Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-86

anuár 26-án, csütörtökön. 245 86. országos ülés '1911 p csak hosszú lejáratú váltók szolgálhatják a földmivelést. A kereskedő és iparos évenként többször megforgatja pénzét, többször van haszna az ugy is sokkal kevésbbé lukrativ földmivelésnél, a mely csak egyszer forgatja meg a pénzét. Nem mondom ugyan azt. hogy itt talán az egyéves váltótipust kellene meghonosítani, de mindenesetre sokkal hosszabb idejű váltótipus felelne meg a mi érdekeinknek, mint az osztrákokénak. Joggal mutattak rá e házban, hogy a mezőgazdasági hitel tekintetében a bank kissé konzervatív, sokkal inkább ad hitelt kereskedelmi üzletekre, mint földmivelési üzletekre. Azt hiszem ha a t. túloldalt az a gondolat vezérelné, hogy itt nem egyszerűen szavazni és elfogadni kell, hanem esetleg javitani és módosítani lehet, (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) megtalálhatná ennél a pontnál azt az áldozatot, a melyet nem ő hozna, hanem a bank hozna az ország részére. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, ha valahol, ugy itt lehetne az ország érdekét megtalálni vagy szolgálni. Talán nem kellene érzékenykednie a t. túloldalnak abban az irányban, hogy megváltoztatják a bankj avaslatot, mert Tisza Kálmán is ugy cselekedett, hogy annak idején a bankjavaslatba módosításokat fogadott el. (Szónok hosszabb szünetet tart. Mozgás.) Székely Ferencz igazságügyminister: Kérjen szünetet ! Eitner Zsigmond : Fejezze be, ha nem jól érzi magát! (Mozgás.) Ivánka Imre: Röviden összefoglalva azt látom, hogy az Osztrák-Magyar Bank legjobb akarat mellett is, mint közös intézmény, nem szolgálhatja egyedül a magyar érdeket, hanem szolgálja az osztrák érdeket, még pedig nagyobb mértékben szolgálja, már pedig egy ipari államnak mindig más érdekei lesznek, mint egy mezőgazdasági államnak. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) És azt, hogy az Osztrák-Magyar Bank favorizálja a magyar ipari törekvéseket, Ausztria sohasem fogja eltűrni. (Ugy van ! a bál- és a szélsőbaloldalon.) T. ház ! Egjr nagy közgazdászunk, Szterényi József t. képviselőtársunk, mondta azt, daczára annak, hogy hatvanhetes, hogy csakis önálló vámterület és önálló gazdasági berendezkedés mellett lehet gyorsan ipart teremteni. (Ugy van ! a balés a szélsőbaloldalon.) Lassan lehet közös bank mellett, de gyorsan csak önálló mellett. Látjuk egész Európában a tendencziát arra, hogy a földmivelő államok ipari államokká változzanak át, mert a mai nagy szükségletet, a sok Dreadnought-ok katonai kiadások, valamint a belügyi szükséges kiadásokat csakis ipari állam tudja fedezni, (Helyeslés a baloldalon.) tehát csakis egy ipari állam tudja megőrizni, hogy deficzit ne legyen. Az pedig hogy ipari állammá legyünk, közös vámterület mellett csakis hosszú idő munkája árán érhető el. Mivel az önálló gazdasági berendezkedés egy főfaktorát az önálló bankban látom és a javaslat ezzel ellentétes, nem fogadom el. (Élénk helyeslés és éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Ki következik ? Szász Károly jegyző : Szterényi József ! Szterényi József: T. ház ! Mai felszólalásom tulajdonképeni czélja, hogy perbeszálljak Hegedüs Lóránt igen t. barátommal az ő múltkori itteni beszédeért; perbesz álljak vele azért, a miért a törvényjavaslatban kifejezésre jutó nagy anyagnak vitatási medrét kiszélesítette és beszédének anyagát nem a maga gazdag tudásának tárházából, hanem a maliczia eszközeiből merítette. (Mozgás jóbbjelől.) Nem sértő értelemben mondom, t. képviselő ur. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Szterényi József: Helyesebben, hogy ironikus fegyverrel támadja a koaliczió kormányát azért a kiegyezésért, melyet összehasonlítva a Széll— Korber-féle kiegyezéssel, igy jellemez (olvassa) : »Nem akarok tréfákat mondani, de tessék elhinni, a Szalárdy-féle XVII. századbeli siralmas krónikánál siralmasabbat, mint az 1907-iki évi kiegyezés, nem olvastam.« A t. igazságügyminister ur vállvonogatással azt látszik mondani, hogy ez nem baj. Székely Ferencz igazságügyminister: Nem, azt mondtam, hogy : no, ez kérdés ! (Zaj.) Szterényi József : Én nagy köszönettel fogom venni a t. igazságügyminister urnak, ha abban a helyzetben lesz, hogy ezt az állítását bizonyíthassa is. Mert én egyet tapasztaltam egész közéleti munkásságomban és ez az, hogy hozzászólnak Magyarországon ügyekhez férfiak, — nem Hegedüs Lorántra vonatkoztatom — a nélkül, hogy azt, a mihez hozzászólnak, ismernék. (Felkiáltások jobbról : Ezzel ne ide forduljon! Az ellenzéken teszik !) Én nem teszek különbséget pártok közt, én az országról beszéltem általában. Nem akarok triviális lenni, de fogadást ajánlok, hogy 90%-nál több, a ki erről a kiegyezésről kritikát mondott, ezt a kiegyezést nem érdemesítette arra, hogy elolvassa, de még kevésbbé arra, hogy azzal összehasonlítsa, a mehylyel szemben kritizálja. T. képviselőház ! Perbe szállok az én Hegedüs Lóránt t. barátommal azért, mert ő szükségesnek tartotta bizonyítékok nélkül ezt az éles támadást intézni a koaliczió kormánya és parlamentje ellen és igy becsületbeli kötelességnek tartom, mint a ki a felelősségnek teljes súlyát vállalom és viselem azért, a mi e körül történt, hogy részletesen foglalkozzam vele és ezért kérem a t. ház kegyes engedelmét, de egyúttal szives türelmét is, (Halljuk ! Halljuk !) hogy ezt a politikai becsületbeli kötelességet lerójam. Elnök : Ugy hallottam, a t. képviselő ur a ház engedélyét kéri arra, hogy túlterjeszkedve a bankjavaslat tárgyán, a most felhozott váciakkal foglalkozhassék. (Ugy van !) Azt hiszem, a t. ház az engedélyt megadja. (Helyeslés.) Szterényi József: Minden színezéstől menten akarom a t. ház elé terjeszteni az összehasonlítását a Széll-Körber-féle kiegyezésnek és a legutolsó