Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-86

86. országos ülés 1911 január 26-án, csütörtökön. 263 a melyből azután könnyű volt levonnia azt a konzekvencziát, hogy én egyszerre meleget és hideget fújok, pedig azt a meleget és hideget nem én fújom, de a t. képviselő ur fújja, a ki még a röpiratomat is rosszul olvasta. (Ugy van ! Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Antal Géza (szólásra áll jel). Elnök: Gróf Batthyány Tivadar képviselő urat illeti a szó. Gr. Batthyány Tivadar: Kérem, átengedem ! Elnök : Sorrend szerint illeti a szó a képviselő urakat, a mint jelentkeztek. Antal Géza: Óhajtanék rögtön válaszolni. Elnök: Megjegyzem, hogy Polónyi Dezső képviselő ur is előbb jelentkezett, tehát sorrend szerint ekkor is ő következnék. Polónyi Dezső : Átengedem.(Mozgás. Halljuk !) Antal Géza : T. ház ! Köszönetemet fejezem ki ugy gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársamnak, mint Polónyi Dezső t. képviselő urnak, hogy szivesek voltak a szót átengedni, annak daczára, hogy előbb voltak feljegyezve, és igy nyomban reflektálhatok a megjegyzésekre, a melyeket Polónyi Géza képviselő ur itt a ház elé terjesztett. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház ! Mindenekelőtt méltóztassék megengedni, hogy rektifikáljarn Polónyi Géza t. képviselő urnak egy kifejezését, a mely szerint én főleg a devizára vonatkozólag tett nyilatkozatain nyargaltam volna, mert ha méltóztatnak a naplóban szó szerint közölt beszédemet figyelemmel kisérni, azt fogják látni, hogy Polónyi Géza képviselő urnak a devizára vonatkozó fejtegetéseit csak kisebb tévedésnek jeleztem, azt mondván, hogy méltóztassék megengedni, hogy néhány kisebb tévedésre mutassak reá, mert a főtévedést nem ebben, hanem a bank vagyonának és óriási nyereségének kimutatásában látom. Tehát nem áll az, mintha én nyargaltam volna a képviselő urnak a devizapolitikára vonatkozó fejtegetésein. A mi most már magát a dolog érdemét illeti, itt, ugy látszik, Polónyi Géza képviselő urat cserbenhagyja az emlékezete . . . Egry Béla: Azt bajos ráfogni! Antal Géza : ... a mennyiben beszédének a képviselőház hivatalos naplójában közzétett tanusága szerint, a 14. lapon azt mondja (olvassa) : »A mostani javaslat szerint azonban jövőre a bank a 60 millió devizát már nem a bankszerű fedezetbe, hanem az érczfedezetbe fogja beszámitani.« Polónyi Géza: Készfizetés esetén is! (Zaj.) Antal Géza (olvassa) : »igaz. hogy eddig is joga volt erre, de csak azon esetre, ha a készfizetések fel nem vétetnek.* Polónyi Géza: Eddig volt ugy! Antal Géza: Most fejtegeti tovább és azt mondja a képviselő ur (olvassa) : » . . . a rövid lejáratú devizák már majdnem egészen kiszorulnak a píaczról és a banknál sokkal több a kilenczhónapos és egyesztendős deviza, mint a nyolcznapos . . .; meggyőződtem róla.* Én azt hiszem, hogy ezek után teljes joggal utalhattam én a bankszabályoknak, gondolom, 84. §-ára, mely megtiltja, hogy a bank három hónapnál hosszabb devizákat az érczfedezetébe beszámíthasson. Ugy gondolom tehát, hogy a tévedés nem az én részemen, hanem a t. képviselő ur részén van. (Helyeslés jobbfelől.) és hogyha itt szavak félremagyaráztattak, nem én magyaráztam félre, hanem azt hiszem, hogy maga a t, képviselő ur tulaj donképen mást akart mondani, mint a mit a napló tanúsága szerint mondott, s talán helytelen kifejezést használt. A mi már most a nyelvet illeti, itt van véletlenül kezemben az Osztrák-Magyar Bank egy kimutatása, a melyet minden hónapban négyszer közzétesz német nyelven, és itt van külön magyar nyelven. Az Osztrák-Magyar Bankkal a magánfelek érintkezése, a mennyiben magyarul akarnak vele érintkezni, feltétlenül magyar, Polónyi Géza: Ök Írhatnak magyarul, de feleletet csak németül kapnak ! (Ellenmondás a jobboldalon.) Antal Géza : Ez tévedés, a miről meggyőződhet a t. képviselő ur könnyen, ha egyenesen az Osztrák-Magyar Bankhoz fordul; tessék valami transzakcziót vele létesíteni, tessék magyarul hozzá irni, s meg tetszik látni, hogy magyarul fog válaszolni. ( Igaz ! ügy van I jobbjelól. Zaj balfélől.) Polónyi Géza : A hivatalos belkezelési nyelvről van szó ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Antal Géza: A mi már most a közgyűlési nyelvet illeti, hát bocsánatot kérek, abból, hogy a közgyűlés részvényeseinek túlnyomó többsége ez idő szerint német, ( Felkáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Ezután is az lesz ! Zaj.) ebből következik az, bogy a közgyűlések felváltva nem tartathatnak Bécsben és Budapesten, a mint az alapszabályok intézkednek, hanem, fájdalom, állandóan Bécsben. (Zaj a szélsőbaloldalon.) A mely pillanatban azonban a részvények többsége . . . (Zaj a szélsőbaloldalon.) En azt hiszem, t. képviselőház, hogy az, hogy a részvények többsége nincs magyar kézben, részben a mi indolencziánknak, részben szomorú gazdasági állapotainknak a következménye, (Derültség a szélsőbaloldalon.) semmicsetre sem olyan azonban, a mely felett olyan derültséggel kellene elsuhanni, mint a hogy a t. túloldal ezidőszerint teszi. Ha tehát a részvények többsége magyar kézben lesz és a részvényesek többsége magyar lesz, abban a jűflanatban Budapestre jön át a bank közgyűlése, és akkor méltóztassék meggyőződve lenni, (Zaj báljelől.) hogy semmi akadálya nem lesz annak, hogy itt a bank közgyűlésének nyelve magvar legyen. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) A leglényegesebbnek tekinti Polónyi képviselő ur is azt a részét felszólalásomnak, melyben igyekeztem kimutatni, hogy ő összezavarja a vagyont az aktívával. Nem én zavarom össze, t. ház, a vagyont az aktívával, hanem ő zavarja