Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-85

85. országos ülés 1911 január 25-én, szerdán. 237 Azt méltóztatott mondani, Hogy hajlandó-e a kormány specziális intézkedéseket tenni az uzsorával és különösen a tehénuzsorával szem­ben? Ha a teliénuzsora dúl, — a mint hogy ugy értesültem, hogy csakugyan valami intéz­kedést ez irányban kell tenni — ezt országosan kell megoldani, és nem speczialiter. (Zaj bal/elől.) Polónyi Dezső: A törvény megadja a módot. Székely Ferencz igazságügyminister: Nem lehet Magyarországot jogszolgáltatás szempontjá­ból hegyvidékre és másra felosztani. (He­lyeslés jobbról. Zaj.) Szmrecsányi György: A közigazgatási bizott­ság dolga! Székely Ferencz igazságügyminister: A mi a közigazgatási bizottság dolga, az megtörtént. Tudniillik az uzsora általában magáninditványra üldözendő. A inig tehát nincs egy specziális. kivételes intézkedés téve, — majd mindjárt rátérek — addig az államhatalomnak semmi hozzászólása nincs. Ha azonban nagyon elhara­pózik az uzsora, és azt a hatóság észleli, akkor igenis a közigazgatási bizottságnak nemcsak joga, hanem kötelessége jelentést tenni a belügyi és igazságügyministeriumnak, és az azután hiva­talból üldözendővé teszi az esetet. Szmrecsányi György: Ezt meg kell tenni! Székely Ferencz igazságügyminister: Ez megtörtént már tiz évvel ezelőtt, és nem tudta kiirtani az uzsorát. Ez tehát nem olyan panaczea, a melylyel operálni lehet. Ugy látszik, hogy sokkal erélyesebb intézkedésekre lesz szükség. (Helyeslés balfelöl.) Rakovszky István: Annál jobb ! Székely Ferencz igazságügyminister: De addig, amig ez a vizsgálat megtörténik, a inig a kormány intézkedhetik, ne méltóztassék a gyanúsításoknak tért engedni, vagy azokat épen hangoztatni. Itt megtámadták a törvényszék elnökét, megtámadták a biróságot általában és a közigazgatást is, hogy kötelességüket nem teljesitik. Én azt hiszem, egyes emberek követ­hetnek el hibát, és azok el is veszik bünteté­süket, de általánosságban akár egy biróságot, (Zaj balfelöl. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) akár egy felekezetet megtámadni, hogy azok mind hibát és törvénytelenséget követtek el, nem lehet. (Élénk helyeslés. Ugy van! jobb­felöl.) Talán annak az ügyvéd urnak is, a kit nincs szerencsém ismerni, de nem csak neki, hanem mindenkinek — és e tekintetben majd Huszár Károly képviselőtársamra is hivatkozom — tessék csak az adatokat előadni, azokkal lehet majd operálni, de általános gyanúsításokkal nem. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) E tekintetben méltóztassék megengedni, hogy ezekre az álta­lános gyanúsításokra nem reagálok. (Helyeslés jobbról.) A mi különösen a betétszerkesztést és a telekkönyvek felülvizsgálását illeti, — hiszen mi folytonosan javítjuk a betétszerkesztés körüli szabályokat, és igyekezünk természetesen minden követelménynek eleget tenni. De méltóztassék megengedni, a szabályok általában követendők, és minden embernek nemcsak joga, hanem maga iránti kötelessége, hogy ezeket a szabályokat megtartsa, Régi jogszabály, hogy »vigilantibus jura«; ha valakinek valamihez joga van, azt igyekezzék biztositani. Ha vesz valamit, tessék a telekkönyvben keresztülvinni. Nem teszik meg, és ebből, vagyis a saját mulasztásukból ered, igen sok baj, a mit a kormány nem pótolhat, hacsak nem teszszük kötelezővé az adásvételeknél — mint egyik-másik országban van — a köz­jegyzői kényszert és egyszersmind a közjegyzői átíratást. Ettől azonban a mi jogászközönségünk egyelőre még fázik. Lehet, hogy ez lesz a meg­oldás. Egyről azonban méltóztassanak meggyőződve lenni: hogy a kormány a maga kötelességét megteszi. Ha majd a vizsgálat be lesz fejezve, akkor be fogok számolni az eredményről. (Álta­lános helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő ur kivan válaszolni ? Huszár Károly (sárvári) •. Igen! (FelkiálUísok jobbfelöl: Nem volt végleges válasz! Zaj bal­felöl.) Félremagyarázott szavaim értelmének helyre­igazítása czimén kérek szót. (Zaj jobbfelöl. Halljuk! Halljuk! balfelöl) T. ház ! Beszédem elején kijelentettem, hogy nem azonosítom magamat, sőt határozottan helytelenítem, t. ház, azokat az ide nem tartozó elemeket, a melyeket tőlem távol álló és velem semmi összeköttetésben nem lévő tényezők és lapok kevertek bele ebbe a dologba. Éj>en azért helytelenítem azt is, hogy a ministeri székből szemrehányást kaptam azért, hogy én a törvény­széki elnök személyét és a birák személyét ebbe a dologba belekevertem volna. Ezt nem én tet­tem,' hanem az az illető sajtó, és az a nyilat­kozat, a melyben a birói kar tiltakozik az elnök megtámadása ellen, egy olyan czitátum, a mely nem az én beszédemben fordult elő, de a mely egy Budapesten megjelenő napilaj)ban látott napvilágot. Én kérem a t. igazságügyminister urat, vegye tudomásul, hogy én sem a hatósá­gokat, sem a közigazgatást, sem a biróságot meg nem gyanúsítottam, és nem volt a beszédemben olyan rész. a mely erre a föltevésre okot adha­tott volna. Az csak egy czitátum volt, a melyet egy munkapárti képviselő könyvében olvastam. (Derültség a baloldalon és felkiáltások: Ki volt az ?) Farkas Pál. (Derültség a bal- és a szélsö­baloldalon.) Elnök: Mielőtt a képviselő ur második interpellácziőjára térnénk át, Farkas Pál kép­viselő ur helytelenül idézett szavainak helyre­igazítása czimén kért szót. Farkas Pál: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Bocsánatot kérek, ha a t. ház figyelmét egy pillanatra igénybe veszem. Huszár Károly t. képviselőtársam az amerikai

Next

/
Thumbnails
Contents