Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-83

172 83. országos ülés 1911 Ábrahám Dezső: Lehet, hogy az indokok mások voltak, azonban tényleg az alaptőkével volt összeköttetésben. Sándor Pál: Ne állítsanak ki az országnak szegénységi bizonyítványt. Gr. Batthyány Tivadar: Hiszen épen azt mondjuk, hogy ez nem áll! Négy év előtt még azt mondták! (Felkiáltások baljélől: Iratkozzék fel Sándor Pál!) Elnök : Csendet kérek ! Ábrahám Dezső: Megnyugtathatom igen t. képviselőtársamat, hogy én ebben a tekintetben vele ellentétes állásponton nem vagyok, sőt, ha jól tudom, én az önálló bank felállításának kérdésében sem vagyok vele ellentétes állásponton, de én nem azon az oldalon ülök, hanem ezen az oldalon vitatom az önálló bank felállításának jóságát. (Élénk helyeslés balfelöl.) Rátérek arra is, hogy miért ellenzi az önálló bankot, azonban ezt csak későbbi időben fogom előterjeszteni. Hallom, hogy igen t. képviselőtársam nagyszabású elaborátumában 150 millió koronára teszi azt az összeget, a mely az alaptőke jegyzéséhez feltétlenül szükséges. De az a kérdés, hogy honnan teremtjük ezt az összeget elő, már nem merült fel elaborátumában, mert ő is feltétlenül elfogadja azt az álláspontot, hogy ezt minden nagyobb nehézség nélkül össze tudjuk hozni. Hiszen a pénz nemzetiséget, szimpátiát rendesen nem szokott ismerni és a hol jó üzletre van kilátás, ott a pénz mindig kapható és mindig jelentkezik. (Ugy van! ügy van! balfelöl.) Az a kérdés már most, vájjon az ezzel a 150 millió koronával megalapított önálló magyar jegybank képes lesz-e mostani hiteligényeinket kielégíteni. Nem foglalkozom a jelzálogigényekkel, mert hisz tudjuk, hogy még a bank feloszlatása esetén is ez külön banküzletét képezné az Osztrák-Magyar Banknak. Erre nem fogok tehát súlyt helyezni, mert hisz egy jegybanknak mobilnek kell lennie és ezért én a mobilitás szempontjából fogom ezt a kérdést elbírálni. Holló Lajos t. képviselőtársam azt mondja például elaborátumában, — a mint tényleg ugy is van — hogy az Osztrák-Magyar Bank részére lefizetett aranyunk jelenleg 163,200.000 korona, A bankérczjutalékából felosztás esetén számithatunk körülbelül 210 millió koronát. Ha már most ezt a 150 milliót, a 163,200.000 koronát, mint általunk átvett aranykészletet és felosztás esetén a még nekünk jutandó érczkészletet összegezzük, akkor az önálló magyar jegybank 523 millió korona tőkével rendelkeznék és pedig ércztőkével, a melynek alapján lehetne többszörösen bankjegyet kibocsátani. Vannak olyanok is, a kik más alapon számítják ki az önálló magyar jegybank jövendő tőkéjét és azt mondják, hogy igenis 150 millió lesz a jegyzés, továbbá számításba keU venni azt a 700 millió koronát, a melyet most igénybe veszünk az Osztrák-Magyar Banktól ; ha ebből az eskomptot 300—350 milliót leszámítjuk és az így maradt január 23-án, hétfőn. 400 milhót a 150-hez hozzáadjuk, akkor újra kijön az az 550 millió koronányi összeg, a mi mit jelent ? Azt jelenti, hogy a magyar jegybank, a melyet felállítani akartunk, a legjobban fundált jegybank lett volna az egész világon. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Nem akarok hivatkozni a szerb vagy román jegybankra, mert azt vetették mindig a túloldalról a szemünkre, hogy mindig ezekkel a kis bankokkal akarjuk összehasonlítani a mi bankunkat, hogy talán azt akarjuk, hagy ugyanazok a pénzállapotok uralkodjanak Magyarországon, mint ott; pedig ha még ezek uralkodnának, az se volna baj, mert hiszen alig 1% a differenczia a román banknál a mienkével szemben. Hanem utalok pl. a nagy jegybankok alapítására. (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) Az angol jegybanknak, a mikor 1694-ben megalapították, 1,200.000 font sterling volt az alaptőkéje. A franczia banknak 1800-ban történt megalapításakor 30 millió frank alaptőkéje volt. A német banknak, a mely több parasztbank és más bankoknak az összeolvadásából alakult meg, megalapításakor 120 millió márka alaptőkéje volt. És ezzel szemben az Osztrák-Magyar Banknak, az 1878 : XXV. t.-czikkben történt alaptőke szabályozásakor az alaptőkéje 90 millió forintot tett ki. Ezt az alaptőkét később, a mint már emiitettem, az 1899 : XXXVII. t.-czikk 111. §-a felemelte 210 millió koronára. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Én azt hiszem, t. ház, hogy ezekkel az alaptőkékkel szemben, igaz, hogy nagyobb differencziák mutatkoznak, csakhogy ezeknek a bankoknak évszázados fejlődése van a leendő és általunk megalapítani szándékolt magyar jegybankkal szemben, csakhogy az összeg tekintetében is nagy differenczia van, a mikor 550 millió korona alaptőkével rendelkeznénk, a mi tehát sokkal több azon nagy jegybankoknak rendelkezésére álló alaptőkéjével szemben. Azt hiszem, t. képviselőház, nem is az a kérdés, hogy egy a jegybanknak és speczialiter a leendő magyar jegybanknak mennyi az alaptőkéje és hogyan szervezték az illető bankot, hanem az a kérdés, hogy milyen annak az országnak a gazdasági élete, hogyan van berendezve, hogyan tudja a maga részére a külföld bizalmát megnyerni, milyenek a biztosítékok a külföldi tőkének elhelyezése esetén. (Ugy van ! Igaz ! balról.) Ezek azok a közgazdasági kérdések, t. képviselőház, a melyek egy jegybank jóságának az elbírálásánál tekintetbe jönnek, nem pedig az alaptőke, a mely csaknem jelentőség nélküli kérdés. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Hock János : Az Osztrák-Magyar Bank megfulladna, ha tőlünk nem kapna ! Ábrahám Dezső : Engedje meg most a t. képviselőház, hogy még igen röviden foglalkozhassam azokkal a kérdésekkel, a melyek a banknak a váltóanyagára vonatkoznak. (Halljuk ! Halljuk 1 bálfelöl.) Azt mondják például a szakértők, hogy nem lenne kellő mennyiségű váltóanyagunk. Legyen