Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.
Ülésnapok - 1910-85
85. országos ülés Í91i január 25-en, szerdán. 241 interpelláló urnak kérdései között az első az, vájjon tudta-e a rninisterelnök, hogy a január 12-én kitüntetett Palotay ur ellen bűnvádi feljelentés van folyamatban, vagy sem. Hát erre a kérdésre van szerencsém kijelenteni, hogy nem tudtam. Most értesültein róla. Szmrecsányi György: Az a baj! (Zaj. Mozgás jobbfelöl.) Gr. Khuen-Héderváry Károly rninisterelnök: Különben is, azt hiszem, be fogom bizonyíthatni, hogy nem érdemtelent terjesztettünk fel a koronának kitüntetésre. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) A mi j:>edig az óvatosságot illeti, az csak a lehetőség határáig terjedhet; de egy ilyen na.gy országban megtudni azt, hogy ki ellen hol történt valami feljelentés, ez lehetetlenség. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás és ellenmondások a néppárton.) Elnök: Az interpelláló képviselő ur kivan szólni! Huszár Károly (sárvári): T. ház' Ezzel a kérdéssel Magyarországnak egész sajtója foglalkozott, (ügy van! balfelöl.) A Palotay-ügy Magyarországnak évekig nagy botránya volt (ügy van! balfelöl.) ós nagyon kérném a t. rninisterelnök urat, (Halljuk! Halljuk!) hogy, ha talán személy szerint és egyéniség szerint ő maga nem tudott erről a dologról, hogy szíveskedjék a legesélyesebben eljárni azok ellen, a kik bizonyára a dolgok tudtával ajánlották a rninisterelnök urnak ezt az előterjesztést. Rakovszky István : Ügy van ! Botrány! (Felkiáltások a jobboldalon: Ne gyanúsítson!) Huszár Károly (sárvári): A lapok hónapokon keresztül foglalkoztak ezzel az ügygyei. Farkas Zoltán: Nem mindenki szeret mindig ilyen foltos dolgokkal foglalkozni! (Mozgás a néppárton.) Rakovszky István: Ha nem tetszik, tessék leülni! (Mozgás jobbfelöl. Zajos felkiáltások a bal- és a szélsöbaloldalon: Helyre! Helyre! A terem közepén nincs helyük! Felkiáltások a •'jobboldalon : Nem megyünk helyre ! Nem parancsoltok !) Nagy Sándor: Majd ha az elnök mondja! Ti nem parancsoltok! (Zajos felkiáltások a baloldalon : Menjenek a helyükre! Nem vagyunk korcsmában ! Helyre ! Helyre! Nagy zaj.) Elnök: Kérem a baloldalon ülő képviselő urakat, hogy csendben lenni szíveskedjenek, a jobboldalon lévő kéj)viselö urakat pedig arra kérem, hogy szíveskedjenek helyökre menni. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Huszár Károly (sárvári): T. ház! (Halljuk !) Privát egyénnel megtörténhetik az ilyen blamázs, de olyan egyénnel, a ki olyan magas közjogi móltóságot tölt be, mint Magyarország íuinisterelnöke, (TJgy van! Ugy van! a néppéirton.) a kinek akkora apparátus áll rendelkezésére cselekedeteinek megbirálásában; a kinek módjában van a legrészletesebb informácziót KÉPVH. NAPLÓ. 1910 —1915. IV. KÖTET. beszerezni közegei révén, azzal igazán nem szabad ilyen nagy blamázsnak megtörténnie. Rakovszky István: De ha egyszer ki akarja tüntetni! Elnök: A rninisterelnök nr válaszát nem kívánja véglegesnek tekinteni. E szerint határozathozatal szüksége nem forog fenn. Pető Sándor képviselő ur személyes inogtam adtatás czimén kért szót. Pető Sándor: T. képviselőház! (Halljuk!) Huszár Károly képviselőtársam felszólalásában ... (Mozgás és zaj balfelöl.) Elnök : Csendet kérek ! Pető Sándor: . . . kifogásolta azt, hogy egy demokrata politikai pártállásu ember védelmére kel egy udvari tanácsosi kitüntetésnek. (Mozgás balfelöl. Halljuk! Halljuk!) Tisztelettel szives tudomására adom, hogy engem semmiféle kitüntetések nem érdekelnek; én soha semmiféle kitüntetés iránt nem érdeklődtem, de Palotay Rezső urat, a ki kerületemnek egy tiszteletreméltó polgára, ismerem (Halljuk! Halljuk!) és kijelentem, hogy a kitüntetés daczára is őt egy rendkívül . . . (Zajos derültség a bal- és a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget. Zaj balfelöl.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, hogy ne zavarják a szónokot! Pető Sándor: . . . tisztességes polgárnak ismerem. Én mint demokrata semmiféle kitüntetésnek, semmiféle czinmek semmiféle értéket nem tulajdonitok; előttem a czimek és kitüntetések utáni futkosás inkább még levon az ember egyéni értékéből, de épen Palotay Rezsőt olyan embernek ismerem, és azért talán kár volt előre mosolyogniuk az uraknak, (Mozgás a baloldalon.) a kinek értékéből az én demokratikus felfogásom és az én szemeim előtt semmit sem von le az, hogy egy kitüntetéssel ruházták fel. (Mozgás a baloldalon.) Ezt akartam megjegyezni és azt hiszem, hogy belátják az urak, hogy egy kissé korán mosolyogtak és nevettek. Én tehát személyes kérdés czimén röviden csak azt kivánom kijelenteni, hogy nem e miatt szóltam én közbe Huszár Károly képviselő urnak, inert igen szívesen látnám, ha képes volna a kitüntetések egész rendszerét nálunk eltörülni. Az ilyen dolgokba én nem avatkozom bele; ez engem nem érdekel: hanem csupán azért szólaltam fel, mert mint jogászember, ismerem egy bűnvádi feljelentésnek a jelentőségét, a mely sokszor lehet igen súlyos, sokszor pedig csak arra való, hogy vagyonjogi igényeket a felek egymás közt elintézzenek. (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon.) Szmrecsányi György: De azért kitüntetni az ilyen embert nem szabad! (Nagy mozgás és zajos közbeszólások a jobboldalon. Mozgás balfelől.) Elnök: Szmrecsányi kéj>viselő urat figyelmeztetem, hogy ne folytasson párbeszédet a szó' nokkal! 31
