ezt nem is azért, hogy a kormány által ezután követendő valamely irányt jelezzek ; de teszem ellenkezőleg azért, hogy szemben az országgyűlés szünetelése alatt terjesztett hírekkel, határozottan nyilvánítsam és kétségen felül helyezzem, hogy ezekre nézve is a kormány iránya, felfogása ugyanaz, a mi volt és jeleztetett márczius 2-ikán. A két ügy, melyről szólni akarok : a kereskedelmi és vámszövetség ügye és a bankügy. Az elsőre vonatkozólag a törvény állapítja meg az eljárást, a törvény jelöli ki az utat, melyen a kormánynak haladnia kell; s a kormány, mely elutasithatlan kötelességének teldnti a törvényt mindenben megtartani, ezen az utón haladt eddig és fog haladni ezután is.« Nem folytatom most az önálló vámterületre vonatkozó további kijelentéseit a volt ministerelnök urnak, hanem áttérek a bankügyre vonatkozólag tett kijelentésére, a mely e következő (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »A bankügyre nézve a helyzet sokban különbözik. A bankügyet illetőleg a kormány eljárását a törvény nem szabályozza. Azt, hogy a bankügy nem politikai, hanem csupán közgazdászati és czélszerűségi kérdés, valamint egyáltalában Magyarország jogát az önálló bankhoz minden jogosult tényező elismerte és elismeri. Ismeri az ország jogait a kormány is, és feladatának tekinti érvényesítésükre törekedni ; és nem fog semmibe beleegyezni, mi ezen jogokat csonkithatná'í. 36 esztendővel ezelőtt történt ez a nyilatkozat, 36 esztendeje várjuk az önálló bank felállítását és ma is ott vagyunk, a hol. voltunk 36 esztendővel ezelőtt, (Ugy van I TJgy van ! a szélsőbaloldalon, j a hol voltunk 41 esztendővel ezelőtt, mert ha nem ott volnánk, akkor nem volna szükség erre a vitára, 35*